Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-275

Az országgyűlés képviselőházának 275. ülése 1%2 július 1-én, szerdán. 255 szervezéssel szívesen vállalja azt a kötelezettséget és azt a munkát, amely az ország érdekében való. Ahhoz azonban, hogy ezek az erők megfelelően kibontakozhassanak, az én nézetem szerint szükséges az új érdekképviseleti törvény. Az érdekképviselet ugyanis, sajnos, a vármegyékben és a községekbein nem tudott kellőképpen megerősödni. Már pedig eredményes érdekképviseleti munkát csak úgy tudunk elképzelni, ha az érdekképviseleti szervek a faluból, a községből, lentről mőnek fel. (Ügy. van! Úgy van!) A másik szempont, amely az újjászervezést feltétlenül szükségessé teszi, az a kettőzöttség, amely jna fennáll. Ez a kettőzöttség a törvényitiyel létesített és a szabad társuláson alapuló szervezetek közt jelentkezik. Ha el akarjuk érni azt, hogy ne legyenek félreértések, ne legyenek féltékenységek, ne folyjék esetleg feles" leges munka, akkor ezeket a szervezeteket munkaközösségbe kell majd állítani. (Úgy van! jobbfelol.) Ha ez megvan, akkor a termelést1'ejlesztő . feladatoknak nemcsak egy részét, hanem mindent, amihez nem kell különleges szaktudás, vagy amihez nem kell hatósági impérium, ezekre az érdekképviseletekre lehet és kell is majd bízni. (Úgy van! a középen.) Már most bejelenthetem a t. Háznak, hogy máris előkészíttettem az érdekképviseletekről szóló törvényjavaslatot és azt — miután még meg fogom tárgyalni az illetékesekkel -- az ősz folyamán szándékozom a t. Ház elé terjeszteni. (Helyeslés.) T. Ház! Az általános vita előtt a most elmondottakat kívántam előrebocsátani.- Mindarra, amit mondtam, azért tértem ki, mert az előttünk fekvő törvényjavaslat sok tekintetben keretreudelkezés és nem nyújt felvilágosítást arról, hogy melyek a földmívelésügyi kormányzat ezzel kapcsolatos közelebbi tervei, valamint arról sem, hogy a végrehajtás útja és módja mi lesz. (Rapcsányi László: Azt még most sem tudjuk!) Ezért adtam közelebbi felvilágosítást arról, hogy mit akar a földmívelésügyi kormányzat megvalósítani abban a tekintetben, hogy ez a törvényjavaslat is hozzájárulhasson ahhoz a küzdelemhez, amelyet ma nagy barátainkkal együtt országunkért, boldogulásunkért és jövőnkért folytatunk. (Ügy van! jobbfelol.) Az általános vita során a vitában elhangzott felszólalásokra természetesen majd válaszolni fogok. Végül még csak azt legyen szabad bejelentenem, hogy e javaslat munkatervének végrehajtására nézve már előzetesen intézkedtem, a végrehajtást már megindítottam, mégpedig azokat az intézkedéseket, amelyekhez nem kell törvényes felhatalmazás, a miniszteri felelősség keretén beiül megtettem, azokat pedig, amelyekhez törvényes felhatalmazás kell, előkészíttettem, mert szent meggyőződésem, hogy egy percet sem szabad késnünk, (Ügy van! jobbfelol.) mert az az érzésem, hogy e törvényjavaslat megszavazása és törvényerőre emelkedése után azonnal meg kell kezdeni a munkát az egész vonalon. (Úgy van! úgy van! Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok köziül Incze Antal jegyző: Németh Andor! Elnök: Németh Andor képviselő urat illeti a szó. Németh Andor: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kétségtelenül egyike azoknak, amelyek a legnagyobb fokú érdeklődést keltették fel nemcsak az agrártársadalom körében, hanem az egész közvélemény körében is, mert hiszen itt nem egy részletkérdés megoldásáról van szó, hanem a legfontosabb termelési águnknak és ezzel országunk jövőjének is a megalapozásáról és milliók sorsának megjavításáról. A kérdéssel bőven foglalkozott már a sajtó. Közel két esztendő óta hallottunk a mezőgazdaságfejlesztési alapról, hallottuk és olvastuk azokat az érveket, amelyek egy külön alap létesítésének szükségességét hangoztatták. Ezek szerint azért kellett volna a mezőgazdaságfejlesztési alap, hogy a fejlesztési programm a kormány és miniszterek változásától függetlenül legyen keresztülvihető és a tízéves terv zavartalanul és megszakítás nélkül legyen megvalósítható. Már 1940 szeptemberében olvashattunk sajtónyilatkozatokat, hogy még akkor, az ősz folyamán benyújtásra fog kerülni ez a javaslat, hogy már 1941-ben látható eredményeket mutathassunk fel. A törvényjavaslat benyújtása azonban akkor elmaradt és helyette tovább is megjelentek a cikkek, amelyek mindig a legközelebbi jövőre jelezték ennek benyújtását. Végül is több mint egy esztendő telt el, amíg azután a kormány benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr és a sajtó is a kormány karácsonyi ajándékának nevezett. Azután újra eltelt néhány hét, sőt hónap és akkor a váratlan miniszterelnökváltozás után Kállay miniszterelnök úr itt a Házban bemutatkozó beszédében azt mondta, hogy haladékot kér e törvényjavaslat benyújtására, mert szeretne a kérdésbe belemélyedni és azt jobban kidolgozni. Ennek folytán joggal hihettük azt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének terve egészen új formában és új szövegezésben fog ide a Ház elé kerülni. Ezért bizonyos tekintetben meglepetésszerűen és előkészületlenül is ért bennünket a törvényjavaslatnak ez a hirtelen napirendre tűzése abban a régi formájában, ahogyan karácsonykor benyújtották. A most tárgyalandó törvényjavaslat és a régebben újságcikkekben és beszédekben is bejelentett törvényjavaslat közt az a leglényegesebb különbség, hogy hiányzik ' belőle a mezegazdaságfejlesztesi alap, amelyet annak idején annyi érvvel szükségesnek tartottak és amely valóban záloga is lett volna annak, híogy e munkaterv végrehajtássá zavartalanul és a kormányváltozásoktól és a költségvetésektől függetlenül meg is történjék. Felmerült tehát az, a kérdés, t. Ház, hogy így, az alap elhagyása után, egyáltalán szükség van-e külön törvényjavaslatra és külön törvényre, mert hiszen azt olvastuk már a tavalyi költségvetésben, hogy a javaslatban foglaltak végrehajtása már meg is kezdődött, mert azt mondta akkor az indokolás, hogy (olvassa): »... a költségvetés keretében már biztosítottam, hogy az előbb említett törvényjavaslatban tervezett intézkedések megkezdhetők legyenek.« Vagyis a szükséges összegek minden külön törvény nélkül is beállíthatók voltak és annak legnagyobb része, amit ebben a munkatervben olvasunk, külön törvény nélkül is végrehajtható lett volna- Semmi sem