Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-278
Az országgyűlés képviselőházának 278. ülése 1U2 július 7-én, kedden. 381 hez vagy a vasúthoz. A felszabadulás óta a mi községünkből 270 parasztlegény ment így el, akiknek pedig ott volna a helyük. Azért is menekülnek a faluból, mert a kisjövedelmű gazda nem tud olyan életet, olyan napszámot biztosítani a munkásnak, hogy az el tudja magát tartani. Ezért jönnek fel az emberek a pesti gyárakba vagy mennek más olyan helyre, ahol gyár van, mert a gyár nagyobb munkabért tud fizetni. így a gazda munkás nélkül marad, azonkívül ez a helyzet elveszi a paraszttársadalom minden ambicióját a gazdaságától. Én már szóvátettem interpellációmban is es minden beszédemben is, hogy hozzuk aranyba a mezőgazdasági árakat az iparcikkek arával. Én nem árdrágítók, ezt hangsúlyozom, nem akarunk mi vámszedői lenni ennek a mai súlyos helyzetnek, de minden réteg hozza meg a tőle telhető áldozatot. Minden áldozatot csak a kisgazdatársadalom hozzon meg? Az már teljesen képtelen erre. Én ezt a törvényjavaslatot csak azért nem tudom elfogadni, mert az élet példáiból merítve látom azt, hogy ez a javaslat nem fogja megoldani a magyar parasztság sorskérdését, mert — amint mondottam — nem fogja megoldani egyik fontos kérdést sem: sem a tagosítást, sem a vízszabályozást, sem az árkérdést, illetőleg a hitelpolitika kérdését, már pedig minden gazdaság csak akkor fejlődhetik, (ha olcsó hitel áll rendelkezésére, legalább olyan feltételek mellett, mint az iparnál megvan. Én nem látom ebben a javaslatban azt, hogy el tudná érni azt a fejlődést amelyet céljául kitűz. Én nem pártpolitikából beszélek, mert egyetértek ennek a törvényjavaslatnak minden egyes pontjával, minthogy látom, hogy építeni akar. Mi is ugyanezt akarjuk. Nem azért nem fogadom el tehát a javaslatot, mintha mi, mint ellenzék, gáncsot akarnánk vetni, de én nem látom ebben a javaslatban azt, hogy elérné a maga elé kitűzött célt, és a miniszter úr beszéde sem hatott rám megnyugtatólag, mert a javaslat szerintem nem tudja megoldani — amint hangsúlyoztam — a mezőgazdaság 'három sarkalatos problémáját, a tagosítást, a vízszabályozást és a ihitelkérdést, enélkül pedig nem lehet többtermelést, fejlődést elérni. Ezért nem tudom elfogadni ezt a javaslatot. {Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az ülés elején a miniszteri válaszokra vonatkozóan tett bejelentés kiegészítéseképpen a t. Ház tudomására hozom, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr szóbeli választ kíván adni Oláh György képviselő úr interpellációjára, melyet Jókai Mór özvegyének egy ellenséges államba emigrálása tárgyában terjesztett elő, továbbá a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr írásbeli választ fog adni gróf Esterházy Móric képviselő úrnak a badacsonyi bazaltbányák áttelepítése tárgyában előterjesztett interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát tehát félbeszakítom és javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket (holnap délelőtt f 10 órakor tartsuk és ennek napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni! (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát m agáévá teszi. Következik az interpelláeióskönyv felolvasásaKérem a jegyző urat, szíveskedjék az: felolvasni. Probuszky Géza jegyző (olvassa): Esterházy Móric gróf — a közellátásügyi miniszterhez — a gazdasági cselédek júliusi fejadagja tárgyában. — írásban. Szilágyi Ferenc — az iparügyi miniszterhez — az iparjogosítványok felülvizsgálása tárgyában. — Szóval. , Zichy Nándor gróf — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a polgári légiforgalom ügyében. — Szóval. Csipak Lajos — a miniszterelnökhöz, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — a csiki magánjavak tárgyában. — Szóval. Meskó Zoltán — a belügyminiszterhez — a történelmi ősi nevek tiszteletbentartása és ilyen nevekre magyarosított nevek megváltoztatása tárgyában. — Szóval. Koltai József — a belügy-, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a Divatcsarnok áruházban uralkodó állapotokról. — Szóval. Paczolay György — a belügyminiszterhez — a szabadkőműves mozgalom tagjainak közéleti és közgazdasági térfoglalása tárgyában. — Szóval. Szögi Géza — a közellátásügyi miniszterhez — a szappan-regenerálási eljárás kötelezővé tétele tárgyában. — Szóval. Tncze Antal a miniszterelnökhöz — a sajtópolitika irányítása tárgyában. — Szóval. Maróthy Károly — a miniszterelnökhöz — a magyarok külföldről való hazatelepítése tárgyában. — Szóval. Bartha Ignác — az igazságügyminiszterhez — a kolozsvári ügyvédi kamara által felállított telekkönyvi nyomda tárgyában. — Szóval. Csorba János — a föl'dmívelésügyi miniszterhez — az árvízsujtotta földek haszonbérkedvezménye tárgyában. — Szóval. Bártól István — a földmívelésügyi és az iparügyi miniszterhez — a bácskai kendertermelés biztosítása tárgyában. — Szóval. Csoór Lajos — a földmívelésügyi miniszterhez — a kishaszonb érietek rendeleti úton való meghosszabbításáról. — Szóval. Csoór Lajos — a földmívelésügyi miniszterhez — az Ombi. öregségi ellátottjainak járadékemelése tárgyában. — Szóval. Mester Miklós — a kormányhoz — a mezőgazdasági munkaadók és munkások évi búzafejadagjának megállapítása és beszerzése tárgyában. — Szóval. Pándi Antal — az iparügyi miniszterhez — a mosonmagyaróvári Bauxit Üzem Rt. akkordbérei tárgyában — Szóval. Nagy László — a kormányhoz — a Malert vezetőinek és három pilótájának ártatlanul elszenvedett bűnvádi üldözése miatti erkölcsi elégtétel és a többi pilóta és szikratávirász ügyeinek rendezése tárgyában. — Szóval. Incze Antal — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a Malert-től elbocsátott repülőtisztek ügyében. — Szóval. Rajniss Ferenc — a kormányhoz — a Malert, kiváló, becsületes magyar műszaki tisztviselőinek elbocsátása és Varga József m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr íelelősség'e tárgyában, — Szóval. 55*
