Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-274
Az országgyűlés képviselőházának 27U, ülése 19 k2 június SO^in, kedden. 229 annyira szociális, hogy azt első elolvasásra is osak helyeselnünk lehet. A törvényjavaslat általában igen helyes intézkedéseket tartalmaz és az ügyvédeket szinte önsegélyezésre biztatja, mert az ügyvédek maguk lesznek azok, akik az alap növeléséhez hozzájárulnak, tehát a nyugdíjintézetnek szinte önsegélyző jelleget kölcsönöz. A törvényjavaslat részleteihez hozzászólva megkell állapítanom, hogy annak 2. §-a képezi a javaslat sarkát. A 2. V indokolását nagyon helyeslem. Ez szószerint a következőket mondja (Olvassa): »Az a körülmény, hogy a jóléti hozzájárulás az ügyvéd kereseti adójának összegéhez igazodik, már egymagában biztosítja a jóléti hozzájárulásra kötelezettek egyenletes megterhelését. Az egyenletes ^megterhelés arányosságát még fokozni kívánják a 2. §-nak azok a rendelkezései, amelyek a jóléti hozzájárulás összegének meghatározásában a kereseti adóalap, tehát az ügyvédi kereset összegével emelkedő méltányos emelkedést alkalmaznak s ezáltal kisebb mértékben terhelik meg a jóléti hozzájárulással a kisebb keresetű ügyvédeket s mérsékelten emelik a hozzájárulás mértékét a nagyobb keresetű ügyvédek tekintetében«. A 2. § rendelkezéséből kifolyólag ugyanezt a következtetést kell tehát levonni, hogy minden ügyvédet keresetéhez mérten, keresetevei arányosan terheli a nyugdíjintézet fedezeti alapjának növelése. Ezzel kapcsolatban méltóztassék megengedni, hogy rámutassak egyre. Erdélyben a román megszállás ideje alatt a magyar ügyvédeket roppant nagy adóalappal terhelték meg, igen sok ügyvédet úgyszólván a tönk szélére juttatott ez az óriási megadóztatás. A bukaresti ügyvédekhez mérten tízszeresen, sőt húszszorosán adóztatták meg a magyar ügyvédeket. Volt olyan bukaresti úgynevezett »nagyügyvéd«, aki mindössze 50.000 lei adóalap után fizette adóját, míg Kolozsvárt volt olyan magyar ügyvéd, akinek 100.000 lei adót kellett fizetnie. Ez az óriási megadóztatás azonban, sajnos, mint csökevény, a magyar uralom alatt is megmaradt, mert arányiba akarták hozni a régi adóztatással a mostani megadóztatást és ezért az ügyvédek adóját meglehetősen nagy r alapban állapították meg. Az erdélyi ügyvédeknek egyik kívánsága az lenne» hogy^ átlagosan, globálisan állapítsák meg ügyvédi kamaránként az adót és azt az ügyvédi kamara maga ossza szét tagjai közt. Eziránti kérésünket azonban a pénzügyminiszter ár^ elutasította. Reméljük azonban, hogy idén mégis sikerül ezt megvalósítani. A törvényjavaslattal kapcsolatosan legyen szabad rámutatnom arra, hogy Dél-Erdélyből igen sok menekült ügyvéd érkezett a most felszabadított területekre. Ezek közt az ügyvédek közt azonban van olyan is, aki már nyugdíjasként érkezett meg a felszabadított területekre s ezeknek nyugdíjigényét a .nyugdíjintézet nem akarja elintézni. Tisztelettel kérem, méltóztassék némileg odahatni, hogy ezek a menekült nyugdíjas ügyvédek bizoayos mértékig támogatásban részesüljenek a nyugdíjintézet részéről, mert ezek már mind elaggott öregemberek, akik nem tudnak újból gyakorlatot kezdeni. Ezért az a tiszteletteljes kérésem, a miniszter úr tegye magáévá ezt a kérdést ,és méltóztassék a nyugdíjintézetnél e tárgyban eljárni. Ugyancsak a román világgal kapcsolatban kell visszaemlékeznem az ügyvédi szövetség nyugdíjalapjára, a magyar ügyvédet által az úgynevezett ügyvédi bélyeg alapján befizetett összegekre. A román ügyvédi törvény szerint ugyanis úgynevezett »ügyvédbélyeget« kellett leróni minden egyes tárgyalás alkalmával a per tárgyával arányban álló összegben. Ezt az összeget bevételezték és az ügyvédszövetség kezelésében lévő nyugdíjalapra fordítottak. Most, hogy Erdély kettészakadt, a bukaresti ügyvédszövetség hallani sem akar arról, hogy az Észak-Erdélyben megmaradt ügyvédi kama ráknak járó ezt az illetményét kiszolgáltassa. Tisztelettel kérem az igazságügyminiszter urat, méltóztassék ebben a tárgyban akár diplomáciai lépéseket is tenni, hogy az ÉszakErdélyben maradt három ügyvédi kamarának járó és az ügyvédi nyugdíjalap javára befizetett összegeket fizessék vissza az északerdélyi ügyvédi kamaráknak. Ugyancsak ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban legyen szabad egy kérdést előterjesztenem a miniszter úrhoz éspedig azt, hogy az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet igazgatóságába egy erdélyi tagot is szíveskedjék beválasztani. Igaz ugyan, hogy a nyugdíjintézetnek autonómiája van, azonban a miniszter úrnak módjában van ennek az óhaj. nak úgy kifejezést adni, hogy azt valószínűleg honorálják. Egy másik kérdés, amely szintén nines Ugyan szoros összefüggésben ezzel a törvényjavaslattal, azonban az erdélyi ügyvédi karnak bizonyos mértékig sérelme, a leletek kérdése. Az anyaországból Erdélybe helyezett igazságügyi tisztviselők, akik megbízást kaptak arra, hogy a leletezéseket felvegyék, meglehetősen rosszindulattal kezelik a leletek kérdését. Meg. történt már például az, hogy egy ügyvéd bélyeg nélkül vitte be az iktatóba a keresetet azzal, hogy elmegy bélyeget vásárolni és fel fogja ragasztani a bélyeget a keresetre, amíg azonban visszajött, az illető tisztviselő a keresetet lefoglalta és kijelentette, hogy a leletet már felvette. Bocsánatot kérek, ilyen esetekben inkább jóindulattal és nem ilyen radikálisan, úgyszólván rosszindulattal kellene kezelni ezt a kérdést. Egy másik kérésünk is van ugyancsak a leletekkel kapcsolatosan. Mivel az erdélyi ügyvédek kezdetben nem nagyon ismerték a magyar illetékszabályokat, meglehetősen rosszul bélyegezték fel a kereseteket és a jegyzőkönyveket. Ebből kifolyólag rengeteg leletet vettek fel. Ezért annakidején azzal a kéréssel fordultunk a pénzügyminiszter úrhoz, hogy a leletezéseket függesszék fel lehetőleg" egy esztendeig, illetve mindaddig, amíg az ügyvédek ineg tudják tanulni az illetékszabályokat. Sajnos, a, pénzügyminiszter úr ezt a kérésünket is elutasította és bizony meglehetősen tetemes összeg volt az, amely az Erdélyben felvett leletekből a kincstár pénztárába befolyt. ' Egyébként a magam részéről az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fedezeti alapjának növelése tárgyában benyújtott javaslatot i^en helyesnek, igen szociálisnak találom és ezért min'd pártom, mind a magam ne. vében elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következikT Haala Róbert jegyző: vitéz Várady László! Elnök: vitéz Várady László képviselő urat illeti a szó. vitéz Várady László: T. Ház! Az a törvényjavaslat, amely ma a Házat foglalkoztatja, 34*
