Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-278

362 Az országgyűlés képviselőházának helyen 150 darabjával tenyésztünk, akkor 450—500 tenyészbikát tudunk évente tenyész­teni. Ezzel egyrészt kielégítenénk saját szük­ségletünket, másrészt pedig külkereskedelmi mérlegünket igen pozitív formában javíta­nánk, sőt, megszerezhetnénk magunknak az idegen piacot is. T. Ház! A tavasszal Kárpátalján a kincs­tári erdőigazgatóság Rahón, Bustyaházán, Ungváron, továbbá Munkácson a Latorca Rt., — amely ma félig állami vállalat — a marha legeltetési árát 1 pengő 50 fillérről 11 pengőre emelték fel. Ez természetesen nagy elégedet­lenséget keltett, mert hiszen ez ezerszázalékos emelés. Azt hiszem, hogy itt az árkormánybiz­tosságnak is bele kellene szólni ebbe a kér­désbe, mert a szegény proletár agrártársada­lom előtt, amelynek egy tehénkéje van, az 1 pengő 50 fillérről 11 pengőre történt emelé« érthetetlen, igen magas. Intervencióink alapján megtudtuk, hogy ezek a kincstári erdőigazga­tóságok, valamint a Latorca Rt, öt pengőt akar­nak a leglőjavítási alap céljaira befizettetni, illetőleg felhasználni ebből a tizenegy pengő­ből. Nekem nincs nagy bizalmam aziránt, hogy az erdőmérnökök és az erdőigazgatóságok éppen a legelőjavítással törődnének, mert hi­szen nem törődtek vele a világháború előtt sem, a csehek alatt sem és ma sem igen tö­rődnek vele. Éppen ezért arra kérem a földmí­velésügyi kormányzatot, hogy ezekből a be­folyó öt pengőkből állítson fel egy alapot a kormányzói biztosság mellett Ungváron. Ezek az öt pengők oda folyjanak be és amikor majd olyan összegre rúgnak, hogy ki lehet belőlük egy területet tisztítani, akkor a földmívelés­ügyi kormányzat irányításával és felügyele­tével történjenek meg ezek a tisztítások. Ezzel kapcsolatban is bátor vagyok hatá­rozati javaslatot benyújtani (olvassa): »Utasítsa a Ház a földmívelésügyi mi­niszter urat, hogy a mezőgazdaság fejlesztésé ről szóló törvényjavaslat szellemének megfe­lelően, Kárpátalja gazdasági fellendítése ér­dekében szervezzen Kárpátalján a kormány­zói biztosi hivatal kebelében legelőfelügyelői állást, azt haladéktalanul töltse be s tegye fel­adatává, hogy a Kárpátalja területén lévő ösz­szes állami, községi úrbéres, valamint magán és a Latorca Rt. tulajdonában lévő közlegelők tíz év alatt rendbehozassanak. Továbbá rende­letileg intézkedjék a miniszter úr, hogy az ál­lami erdőigazgatóságok és a Latorca Rt. által ezidén elhatározott és már meg is valósított, minden szarvasmarha legeltetése után külön öt pengős legelőjavítási pótlék címén befize­tett összegekből a kormányzói biztos kezelésé­ben alap szerveztessék, melynek minden fil­lérje tényleg legelőj avításr a fordíttassák S amelynek felhasználását a kormányzói biztos a kárpátaljai véleményező és tanácsadó testü­letnek bemutaja«. A másik ilyen fontos gazdasági lehetőség, amely munka megnyitására alkalmat ad Kár­pátalján, a gyümölcsészét fejlesztése. Méltóz­tatnak tudni, hogy például a técsővidéki Jo­nathán-alma a világ legjobb Jonathánja. Békevilágban is ott volt az angol király asz­talán; ha csak volt termés. Páratlan, minden más vidéken vagy országban termő Jonathant ver. Ezzel egyenlő fontosságú az árdánházi szilva nagyszerű teljesítőképessége. A boszniai szilvával veszi ifel a versenyt. A dávidfalvai és a bubuliskai cseresznyének a termése pá­ratlan, korán érik. Egy olyan csodálatos kat­lanban van, hogy két héttel előbb érik a többi 278. ülése 194-2 július 7-én, kedden. gyümölcsöknél. De nincs megszervezve, nine» gyümölesészeti felügyelője, nincs faiskolába, amely megfelelő anyaggal ellátná és ennél­fogva nem tudjuk megfelelő módon kihasz­nálni azt a nagy lehetőséget, amelyet ez a föld adna. Erre vonatkozólag bátor vagyok javaslatot terjeszteni a t. Ház elé. (Olvassa): »Utasítsa a Ház a földmívelésügyi mi­niszter urat, hogy a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló törvényjavaslat szellemének meg. felelően, Kárpátalja gazdasági fellendítése érdekében szervezzen Ungváron a kormányzói biztosi hivatal kebelében gyümölesészeti fel. ügyelői állást, azt haladéktalanul töltse be s tegye feladatául, hogy egy éven belül Kárpát­alján létesítsen három faiskolát éspedig egyet Ung megye, részére, egye ti Bereg vármegyében, egyet pedig Máramaros vármegyében, .ame­lyek egyenkint évente 50.000 (ötvenezer) darab, Kárpátalja viszonyainak megfelelő gyü. mölcsfa-oltványt termeljenek s ezen gyü­mölcsfa-oltványok Kárpátalján ültettesenek el.« T. Ház! Kérnék 40 perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e ajkért meg. hoszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meg­hosszabbításhoz hozzájárul. Demkó Mihály: A következő igen fontos gazdasági lehetőség Kárpátalja vizeinek ne­mes halfenyésztés céljából való kihasználása. Ezek a hegyi patakok, amelyek havasok és nagy erdőségek közt bugyognak, a legkiválóbb pisztrángok tenyésztésére alkalmas területek. Csak tenyészteni kellene ezeket a pisztrángo kat és a háború után, azt hiszem, a világ min­den részéről jönnének turisták, kirándulók és halászok, akik ha megfelelő elhelyezést, lakást és ellátást kapnának, igen szép mennyiségű valutát hagynának itt, költenének el ezen a területen. Nemcsak sporíhalász szempontból fontos ez, hanem az ipari halgazdálkodás szem­pontjából is, mert fel lehetne állítani egy pisztrángkonzervgyárat. A tengeri pisztráng húsa majdnem ehetetlen a kárpátaljai pisztráng azonban a legfinomabb csemege lenne, ami igen tekintélyes jövedelmet biztosí­tana ennek az országnak. Bátor vagyok ezzel kapcsolatban ugyancsak határozati javaslatot terjeszteni a t. Ház, elé. (Olvassa): »Utasítsa a Ház a földmívelésügyi mi­niszter urat, ihogy a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló törvényjavaslat szellemének meg­felelően, Kárpátalja gazdasági fellendítése ér­dekében terjesszen javaslatot a Ház elé Kár­pátalja folyóvizeinek s patakjainak államosí­tásáról vagy tartományi tulajdonná való nyil. vánífásáról, hogy ezekben a vizekben meg­indulhasson az intenzív nemeshal- (pisztráng-) tenyésztés. Továbbá intézkedjék, hogy addig is Kárpátalján három pisztrángikra-keltetőtelep létesíttessék legalább egymillió ikranevelő ka­pacitással. Továbbá az invesztációs programul beruházásaival kapcsolatban egyidejűleg pisz­trángkonzervgyár létesíttessék, mely Kárpát, alja ezen nagy kincsét feldolgozná.« A másik ehhez hasonló fontosságú kérdés a méhészet. Méltóztatnak tudni, hogy a leg­kiválóbb gyógyméz a havasi és erdős területen levő méhcsaládok gyűjteménye, amelyet úgy az élelmezés, mint élvezet, valamint a gyógyszer szempontjából használni lehet. Kárpátalján, véleményem szerint, azt a mennyiségű méhé­szetet lehet tenyészteni, amelyet a miniszter úr bevezetőül az egész országra vonatkozólag kifejtett, ha megfelelő kezekben, megfelelő szakvezetés mellett és megfelelő áldozattal

Next

/
Thumbnails
Contents