Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-276

Az országgyűlés képviselőházának 276. ruelés költségeit. Bizonyos ambíciót beléje is kell önteni azáltal, hogy munkáját nem olyan olcsón fizetik meg, mint most, hogy ne fizessen rá a termelésére, hanem megkapja legalább azt, amit az ipari vonalon dolgozóknak fizetnek, T. Ház! Már bevezető szavaimban szóltam arról, hogy milyen fontossággal bír ennek a javaslatnak gyakorlati keresztülvitele, mennyire áll vagy bukik majd e javaslat a keresztülviteltől és attól, hogy milyen szervek hajtják majd végre a javaslatot. A föl'dmívelésügyi miniszter úr bevezető szavaiban kétségtelenül szerepet juttatott az érdekképviseleteknek, (Börcs János: Idáig még nem láttuk!) azonban ennek ellenére nem olyan mértékben vagy olyan határozottsággal körvonalazta azt, amint az az érdekképvisleteknek, illetőleg a gazdatársadalomnak érdekében áll. Azt látom, hogy az érdekképviseletek például kívül állnak az újonan alakítandó, falusi felépítésű mezőgazdasági tanácson, mezőgazdasági szerven; kívül állnak, sőt azt mondhatom,, hogy felettük állnak. Mármost mi lesz itt az eredmény? Az, hogy a jól kiépített érdekképviseleti szerv, — amely például nálunk produktív gazdakörökkel rendelkezik, s ezek a gazdakörök felölelik egész társadalmunkat a középbirtokostól a nagybirtokosig — alárendelt helyzetbe fog jutni. Nem fogja tudni, (Börcs János: Nem fognak együtt dolgozni!) vájjon mi célja van az ő létének akkor, ha mellette egy másik szerv fog működni, amely intézkedési, hatósági jogkörrel lesz felruházva. Az a gazdasági tanácsadó tehát, amely a községekben mint hatóság, mint szerv elfoglalja majd a helyét és amely a vármegyei gazdasági felügyelőnek lesz közvetlenül alárendelve, nem helyes, ha önálló szerv lesz. Ez csak akkor lesz egészséges, ha bekapcsolódik a gazdakörökbe, és ha mon'djuk, mint a gazdakörök tisztviselője, titkára fog működni Ezáltal ugyanis meglévő és igen egészségesnek bizonyult szervezeteinket fogjuk gyengíteni és helyükbe egy ki nem próbált, esetleg új szerve- ' zotet állítunk, ami semmiesetre sem hiszem, hogy célja lenne ennek a javaslatnak. Mi tehát tisztelettel javasoljuk, hogy az érdekképviseletekre különös figyelemmel méltóztassék lenni a miniszter úrnak és különös figyelmet méltóztassék fordítani arra, hogy ezek az érdekképviseletek egészséges együttműködésben tudják elemi azt a célt, amelyet az előttünk fekvő törvényjavaslat el akar "érni, Eá kell még térnem arra, ami a felszabadult területek viszonylatában bizonyos fokig spécifikus kérdés. Nagy segítségünkre volt és nagy nemzeti missziót töltött be az Emgével párhuzamosan a szövetkezet. A szövetkezetnek egyik ága volt a tejszövetkezet. A tejszövetkezetek a legegészségesebb módon kapcsolták be az erdélyi magyar kisgazdatársadalmat és biztosították a tejértékesítés lehetőségét, de egyben biztosították a magasabb állatállományt is. Amely pillanatban prosperitást jelentett a tej, a tehenészet, abban a pillanatban a kisgazda már arra törekedett, hogy jobbminőségű, nagyobb teljesítőképességű állatokat szerezzen be ennek a célnak a megvalósítására. Most valahogyan azt kell látnunk, hogy amióta felszabadultunk, nem olyan mérvű, vagy legalább is nem annyira kedvező a támogatás a szövetkezetek részére, mint amilyen például a meg

r szállás alatt volt. Erre konkrét példát szeretnék felhozni. Ma nem terjeszkedik tovább a tejszövetkezet, ma akadályokba ütközik az, ülése 1942 július 2-án, csütörtökön. 323 hogy újabb fölözőgépeket, újabb tejközponto-* kat állítsanak fel, ami pedig a jelenlegi közellátási viszonyok között elsőrangú fontosságú. (Ügy van! Ügy van!) Tudom, hogy a tej ma igen nagy mértékben népélelmezési cikk (BÖrcs János: És a legolcsóbb!) és tényleg a legolcsóbb, (Börcs János: Olcsóbb literje, mint egy deci bor!) ugyanakkor azonban rá kell mutatnom arra, hogy olyan vidékeken, olyan falvakban, amelyek minden fogyasztóeentrumtól távolesnek, ott ilyen tejszövetkezetek létesíttessenek. Semmiesetre sem szeretném azt mondani, hogy a fogyasztócentrumok közelében fokozzuk mi ezeket a tejtermelő üzemeket, mert hiszen itt rontanánk a fogyasztóoentrumok ellátását, de viszont éppen a közszükségletre való tekintettel igen nagyfontosságúnak tartom azt, hogy azokon a területeken, amelyek távolesnek minden fogyasztócentrumtól, ezek a tej szövetkezetek felállíttassanak és a közélelmezés munkájába bekapcsoltassanak. (Helyeslés.) Magam tapasztaltam például a saját vármegyémben, Szilágy vármegyében is, hogy vannak falvak, amelyek a mezővárosoktól őket elválasztó lft—15 kilométeres sugáron kívül esnek. Ezek lakói panaszkodnak amiatt, hogy a tejüket bizony ki kell önteni, fel kell étetni a disznóval értékesítés hiányában. (Börcs János: Ugyanakkor szoptatóanyák nem kapnak tejet.) Vannak vidékek, ahol a bivalytenyésztés nagymértékben kifejlődött, ezek rendesen félreeső helyeken vannak, ahol értékesítésre, piacra nincs lehetőség. Tudjuk, hogy a bivaly zsíros tejénél fogva nagymennyiségű vaj termelését teszi lehetővé, ezek nagyon jól volnának bekapcsolhatók, úgyhogy megragadom az alkalmat arra, hogy kérjem a miniszter ^urat, méltóztassék ezt minél hathatósabban elősegíteni ott, alhlol a helyi közélelmezést nem zavarja és azokon a helyeken, ahol ez megállapítást nyert, a távolabbi közélelmezés, a lakosság prosperitása és egy jövő konjunktúra reményében minél gyorsabban valósuljanak meg a tejszövetkezetek tej fölöző állomások és a tejfeldolgozó üzemek. Most rátérek a törvényjavaslat szakaszonkénti taglalására. Azt látjuk, hogy a törvényjavaslatban nincs határozottan körvonalazva, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges összeg honnan teremtődik elő. Örömmel hallottuk korábban a miniszter úr szavaiból, hogy ez egy meghatározott alapból fog táplálkozni. Sajnálattal látjuk azonban, hogy a javaslatban csak feltételek szerepelnek és nem egy meghatározott alap. Amikor mi a törvényjavaslatot szükségesnek és az ufcgbbi évek egyik legproduktivabb javaslatának nevezzüj:, ki kell, hogy fejtsük azt az aggályunkat, vájjon nem következik-e olyan idő, olyan esztendő, amikor esetleg a pénzügyminiszter úr hitelakció keretében nem fogja tudni a megfelelő összeget kellőképpen biztosítani államháztartásilag és akkor a törvényjavaslat kéresztüvitele ezen a kérdésen fog majd megdőlni, vagy pedig nem kielégítő módon és nem kielégítő eszközökkel lesz végrehajtva. Mi nagyon szeretnők, ha a törvényjavaslat határozott utalást tartalmazna erre vonatkozólag és határozott formában állapítaná meg, ltpgy melyik az az alap, amelyből ez a terv táplálkozni fog és mekkora az az összeg, amelyből évről-évre automatikusan, a lehetőségek előzetes vizsgálata nélkül fedezetet lehet, nyerni. r - *