Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-281

458 Az .országgyűlés képviselőházának és. egyéb szempontok miatt, hanem azért is, mert nem volt hol elhelyeznünk, nem volt hol tartalékolnunk, még ha akartuk volna is. Azt hiszem, bármilyen idők jönnek, — még ha jönnek is tartóssággal és állandósággal kecsegtető békeesztendők — a készletgazdálkodás szempontjának minden időben kell annyira érvényesülnie, hogy Magyarországnak egy évi termését mindig raktáron kell tartania. Ehhez a raktárhálózat kiépítése szükséges. A termelési szövetkezetek problémájával és néhány nagyon helyes gondolat megpendítésével foglalkozik több helyen nagy örömünkre a javaslat. Mi azt a véleményünket nyilvánítjuk itt tisztelettel, hogy a termelési szövetkezet a gazdák szempontjából az értékesítési szövetkezetnél is fontosabb. De nemcsak a szorosan vett gazdaérdek szempontjából fonsósabb, hanem az ország egyetemes érdekei — szempontjából is. Akár békében, akár háborúban, az egészséges belső árszint kialakításánál valutapolitikánk szempontjából is nagyon döntő tényező lesz az, hogy lesznek-e jól kiépített termelési szövetkezeteink, vagy nem. Milyen jó volna, ha mais volnának! Ma, amikora közellátási, közigazgatási hatóságainknak és az egész államvezetésnek egyik igen-igen nagy problémája az árdrágítás megakadályozása, az árstopp gyakorlása, a feketepiac letörése, ak. kor nem az drágít, aki kalkulál.. Az az iparos és kereskedő, aki kalkulál, legfeljebb okosan és legtöbbször jogosan emel, ha a kalkuláció úgy kívánja. Az drágít inkább, — bármilyen furcsán hangzik is — aki nem tud kalkulálni, aki a hangulatok hatása alatt alakítja ki az árakat. A gazdát nem is a kalkulálásra kell tudajdonképpen megtanítani, mert a kalkulálás nem az ő dolga értékesítési vonatkozásban, hanem a termelési szövetkezetek útján részesíteni kell a szilárd árakon alapuló szerződések előnyében. (Rapcsányi László: Neki is kell kalkulálni!) De helyette elvégzi ezt a kalkulációt akkor a termelési szövetkezet. (Rapcsányi László: Ne végezze el! Ő végezze el!) Tudniillik helyette végzi el... (Rapcsányi László: Tanulja meg!) Nem kell neki külön kalkulálnia... Elnök: Rapcsányi képviselő urat kérem, hogy ne zavarja a szónokot állandó közbeszólásaival . Szabó Zoltán: A szilárd árakon alapuló szerződések előnyeit így tudná egyszerre és More fedezni, nemcsak az egész évi termelési tervével kapesolatos -szükségleteit, de összas szükségleteit is ps nem lenne kitéve a gazda annak, hogy az értékesítési kalkuláció min* dig számít az ő, aratás vagjr szüret idején erősen jelentkező megszorultságára. A gépesítés kérdéséről kell mis'g szólnom, minthogy ezt teszi a javaslat is. Nem csupán a nagybirtok, hanem a kisgazda szempontjából is óriási jelentőségű a gépesítés kérdése és egyetértek mindazokkal, akik előttem áz idetartozó kérdéseket} nyomatékosan szúvá-f tették. Már a múltkori javaslat tárgyalásánál volt alkalmam futólag rámutatni arra, hogy a háború után, még akkor is, ha a frontkatonák nagy tömegekben kerülnek haza, -- történjék ez mentől előbb és teljes diadallal — hamar fog jelentkezni munkáskézhiány, mert megnövekedett feladatok állnak előttünk és a há* borúutáni születéscsökkenés miatt erősen érezhető munkáskézkiesés áll ezzel szemben. Úgyhogy hozzávéve ehhez még azt, hogy az intenzív ipari termelés a mezőgazdaság oldaláról továbbra is valószínűleg nagy munkás281. ülése 194-2 július 10-én, pénteken. tömegeket fog elvonni, vagy nagy életszintcsökkenés következik be agrártéren vagy pedig intenzívebb gépesítéssel kell már eleve ez ellen az életszintcsökkenési veszedelem ellen dolgozni. A gépesítés kérdésével összefügg szerintünk az energiakérdés, a villamosítás kérdése is, mert a legolcsóbb agrár energiaforrás nálunk is a villamosáram kell, hogy legyen. T. Ház ! Eddig részben elvitték vagy most viszik a villamos távvezetékeket a falvakig és át a falvakon. Szóval elviszik a villamosáramot a gazda kapujáig. Itt a nagy probléma az, hogy hogyan kerül be ez az áram a gazda udvarába is? (Piukovich József: Mikor nyitják ki a kaput?), hogyan kerül be a kisüzem a villamos gépeibe és ebben a tekintetben a villamosenergia árszabályozásának, ármegállapításának kérdése agrárszempontból is hallatlanul fontos és nagy kérdés. (Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! Néhány percet szeretnék arra fordítani, hogy szóvátegyem azt is, amit emellett a gazdag leltár mellett nem láttunk a javaslatban, amit a javaslat csak futó szavakkal érint Ezeknek a bizonyos kiegészítő törvényalkotásoknak mentől hamarébb a Ház elé való hozását szeretném kérni a magyar agrárügy felelős köireitől és vezetőitől. így ez a javaslat is említi indokolási részében, hogy szükség van az érdekképviselet reformjára, szükség van azután a vízi beruházásokról szóló új törvényalkotásra. Ehhez mindjárt hozzátenném azt, hogy szükséges lenne egész vízjogunk újrarendezése, mert a vízberuházási törvényt nem îè

r lehet máskép megalkotni, mint a vízjog újrarendezésével. Nagyon fontos dolog lenne a tagosítás szempontjából is a birtokminimumok \ törvényes szabályozása, amelyet szintén érint a javaslat. Mind a három, illetőleg a vízjog líjrarendezésével együtt mind a négy kérdés valóban olyan, hogy nemcsak csatlakoznak ehhez a mezőgazdaságfejlesztő javaslathoz, hanem sürgős csatlakozásuk is evidens. Azután apróságnak látszik talán, de meg kell említenem, hogy a javaslat nagyon helyesen kidomborítja, hogy a kisembernek kor

: szeiű képzésére is szükség van és fejleszteni is akarja az erre szolgáló apparátust, «őt éppen egyik gerincének tekinti a szakképzést. Ha felvetjük a kérdést, hogy éppen a- kisember fiainak van-e lehetőségük szakképzésben részesülni, akkor a nagyon jó téli mezőgazdasági iskolák után egyszerre elakadunk, mert itt vannak a középfokú mezőgazdasági iskolák és azt látjuk, hogy azok célkitűzései között már eleve ott van, hogy olyanok számára alakultak, akik a saját földjükön való gazdálkodásra hivatottak. A felvételi feltételek között mint egyik fontos és nélkülözhetetlen kö ve tel meny, egyenesen *>tt áll, hogy a felveendő hozzon helyhatósági bizonyítványt arról, hogy szülői földbirtokkal vagy bérlettel rendelkeznek, illetőleg a jelentkező ilyennek várományosa. Kérdezem, vájjon egy törpebirtokos fia, ha még oly tehetséges és ha még oly szükség is van az egész ország érdekében arra, hogy elvégezze a középfokú mezőgazdasági szakiskolát, hogyan gondoskodhatik ilyen helyhatósági bizonyítványról és hogyan juthat hozzá ahhoz, hogy a magyar,",föld tanult munkása legyen? Ebben a tekintetben át kellene szervezni a középfokú gazdasági tanintézetek rendtartási szabályzatát. Mérsékelni kellene azokat a nagyon szigorú feltételeket,