Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-281

460 Az országgyűlés képviselőházának vagyok róla győződve, hogy ' a esúcsminiszter úr elvi álláspontja az, hogy a gabonaárakat ne emeljük fel. mert ezzel drágítjuk t;z életet s ez maga után vonná a tisztviselők, a közalkalmazottak fizetésének emelését is. Ha azonban kor mányzatunk ebbe a kérdésbe kicsit mélyebben belenyúlna és megvizsgálná azt az óriási különbséget, amely a búza és a kenyér ára közt van, nem hiszem egy pillanatig sem, hogy ne találná meg azokat a rugókat, amelyek ezt az óriási különbözetet okozzák. T. Ház! Foglalkozni kívánok az állattenyésztéssel. Az állattenyésztés ennek az agrárállamnak egyik legfőbb^ hasznot hajtó termelési ága. Állattenyésztésünk fejlesztése — amint az indokolás is mondja — évenkint körülbelül 8000 darab belföldi és 2000 darab külföldi tenyészbikának gazdasági életünkbe való beállítását tűzte ki célul. Ha elfogadom Matolcsy Mátyás képviselőtársamnak itt bemutatta adatait, amelyekben azt mondta, hogy ebből a 100 millióból az adminisztráció felemészt 70 s egynéhány milliót s marad talán 25—28 millió, akkor engem kétségbeejt ez a gondolat, hogy iha csak az állattenyésztésünkkel kapcsolatban itt lefektetett irányelveket végrehajtja a földművelésügyi miniszer úr, akkor ez maga fel fogja emészteni azt a28milliót, amely rendelkezésére áll, nem is beszélve arról, hogy még a sertéstenyésztésre, a lótenyésztésre, a juhtenyésztésre, stb. milyen horribilis összegeket kívánnak beruházni. T. Ház! Azt sem tudom azonban elképzelni, hogy állattenyésztésünk kérdését az állati termények értékesítésének rendezése nélkül meg lehessen oldani. Vagyok bátor bemutatni itt egy tejszövetkezet mérlegét — hiteles mérleg — amelyben kimutatják, hogy tejtermelésük milyen mértékben csökken az utóbbi idő ben részben az erőtakarmányok hiánya miatt. Hangsúlyozom ezt, mert nem akarom, hogy azzal vádoljanak, hogy ezt tisztán csak az árpolitikának tulajdonítom. Ennek természetesen az is oka, hogy nincsen elégedő erőtakarmány, azonban ennek a körülménynek figyelembe, vételével is óriási hanyatlást mutat ennek a tejszövetkezetnek mérlege. T. Képviselőház! Ennek a tej szövetkezetnek 1939-ben 342 üzletrésze volt. Beszállító't 855.029 liter tejet. 13 filléres árral 120 696 pengő 25 fillért kaptak a gazdák azért a tejért, amelyet ez a tejszövetkezet Budapestre szállított. A tejsziövetkezetnek ma

l 352 tagja van — tehát a tápok létszáma nem csökkent — 13.780 üzletrésszel, és 26 filléres árral a szövetkezet 97.356 pengő 8 fillért kapott a beszállított 428.604 liter tejért. Ez olyan csökkenés, amelyet nem lehet tisztán az erőtakarmány hiányának rovására írni. Ezt a mrérleget a hatóság felülvizsgálta, tehát ehhez semmiféle kétség nem férhet. T. Ház! Azt kell mondanom, hogy igenis, árpolitikánk a legnagyobb rombolója gazdasági életünknek, (Piukovich József: Úgy is van!) mert a mostani árrombolás folytán egészen le fog zülleni mezőgazdaságunk. Ha azokat az irányelveket veszem, amelyeket az állattenyésztéssel kapcsolatban a javaslat követni kíván, akkor meg ball állapítanom, hogy a javaslat egvik legfontosabb célkitűzése a törzskönyvezés. Ezzel kapcsolatban határozottan arra^ az álláspontra kell helyezkedni, hogy amíg az árpolitikát nem rendezik, addig minden ilyen kísérlet teljes meddőségbe fog fulladni. Annak a községnek, amelyei, ülése 19U2 július 10-én, pénteken. i'ől beszéltem, 1939-ben 122 törzskönyvezett tehene volt. A 122 törzskönyvezett tehén közül 12 elit-tehén volt, (Meskó Zoltán: Nem izraelit, hanem elit! — Derültség.) amelyek 7.000 liternél több tejet adtak. Ma, 1942-ben egyetlen törzskönyvezés sincs, ebben a községben, (Piukovich József: Nagy csőd ez. Szomorú dolog!) Az eddigi törzskönyvezésnek az a legnagyobb hibája, hogy az emberek, maguk a gazdák, a tagok nem tudják a meglevő állatállományukat olyan tejelési formában tartani, amelyikkel a törzskönyvezésnek előnyeit ki tudják használni. Már most azt kp-rdezem, ha mi előbbre akarjuk vinni állattenyésztő bünket, nem volna-e sokkal egyszerűbb rendes ár politikát folytatni például a tejértékesítésnél is, a gabonaneműeknél is, (Piukovich József: Az egész vonalon!) és az egész vonalon olyan árpolitikát beállítani, amely természeténéi fogva kedvező az állattenyésztésünkre Itt meg kell említenem, hogy állattenyésztésünk színvonalának emelésére nagyon üdvös volna, — és amellett olcsó volna a földmívelésügyi miniszter úr számára —" ha olyan községben, ahol — mint említettem, — tisztán tejtermelésre vámnak beállítva a gazdák, megtiltaná rendeleti úton azt, hogy ezeknek a jól tejelő teheneknek leszármazott borjait egyáltalán le lehessen vágni. {Felkiáltások: Ez megvan!) Nagyon könnyű volna az ilyein bor

: jak értékesítése, mert ezeket át lehetne vinni olyan területekre, ahol nem a tej értékesítés a fontos, hanem inkább az állattenyésztés. (Tornyos György: Üszővágási tilalom van!) Igaza van közbeszólt képviíselőtálfsamnak, üszővágási tilalom van, azonban merem állítani, hogy e mellett van másik intézkedés is, amelyik viszont a kényszervágást megengedi. (Reibel Mihály: Takarmányhiáuy címen!) Vannak olyan intézkedések, amelyekkel kÖnynyen ki lehet játszani ezt a rendeletet. (Meskó Zoltán: Akárcsak a kacsáknál és libáknál!) Az éppen ugyanaz. Ha tehát a kormány allaiteuyésztésünjket magasabb színvonalra akarja emelni, szíves figyelmébe ajánlom ezeket az intézkedéseket, amelyek üdvösek volnának állattenyésztésünk fokozására és emelésére. T. Ház! Matolcsy Mátyás igein i képviselőtársam statisztikát hozott fel a többtermelés vonalán a műtrágyázás fokozásáról és jelenlegi felhasználásáról. Meg vagyok róla győződve, hogy a földmívelésügyi kormány meg is tette az intézkedéseit, most már, hála Istennek, sikerrel, — idáig ugyanis mem ért el sikert — hogy műtrágyagyártásunkat száz százalékkal fokozzák a jövőben. De ha elfogadom Matolcsy Mátyás t. képviselőtársamnak statisztikáját, amelyik szerint ma Magyarországon két kilogramm műtrágyát használnak fel. holdankint és ha elfogadom azt, hogy ezt száz százalékkal fel fogjuk fokozni, még akkor is csak mégy kilogramm műtrágya jut katasztrális holdankint. (Piukoyich József: Ez fejlesztés!) Ha ezt elfogadjuk, akkor azt kérdezem, hol van itt az a lehetőség, hogy Magyarországon a mi termelésünkkel csak meg is közelíthessük azt a termésátlagot, amelyikkel a nyugati államok ma dolgoznak. Nem vonom kétségbe a földmívelésügyi minisztérium munkakészségét, jóindulatát, viszont kétségbevonom azt, hogy ezen a voinalon a mi mezőgazdaságunkat fejleszteni tudja. T. Ház! A. mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat további rendelkezései során kedvezményeket ír elő 11. Vában. A me-