Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-272

Az országgyűlés képviselőházának 272, kon felülemelkedve, lelkesedéssel szavazott meg minden hitelt, amelyet a kormány a honvédség fejlesztésiéire kért. A multak példájával szakítva, sem közjogi aggályokat nem emel ellene, sem költségvetési kifogásokat nem támaszt, még a látszatát is kerülni akarván annak, hogy hátráltatni akarja a honvédség korszerű fejlesztését meddő közjogi vitákkal, vagy jogszabályoknak szükségtelen boncolgatásával. Ha mégis valami kifogás merült fel. az inkább abban állott, hogy a kormány a honvédségnek kért hitei felemelését óhajtottuk, hogy honvédségünk létszám, ellenállás és korszerű hadfelszerelés tekintetében minta intézménnyé fejlesztessék. De közjogi vonalon is készséggel lemondottunk a régi parlament virtuális jogának, az ujoncmegajánlás jogának alaki gyakorlásáról, csak azért, hogy a honvédség lfétszáma a mindenkori szükségletnek es a lehetőségeknek a maximumáig emeltessék fel. Mindezeknek viszonzásaképpen nem kértünk mást, mint azt, hogy a honvédség a bajtársi együttműködést veszélyeztető pártpolitikai, felekezeti és nemzetiségi vitáktól továbbra is tartsa magát távol és maradjon meg azon a magasztos eszményi munkamezőn, amelyet a honvédelmi törvény rendelkezései és az ezeréves vitézi múlt nemes hagyományai részére kijelöltek. Ma már mindönki belátja, hogy ezek a pénzügyi lehetőségek végső határáig kimerített áldozatvállalások elodázhatatlanok voltak, hiszen a külpolitikai helyzet légsúlymérője már négy évvel ezelőtt nagy vihar közeledtét jelezte. Ezeknek az áldozatvállalásoknak köszönhetjük, hogy a győri program gyorsított végrehajtásával és ezt követőleg sorozatos újabb áldozatvállalásokkal honvédségünk korszerű kiépítése valóra vált és hogy a repülő gyorsaságával közeledő sorsdöntő világpolitikai események minket sem találtak készületlenül. Ilyen nagy világégés idején mindönkinek színt kell. vallania. Amikor létünk és az európai kultúra van végveszedelemben, már geopolitikai helyzetűnknél fogva sem maradhat tunk meg a semlegesség langyos fürdőjének élvezetében: hanem az ész és az érzelem szavára hallgatva, a tengelyhatalmak mellé állottunk, hogy mi is elősegítsük győzelmüket, remélve és várva, hogy hűségünk és áldozatvállalásunk méltánylásra és elismerésre talál. És ha valakinek még kételyei lehettek e tekintetben: a napokban nyilvánosságra hozott angol-szovjet szerződés állítólagos titkos záradékai nyilvánvalóvá tették, hogy létünk forog végveszedelemben, mert hiszen e szerződés tartalma szerint Magyarország a szovjet politikai ellenőrzése alá helyeztetnék. Hogy pedig ez mit jelent a valóságban, azt a balti államok szomorú példájából jól tudjuk. T. Képviselőház! Tudatában vagyunk azonban annak, hogy a katonai felszerelés és a fizikai erőtémyezők még nem minden és ezek önmagukban nem elégségesek a győzelem kivívásához. A katonai front harckészségének és ütőképességének fokozásához, a belső front fegyelmének, tűrők észségánek és erőfeszítéseinek ki eszközléséhez sok olyan lélektani tényezőre van szükség, amelyeknek kimunkálása a törvényhozásinak és a végrehajtó hatalomnak a feladata. A háborús helyzetnek tehát a törvényhozást nem szabad akadályoznia az építőmunka folytatásában, mert az évszázados mu~ %lés& 1942 június 25-én, csütörtökön, 163 lasztásokból ránkszakadt súlyos problémáink megoldását folytatnunk kell, ha azt akarjuk, hogy a vérből és vasból újjászülető Európában egy új, a népi és a szociális igazságosság jegyében újjáalakuló Magyarország alapzatát és tartó pilléreit kellően megerősítsük. T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy néhány, a honvédelmi érdekkel szoros és szerves kapcsolatban álló olyan problémára mutassak rá, amelyek igénytelen nézetem szerint most az érdeklődés homlokterében állván, nem közömbösek sem a külső front, sem a belső front erőfeszítéseinek és hangulatának biztosítása szempontjából. így gondolok elsősorban a birtokpolitikai és a telepítési törvény tető alá hozására és annak lehetőleg gyors ütemben való végrehajtására. Nagy lépés e tekintetben a most már általánosságban is elfogadott és a zsidó ingatlanok igénybevételét tárgyaló törvényjavaslat törvénnyé válása és végrehajtása. Igénytelen nézetem szerint azonban időszerűségből és fajvédelmi érdekből ugyanilyen jelentőségű és sürgősségű lenne a visszacsatolt területek függő birtokpolitikai kérdéseinek szabályozása is, mégpedig a Délvidékre vonatkozóan kiadott 5.280/1941. M. E. rendeletben foglalt jogelvek szerint. Már a jogegység érdekében is szükséges, hogy ez a szabályozás a visszacsatolt felvidéki, ruszinföldi, valamint a keleti és az erdélyi országrészekre nézve is azonos jogelvek alapján történjék meg. Mert hiszen azonosak voltak azok a drákói jogelvek és azok a végrehajtási módozatok is, amelyekkel az utódállamok magyar birtokosok ingatlanait elvették és ezeket csak a legkiyételesebb, esetben juttatták magyar igénylőknek. (Ügy van a jobbközépen.) Ezeket a jogszabályokat azonban a termelési és a szociális érdekek semmibevételével, magyarpusztító tendenciával alkották meg és még kíméletlenebb szigorral hajtották végre a, magyarság anyagi tönkretétele céljából. (Úgy van! a balUöz'épen.) T. Ház! A Délvidékre vonatkozóan kiadott birtokpolitikai rendelkezés az elvételi vonalon nem érinti, a juttatási vonalon azonban teljesen hatálytalanítja a jugoszláv birtokpolitikai rendelkezéseket. Ez a helyes álláspont, úgyhogy most a birtokban lévők ;à kincstár részére haszonbért fizetnek. Az új birtokrendezéssel, iilletve juttatásokkal kap

: csolatban kérem, hogy a magyar fajvédelmi érdekek teljes mértékben elégíttessenek ki. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Ösi jogelv, hogy.nálunk minden birtokjog a Szent Koronában gyökerezik; nem lehet tehát birtokban részesíteni és

< ingatlanjuttatásban meghagyni azokat, akik a Magyar Szent Korona széttörésén buzgólkodtak. (Ügy van! a balközépen.) Nem jelentéktelen mennyiségű birtokot lehetne visszaperelui a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915. évi XVIII. te. gyakorlati végrehajtásával. Ennek a törvénycikknek 1. §-a akként rendelkezik (olvassa): »Hogy ha már valakit nyomatékos gyanúja terhel annak, hogy az ellenséghez pártolt, azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal, vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy főként ellenséges területre távozott, annak belföldön található ingó és ingatlan vagyonára az állam igényének biztosítása végett a királyi ügyészség zárlat elrendelését kérheti és a 24*