Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

220 Az országgyűlés képviselőházának 27U. ülése 194-2 június 30~án, kedden. plénuma is foglalkozni fcénytelen. (Helyeslés és taps,) Elnök: Napirend előtti felszólalás határozathozatal és vita tárgya nem lehet. Napirend szerint következik Horváth Ferenc képviselő úr indítványának megindokolása Bárczay Ferenc képviselő úrnak, a földmívelésügyi bizottság elnökének házszabálysértő elnöklésével szemben bizalmatlanság nyilvánítása tárgyában. Az indítványozó képviselő urat illeti a szó. Horváth Ferenc: T. Ház! Amikor indítványomat megtettem, engem sem az a szempont vezetett, hogy ellentéteket szítsak itt a Házban, hanem azért tettem meg indítványomat, mert úgy éreztük, hogy a bizottsági tárgyalás során hiba történt, amely reparációra szorul. Nagyon örülök, hogy ez a reparáció itt a Ház teljes ülésében is megtörtént. Ezt a magam részéről köszönettel tudomásul veszem és indítványomat ezennel visszavonom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Abban a reményben teszem ezt, hogy a magam részéről is hozzájárulok azzal, hogy indítványomat visszavonom, egy olyan parlamenti atmoszféra kialakulásához, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) amely az ellenzék részére is lehetővé teszi a komoly munka és kritika gyakorlását. (Élénk helyeslés és taps. — Bárczay Ferenc átmegy a baloldalra s kezet fog Horváth Ferenccel és Nagy Lászlóval. — Általános éljenzés és taps.) Elnök: Minthogy a képviselő úr indítva* nyát visszavonta, áttérünk napirendünk következő pontjának tárgyalására. v Napirend szerint következik a személyi állapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában kötött magyar-német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 648. sz.) Szólásra következik \ Mocsáry Ödön jegyző: vitéz Váczy György. Elnök: A képviselő úrnak a szót megadom. vitéz Váczy György: Elállók a szótól. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Minthogy szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Rázat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvény javastot általánosságban elfoga^ia és azt részletes tárgyalás és jelentéstétel céljából átteszi- a külügyi, igazságügyi és közigazgatási bizottsághoz. Napirend szerint következik az Országos Gyám- és Nyugdíjintézet fedezeti alapjának növeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. 4Zaj. — Elnök csenget.) (Irtom. 626. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, bejelentem a t. Háznak, hogy az igazságügyminiszter úr a törvényjavaslat tárgyalásának .tartamára dr. Zehery Lajos kúriai bíró urat miniszteri megbizottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. ..:••; Torkos Béla előadó urat illeti a szó. Torkos Béla előadó: T. Képviselőház! A -magyar ügyvéd a magyar bíróval együtt az egyik legmagasabb- szellemi előképzettséget .igénylő hivatást tölti be. Szándékosan használtam ezt a szót,, hogy hivatás, mert szeretném, ha minden ügyvéd hivatásként és nem foglalkozásként fogná fel életpályáját és elsősorban nein az anyagiak után kutatna, hanem azt..keresné, hogy hogyan segíthet embertársainak az igazság felderítésében. Az ügyvédek magas szellemi előképzettsége s az az igen fontos és szélekörü terrénum, amelyen működnek, két irányban követel törvényes beavatkozást. Az egyik az ügyvédek általános anyagi helyzetének rendezése, a másik pedig az ügyvédség megszabadítása attól a zsidó szellemiségtől, (Helyeslés a szélsobaloldalon/i.) amely a faj képviselői révén egyre erősebben tért hódít és különösen áz utóbbi évtizedekben .nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy sajnos, az ügyvédség tekintélye a köztudatban mélyen alászállt. (Úgy van! a jobboldalom.) T. Ház Î Az első feladatkörben, amely az ügyvédek anyagi helyzetének rendezését tűzte ki céljául, igen fontos lépésnek tartom a jelen törvényjavaslatot, amely az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet alapjainak megerősítéséről intézkedik. E javaslat szerint minden ügyvéd köteles a kereseti adóalapjának megfelelő százalékos arányban hozzájárulni az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet alapjához. A törvényjavaslat elgondolása szerint az_ az ügyvéd, akinek kereseti adóalapja az évi 2000 pengőt nem haladja meg, kereseti adóalapjának 1%-ával, ^akinek kereseti adóalapja 2000 és 4000 pengő* között mozog, ennek az alapnak 1-5%-ával. a 4000 és 6000 pengő közötti kereseti adóalapnál 2%-ával, 6000 és 10.000 pengő között 3%-aval. 10.000 pengőn felüli jövedelemnél pedig a kereseti adóalap 4%-ával köteles hozzájárulni az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fedezeti alapjához. E hozzájárulás befizetésének mikéntjét az igazságügyminiszter a pénzügyminiszter úrral egyetértő! rendeletben később fogja megállapítani. Az eddigi befizetések az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet részére érintetlenül maradnak, úgyhogy ezek a százalékos befizetések az eddigi hozzájárulásokon felül kell, hogy befizettessenek. Ilyen módon számítások szerint évenként körülbelül 700.000 pengővel növekednék meg az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek fedezeti alapja. T. Ház! Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet az 1908. évi XL. törvénycikkel létesíttetett, amely valamennyi ügyvédnek kötelezővé tette ennek a járuléknak befizetését és ezenkívül bizonyos állami hozzájárulással is elősegítette ennek az alapnak működését. Az 1988. évi XL. törvénycikk értelmében a keresetképtelenné vált ügyvédek, valamint az çlhalt ügyvédek hátramaradott hozzátartozói részesültek segélyben ebből az alapból. Az 1914. évi LIL törvénycikk továbbfejlesztette ennek az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek céljait és elgo ndolásait, amennyiben kimondotta, hogy a 65. életévüket betöltött ügyvedek, amennyiben az ügyvédi gyakorlat folytatásától elállottak

t szintén részesülhetnek, illetve részesítendők járulékban abból a fedezeti alapból. Az 1914—18. évi világháború után bekövetkezett gazdasági válság nagymértékben megrendítette az Országos Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézet alapját. Minthogy az

> alap tekintélyes része hadikölcsönbea és egyéb értékpapírokban voit biztosítva, 13 millió pengő volt n% a veszteség, amelyet az Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézet ilyenmódon az értékpapírok elértéktelenedésé révén elszenvedett. *"'" 1924-ben az állami, hozzájárulás megszűnt és 1925-ban felhatalmaztatott az Ügyvédi Gyám-