Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-279

Az országgyűlés képviselőházának 279. ülése 19 h2 július 8-án, szerdán. 415 lapította meg, mint a hasonló munkákat végző vállalatok, s hogy éjjeli, vasárnapi és ünnepnapi munka után sem fizet többet, mint a hét köznap nappal végzett kirakásokért? 2. Ha tudomása van, tisztelettel kérdem mit hajlandó tenni, hogy a munkások sérelmei orvos oltassanak?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pándi Antal: Mélyen tisztelt Ház! Az ellenzéki interpelláló képviselőket azzal a váddal szokták illetni, hogy minden alkalmat megragadnak, a Házban az ellenzékieskedésre interpellációra, szóval hordópolitika folytatására. Hogy ezt a vádat megcáfoljam, szükséges, hogy jelen interpellációm előzményeiről beszéljek. Ezek szerint nem az volt a célom, hogy ha hozzám érkezik egy panasz, rögtön szaladjak és bejegyezzem interpellációmat, a Ház elé jöjjek vele és ezzel talán a miniszterek munkáját nehezítsem, hanem minden fórumon megpróbáltam ezt az ügyet elintézni s amikor már sehol sem sikerült eredményt elérnem, mint utolsó fórumhoz jövök ide és a nép panaszát a Ház előtt elmondom. Én az ismertetendő ügyben a magyaróvári elsőfokú iparhatósághoz fordultam első ízben. Szinte cinikusnak kellene mondanom a választ, amelyet ott kaptam, mert az előadott panaszt esak igen felületesen vizsgálták ki. Ügy látszik, az illető iparfelügyelő úr, aki akkor elment a gyárba a munkabéreket felülvizsgálni, beült ott az irodába és egypár cigaretta elfogyasztása után megbeszélte az igazgatóval, hogyan is áll ez a munkabér-ügy^ Ahogyan ott neki bemondták, úgy írták meg nekem a dolgot és a válasz végén azt írták, hogy a munkások kétszerannyit kapnak, mint amennyi őket megilletné. Mélyen tisztelt Képviselőház! A levélben megírják, hogy a 18 évesnél idősebb segédmunkás órabére Mosonmagyaróvárt 38 fillér. Ehhez 15 százalék bérpótlék jön hozzá, összesen tehát 43 7 fillér órabér jár a munkásnak. Ha akkordkeresetben a munkás ennél többet keres, az nem kifogásolható, — mondja a levél — a jelen esetben pedig az a helyzet, hogy a hivatalosan megállapított maximális munkabérek kétszeresét fizette a gyár. A kiküldött ellenőrző közeg tehát azt állapítja meg, hogy a munkásokat duplán fizették. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Mélyen tisztelt Ház! Van még a válaszban egy cinikus rész, amely azt mondja, hogy (olvassa): »Ami pedig a munkának az egészségre való káros hatását illeti, szenet általában minden ipartelepen raknak ki,« — ebben tökéletesen igaza van — »a bauxit pedig ásvány,« — igazán csodálkoztam, mert én eddig nem tudtam, hogy ásvány — »amely nagy tömegben fordul elő, általában tudvalevően kőszénfejtéssel bányásszák és semminemű olyan anyagot nem tartalmaz, amely az egészségre veszedelmes vagy káros volna, vagy amely miatt a ruhája vagy lábbelije nagyobb mértékben menne tönkre, mint a más normális árukirakás munkájánál.« Ha Magyaróváron (megjelenünk az, állomáson körülbelül ilyentájban, amikor a munkások felváltás után hazamennek, nem is kell nagyon magyarázni sem iskolás gyermeknek, sem öregnek, sem asszonynak, hogy az ott jövő csoport milyen munkás. Azok olyanok, mint KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. a vörös ördögök, ruhájukat, cipőjüket, arcukat annyira átitatta és redőket mart rajtuk a vörös bauxit, hogy nekem azt sem lehet mondani, hogy a bauxit nem ártalmas az egészségre- Ha fürdés és szappanhasználat után nem lehet annyira biztosítani a bőr tisztaságát, hogy a vörös szín meg ne lássék rajta, akkor ne mondják nekem, hogy a bauxit nem ártalmas az egészségre. Ruhájuk teljesen tönkremegy. Cipőjüket ki sem tudják pucolni, az vörös cipő. Ettől eltekintve bizonyítani kívánom, hogy arról a bizonyos órabérről adott felvilágosítás, ahogyan azt ők beállítják, magasiskolája a félrevezetésnek. Szereztem két munkateljesítési jegyzéket, — hivatalos jegyzéket — és a Ház asztalára teszem le ezeket a miniszter úr szíves használatára. Az egyik jegyzék tíz munkásról, illetőleg tíz munkás egyheti munkateljesítményéről szól. A jegyzékben meg van adva a nap, mikor dolgozott az a munkás, a vagonszám, a kirakott áru minősége, súlya sehogy mit kapott a vágón kirakásért. A jegyzék szerint tíz munkás egy hét alatt a 30 százalékos bérpótlék hozzászámításával 296 pengő 74 fillért keresett, egy munkásra tehát 29 pengő 60 fillér heti kereset esik, százalékkal együtt. A másik jegyzék hat munkás munkabérét tünteti fel, itt a kereset 250-pengő 20 fillér, egy munkásra tehát 41 pengő 70 fillér hetibér esett. Ha az előbb említett összegeket összehasonlítjuk az órabérekkel, — napi 8 órát dolgoztak, nappali óráról beszélek — akkor bizony azt vesszük észre, hogy valamivel többet kerestek, mint amennyit az órabér tenne ki. így például, ha a tíz munkás csak nappali 8 órát 'dolgozott volna, 296 pengő 74 fillér helyett csak 219 pengő 76 fillért keresett volna. A másik esetben 250 pengő 20 fillér helyett csak 126-ot kerestek volna. Látszólag tehát igaza lenne az elsőfokú iparhatósági válasznak. Aki azonban a körülményeket ismeri és tudja, hogy a kirakandó vagonokat milyen módon és hogyan állítják be, elgon'dolkozik felette, vájjon meg van-e fizetve ezzel az összeggel az a munkateljesítmény? Tudvalevő dolog, hogy ma vagónhiányban szenvedünk s a vasútnak és az államnak általában az a célja, hogy minél előbb ürítsük ki a kocsikat, mert azokra — kevés kocsi lévén — nagy szükség van, tehát a minél előbb való kirakás a cél. Ezért azután _ természetesen a kocsiálláspénzeket is a duplájukra emelték fel. A vonatok azonban nem úgy szaladnak be, hogy reggel érkeznek, este mennek, tehát reggel ott van a vonat, a munkás kirakja, este üres, viszik haza. A vagonok vonatonként érkeznek, tehát van nappali befutás, van esti befutás, van éjjeli, hajnali befutás, van_ hétköznapi nappali, éjjeli, és van ünnepnapi nappali és éjjeli befutás, ennek a munkáscsoportnak tehát éjjel-nappal, hétköznap.és ünnepnap egyformán rendelkezésre kell állnia a gyárnak az áru kirakására. Itt van például az április 6-tól 11-ig terjedő munkateljesítmény kimutatása, ebből is láthatjuk, hogy április 6-án, húsvéthétfőn az emberek egész nap és egész éjjel dolgoztak, amíg a vagonokat ki nem rakták. Kérdem tehát, ha megvan állapítva a nappali kirakási díj és pótdíj, akkor miért nem disztingvál a gyár és miért nem mondja azt: amit éjjel raktatok ki, ahhoz még 50 százalék pótlék jár, mert ezt írja olő a törvényes rendelkezés. Ugyanez áll az 60