Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-279
402 Az országgyűlés képviselőházán gazdasági lakosság ellátásának érdekeit szolgálja. Ezek szerint tehát nem lehet szó arról, hogy a mezőgazdasági árszínvonal a mezőgazdaság burkolt megadóztatását jelentené s így nem felelne meg a mezőgazdasági termelés, illetőleg az ország érdekeinek. Budapest, 1942 július 1. Reményi-Schneller Lajos s. k.. m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Méltóztatnak a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. (Következik az igazságügymindszter úr válasza Budinszky László képviselő úr részére. Kérem a válasz felolvasását. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Dr. Budinszky László országgyűlési képviselőnek a zsidóknak az ügyvédi karból és az igazságszolgáltatásból váló kizárása tárgyában hozzám intézett és a képviselőháznak 1942. évi június hó 3. napján tartott ülésében elmondott interpellációjára válaszomat a következőkben van szerencsém megadni: Az országgyűlés képviselőháza dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő javaslatára az 1941. évi június hó 30. napján tartott ülésében határozati javaslatot fogadott el, amely szerint a képviselőház felhívja a kormányt arra, hogy a zsidó ügyvédek térfoglalásának a mai idők szellemében való haladéktalan korlátozása iránt törvényjavaslatot terjesszen a képviselőház elé. A kormány a képviselőház felhívásának megfelelően az igazságügyi szervezet egyéb kérdéseit is felölelő törvényjavaslat tervezetének keretében késedelem nélkül megkezdte a szükséges előkészítő munkálatokat. Az előkészítő munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a szövegtervezet rövidesen el is készül. A törvényjavaslat benyújtásának és tárgyalásának idejét a kormányzatnak a rendkívüli háborús viszonyokra, különösen az ország honvédelmi érdekeire tekintettel megállapított munkarendje fogja megszabni. Kérem a válasz tudomásulvételét. Budapest, 1942. évi július hó 2-án. Radocsay László s. k.« Elnök: Méltóztatnak az igazságügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? {Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr válasza gróf Esterházy Móric képviselő úr részére. Kérem a válasz felolvasását* Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Varga József iparügyi és kereskedelmi miniszter válasza grófi Esterházy Móric országgyűlési képviselő úrnakT. Képviselőház! A badacsonyi bazaltbányák áttelepítése ügyében megindult mozgalomból a Balatoni Szövetség és az Országos Természetvédelmi Tanács előterjesztése alapján van tudomásom. A bazaltbányák áttelepítését a Badacsony-hegy szépségének megvédése érdekében kéri az említett Szövetség, illetőleg Tanács, amely kérelemnek eldöntésére a m. kir. földmívelésügyi miniszter úr illetékes a teirmészetvédelemről szóló 1935. évi IV; te. alapjánEltekintve attól, hogy a bazaltbánya-üzem áttelepítésére jogszabályaink értelmében lehe^ tőség nincs, megszüntetése pedig csak a természetvédelemről szóló törvény alapján, kisajátítás útján volna elérhető, a terv megvalósítását a háború tartama alatt időszerűnek nem tartom, mert az áttelepítés vagy újabb bánya ; 279. ülése 1942 július 8-án, szerdán. létesítése, berendezése és üzembehelyzése hoszszabb időt igényel, gépiberendezések beszerzését teszi szükségessé, ami a jelenlegi anyaghiány mellett nehézségbe ütközik, útépítéseink és közutaink fenntartására nézve pedig a jelentékeny mennyiségű bazaltkőanyagot termelő bánya üzemének szünetelése a bazaltanyag beszerzése terén pótolhatatlan hiányt jelentene. A badacsonyi bazaltbányák üzeme egyébként 1955. évi december hó 31-ével a jelenlegi telephelyén megszűnik, mert az Esterházyhitbizománnyal kötött bérleti szerződése lejár. A jelenlegi telepengedélyben, amelynek alapján ezidőszerint a bányaüzem működik, gondoskodás történt az iránt, hogy a Badacsony-hegy külső szépsége az esztétikai szempontoknak megfelelően alakíttassék ki és a hátralevő bérleti idő alatt a hegység tájszépségén további rontás be ne következhessek. A telepbérleti szerződés megszűnte után pedig a bányavállalat a Badacsony-hegyen újabb telepengedélyben nem fog részesülni. Kérem a t Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi július hó 2-án. Varga s. k.« Elnök: Méltóztatnak a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Most a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr fog szóbeli választ adni Oláh György képviselő úr interpellációjára. A miniszter urat illeti á szó. (Halljuk! H álljuk!) ,, , •.. ,._,, Szinyei Merse Jenő vallás- es közoktatásügyi miniszter: T. Képviselőház! (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Oláh György t képviselőtársam a múlt szerdán tartott! inter" pellációs napon hivatali elődömhöz intézett interpellációt. Az interpellációiban három kérdéssel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Métóztassék megengedni, hogy erre az interpellációra én adhassam meg a választ. (Halljuk! Halljuk!) , ' Oláh György képviselőtársam interpellációjában megkérdezi a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy van-e tudomása arról, hogy a nemzet nagy költőjének, Jókai Mórnak az özvegye egy velünk ellenséges államba emigrált és ezzel formálisan elvesztette jogát ahhoz, amit a nemzet lelkében már régen elvesztett, hogy magát a legnagyobb magyar regényíró özvegyének nevezhesse és az azzal járó erkölcsi és anyagi előnyöket élvezze. Erre a kérdésre bátor vagyok a következő választ adni: Jókai Mór özvegye részére a magyar állam a Jókai hagyatékhoz tartozó egyes köz* érdekű jelentőséggel bíró ingóságok átengedése fejében annak idején életjáradékot folyósított. Ennek az életjáradéknak mértékét leg. utoljára egy 1925. évi minisztertanácsi határozat állapította meg. Ez olyképpen intézkedett, hogy Jókai Mor özvegye részére minden, koron az állami rendszerű VI. fizetési osztály 1. fokozata szerint megállapított illetmények folyósítandók életjáradék címén és fejében. Az említett minisztertanács ezenkívül még^azt a döntést is hozta, hogy az állam magára vállalja ez után az életjáradék után járó adókat is. Ezt a megállapított életjáradékot élvezte Jókai özvegye, Grosz Bella mindaddig, amed. dig beszüntetésének szükségessége nem merült fel. Ugyanis özvegy Jókainé hivatali elődöm-