Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-279
394 Az országgyűlés képviselőházának azonban tudja, hogy mi a szövetkezet, tudja, hogy mi a Hangya, (Úgy van! Ügy van!) tudja, hogy mit tett érte a Hangya, és tudja, hogy a Hangya szabadította ki őt az idegen faj karmai közül, (Ügy van! Úgy van!) még akfeor, amikoir Magyarországon a zsidótörvénynek még csak a lehetőségéről sem mert senkisem álmodni. (Ügy van! Ügy van! — Plósz István közbeszól.) Most is szükség van árszabályozásra, ha másra nem is volna szükség. Az az állítás, hogy a Hangya^ a keresztény kiskereskedőtől elveszi a megélhetés lehetőségét, szintén nem felel meg a valóságnak, (ügy van!) merthiszen a Hangya minden szövetkezetében keresztény kiskereskedőket alkalmaz, a központnál is nagyon sok alkalmazottja van, úgyhogy a Hangya sokezer keresztény családnak a megélhetését biztosítja. (Ügy van!) Ezenkívül a Hangya évről-évre sokmiíUió pengőt ad jótékony célra és a szövetkezetek által mindenkor pontosan befizetett adóval, sokmillió pengővel járul hozzá az államháztartás fenntartásáhtrz. Ami pedig a falusi szövetkezeteket illeti, ezekről ki kell jelentenem, hogy a falusi szövetkezeteket nem a központ erőszakolta a falu népére, hanem azokat a falu nép© a saját elhatározásából, a saját jóakaratából és a saját tőkéjének összeadásával hozta létre. (Ügy van! Úgy van!) Létrehozta pedig azért, mert tudja, hogy azokra feltétlenül szüksége van. Minden szövetkezeti tag büszkén mondja a szövetkezetről, hogy ez a mi boltunk. A szövetkezetekre tehát ' a termés-értékesítés terén nagy jövő vár és mindent el kell követnie mind az államnak, mind a szövetkezeti tagoknak azok fejlesztése érdekében, (vitéz Patacsy Dénes: Amit nem bír el az egyik ember, azt a szövetkezet elbírja!) A javaslat szerint a törvény végrehajtásának biztosítása végett a községekben gazdasági elöljárókat fognak alkalmazni. Ezekre feltétlenül szükség van, részben mint irányítókra, részben mint tan ácsa dókra, legfőképpen pedig szükség van rájuk, mint felügyelőkre. Tekintettel arra, hogy főleg felügyeletről van szó, én a »gazdasági elöljáró« elnevezést nem tartom helyesnek. Sokkal helyesebb volna, ha ezeket a község élén álló egyéneket községi gazdasági felügyelőknek neveznék, mert ha van vármegyei gazdasági felügyelő és van járási gazdasági felügyelő, akkor ebiből az elnevezésből önként következik a községi gazdasági felügyelői elnevezés is. Ezzel az elnevezéssel sokkal nagyobb lenne a tekintélyük is. Minden körülmények között arra kell törekednünk, hogy a legrövidebb idő alatt minden község élén gazdasági iskolát végzett egyén legyen, mert csak így tudjuk biztosítani a törvény végrehajtását és osak így tudjuk elérni azt a célt, amelyet a javaslat el akar érni. Arra kérem tehát a földmívelésügyi miniszter urat, tegye megfontolás tárgyává és a bizottsági tárgyalás alkalmával teg^e lehetővé, hogy a gazdasági elöljárói elnevezés községi gazdasági felügyelői elnevezésre változtassék át, mert a végzendő munkának is ez felel meg a legjobban. (Egy hang a balközépen: A lényeg a fontos!) T. Képviselőház! Legyen szabad még arról is szólnom, ami hiányzik a javaslatból. Hiányzik a mezőgazdasági munkások és a mezőgazdasági cselédek családi bérpótlékának rendezése. Ennek a kérdésnek a megoldása szorosan összefügg a gazdaság fejlesztésével és a többtermeléssel. Már más alkalommal is szóvátet279. ülése 1942 július 8-án, szerdán. tem ezt a kérdést itt a parlamentben és rámutattam arm a nagy igazságtalanságra, amelyet a mezőgazdasági munkások és mezőgazdasági cselédek szenvednek az ipari munkássággal szemben. Akkori beszédemben rámutattam arra is, hogy ezt a terhet a gazdákra nem lehet áthárítani, hanem ezt a kérdést csak államilag lehet megoldani. Ha ugyanis a mezőgazdasági munkások és gazdasági cselédek családi bérpótlékát a gazdára hárítanánk, akkor a gazda ezt nem tudja áthárítani a fogyasztóra, amint ez az ipari munkások családi bérpótlékánál megtörténik, mert ott ezt a többletet áthárítják a fogyasztóra. Ha a gazdának kellene megfizetnie a családi bérpótlékot, akkor a sokgyermekes cselédeket senki sem alkalmazná, mert hiszen így is nagy költséget okoz a gazdáknak a sokgyermekes cselédek családtagjainak gyógykezeltetése. Be kellett volna illessteni ennek a kérdésnek a megoldását a javaslat keretébe, ha azonban már ezt nem lehet most megcsinálni, akkor arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, találjon módot arra, hogy ez a kérdés mielőbb sürgősen rendeztessék és ez az igazságtalan és a termelést hátrányosan befolyásoló körülmény valamilyen formában rendeződjék. Erre sürgősen szükség van éspedig nemcsak szociális szempontból, hanem a termelés folytonosságának szempontjából is. T. Képviselőház! A gazda az utóbbi időben évek hosszú során ráfizetéses termeléssel szolgálta zúgolódás nélkül a nemzet érdekeit, mert a magyar gazda tudja azt, hogy a szebb és boldogabb magyar jövendőért mindenkinek áldozatot kell hoznia. Tekintettel arra, hogy teljesen tudatában vagyok annak, hogy ez a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat és annak minden egyes pontja ezt a magyar gazdára is okvetlenül elkövetkezendő szebb és boldogabb jövendőt szolgálja, és mivel teljes bizalommal vagyok a kormány iránt és teljes bizalommal a földmívelésügyi miniszter úr személye iránt, a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, örömmel elfogadom. (0énk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Porubszky Géza jegyző: Papp József! Elnök: Papp József képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs itt jelentkezése töröltetik. Szólásra következik 1 ? Porubszky Géza jegyző: Füssy Kálmán! Elnök: Füssy Kálmán képviselő urat illeti a szó. Füssy Kálmán: T. Képviselőház! Amikor ezt a törvényjavaslatot pár hónappal ezelőtt még Bárdossy miniszterelnök úr benyújtotta, az egész ország közvéleménye, különösen pedig a gazdatársadalom nagyon örvendetes eseménynek tekintette a javaslat benyújtását. A javaslatot bíráló képviselőtársaim, különösen az ellenzéki oldalról, egészen részletesen, paragrafusonkint tárgyilagosan rámutattak a javaslat hiányosságaira. Az ő megállapításaikat én is teljesen magamévá teszem, különösen Matolcsy képviselőtársamnak a tegnapi napon világosan és precizen kifejtett álláspontját. Ma is hallottuk azonban, l hogy az ország közvéleménye, de különösen a gazdatársadalom a javaslat egyes paragrafusainak bírálata alapján úgy látja, hogy a javaslat nem is milliárdos javaslat, mert a javaslat jelentősége
