Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-267
26 Az országgyűlés képviselőházának esületes magyarok, akiknek nincs választójoguk. Az illetők ezt jogosan tekintik magukkal szemben bizalmatlanságnak. Nekem az a meggyőződéseim, hogy ha ennek a magyarnak kezébe adjuk a puskát és nem: félünk attól, hogy az rossz irányban sül el, akkor adjuk bátran a kezébe a szavazócédulát is, mert az sem fog bajt csinálni. Bizzunk annyira magyar népünk érettségében, bogy ezt megtesszük vele és oszlassuk el a bizalmatlanságnak ezt az okát, mert kötelességteljesítést csakis akkor lehet elvárni, ha a jogok osztogatásában is legalább olyan messzire "megyünk. De van egy további ok is, amely miatt nem tud a bizalom helyreállni és itt még egyszer visszatérek a föld kérdésére. A miniszterelnök úr most ' Erdélyben* Marosvásárhelyen azt mondotta, hogy a magyar földet vissza kell adni a magyar embernek. Ez gyönyörű mondat, csak ezt még ki kellene egészíteni azzal is, hegy hogyan, mikor, mennyit, milyen nagyságban és milyen birtokpolitikái elgondolások alapján fognak adni. (Megkó Zoltán: És milyen áron!) Meg kell mondani és le kell szögezni, tekintéllyel alá kell támasztani az Ígéretet, hogy ez meg is fog történni. Egy ilyen általánoságban odavetett^ mondatnak nincs meggyőző ereje az én megítélésem szerint. Ugyanezzel kérném kiegészíteni vitéz Lukács Béla igen t. képviselőtársunknak azt a beszédét, amelyben a kormányprogramra hoz szólt hozzá. Ö a következőket mondotta: Hálánk kifejezésére nincs alkalmasabb eszköz, mint ha abból a szent magyar földből, amelyért vérüket hullatták, visszatérésük után egy-egy darabot elsősorban nekik, a honvédeknek juttatunk. »Egy-egy« darabot! Ilyen mondatokkal nem tudjuk a bizalmat helyreállítani. Méltóztassék megmondani, hogy mi a szándék és ne várakozásokat méltóztassék kelteni, mert egyegy darab földön 15 holdat is érthet az a magyar ember és lehet, hogy a végén csaki egy házhely lesz belőle. Ne adjunk tápot esetleges későbbi reklamációknak és elkeseredéseknek. Én azt kívánom, hogy a, kétértelműségnek ez a megfogalmazása tűnjék el a magyar életből és akkor mindjárt helyre fog állni a bizalom. Tisztán és érthetően méltóztassék beszélni, (Meskó Zoltán: Magyarul!) mert a magyar parasztnak van arra magyar királyi esze, hogy megértse, amit neki megmondták. De a bizalmatlansági légkör megváltoztatása mellett arra is szükség van, hogy méltóan bánjanak az ellenzéki pártokkal. Hallottunk itt igen baráti megnyilatkozást Oselényi képviselőtársunk részéről, mind a mellett azt mondhatom, hogy az ellenzéki pártok kezelése egyáltalában nem felel meg annak a követelménynek, amit jogosan támasztunk. A háború, a mai helyzet nemcsak az ellenzéki pártokra, nemcsak ránk ró kötelezettségeket: ha a kormánypárt tarthat választmányi üléseket, akkor tarthat az ellenzék is. De nem engedélyezik a választmányi üléseket. Itt van egy távirat, — bemutatom — amelyben tudatják, hogy a battonyai járás főszolgabírája az összes választmányi üléseket minden különösebb indokolás nélkül betiltotta. Ez a rendes úzus. Párthelyiségeinket nem engedélyezik. Vannak járások, vannak megyék, ahol nem engedélyezik. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Egész Zemplén megye!) A Nyilaskeresztespárt hivatalosan elismert országos párt. Ha nem engedélyezik a pártihelyiséget, akkor méltóztassanak megmondani, hogyan ellenőrizzem én, mint a pártszervezet vezetője egy bizonyos területen a párt 267. ülése 19J/-2 június 16-ún, kedden. életét*? De hogyan ellenőrizi a hatóság? Hiszen akkor a szervezkedés szükségszerűen a föld alá megy. Adják hát meg a lehetőséget egy párthelyiségre. De ahol megvan a párthelyiség, ott a csendőr — bizonyára nem a maga feje után — azt mondja, hogy kettőnél többnek nem szabad egyszerre bent lenni, a másik helyen tízig, a harmadik helyen 40 személyig engedélyezik az összejöveteleket. Olyan méltatlan elbánásban részesülünk ebben a tekintetben, hogy ez intézkedést kíván közérdekből és a békesség helyreállítása szempontjából. Ezek különben általános ellenzéki panaszok, nemcsak a nyilaskeresztes párt panaszai. Amellett a kormánypárt sajtója is olyan hangot üt meg, mint például legutóbb a Magyarországban Péja Géza, aki Málnási Ödön egy olyan könyvét, amelynek előszavában Málnási külön kihangsúlyozta hogy a könyvnek semmi köze nincs a nyilaskeresztes párthoz és annak hivatalos állásfoglalásához, felhasználta arra, hogy a nyilaskeresztes párton üssön, — és ezt a cenzúra keresztülengedi. Semmi köze a nyilaskeresztes pártnak bármilyen egyéni megnyilvánulásához, nekünk csak ahhoz van közünk, amit a pártvezér, Szálasi Ferenc aláír, máshoz nincs. A kormány sajtója és a cenzúra, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik, miért enged meg ilyen támadásokat, ugyanakkor, amii kor számunkra nem engedi meg a válaszadást 1 ? Ebben a kérdésben csak egyenlő elbánást kérünk, semmi egyebet, és kérjük végre annak a megítélésnek^ a felfüggesztését, hogy itt guruló márkáknak és hasonlóknak szerepe lehet. (Király József: Senki sem mondta ezt már régen.) De beszéltek nagyon sokat róla és még senki sem adott pártunknak ezért elégtételt, pedig mi erre igenis súlyt helyezünk, annál is inkább, mert ha valaki guruló márkákról beszél, ahhoz kettő kell: az, aki adja és az, aki elfogadja. Vigyázzunk tehát ezzel a kérdéssel és nagyon kérem, méltóztassék egyszer már végre revideálni álláspontjukat ebben a kérdésben. A mi pártunknak somi köze sincs semmiféle külföldi érdekeltséghez és hatalomhoz; a mi pártunk magyar volt, magyar és magyar akar maradni. Ami viszont most már a szóban levő javas^ latot illeti, erre vonatkozólag csak azt mondha^ torn, hogy a kormány rendkívüli eszközöket kér, eddig mindig megkapta tiezenegy esztendeje, de élni vele nem tudott, mert nem állította helyre azt a rendet, amelyre ebben az országban szükség van. Én ezért pártom nevében elutasítom annak a gondolatát, hogy a rendkívüli hatalom meghosszabbításához hozzájárulhassak, a javaslatot tehát elutasítom. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek a t. Háznak arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 Órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igent) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): Árvay Árpád — a külügyminiszterhez — a Magyarország elleni rágalomhadjáratról, amely román részről folyik. Bálint József — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — Ditró nagyközségben a román l
