Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

158 Az országgtjűlés képviselőházának 271. ülése 19%2 június 24~ên, szerdán. termelés rovására, legfeljebb a kettős könyvvitelt végző főkönyvelőnek nem kell majd a tartalékokat össze-vissza dugdosnia, nem kell majd épületeket felépítenie és lebontania, különböző tartalékokban elhelyeznie, hogy a keresetet valamiképpen el tudják valamiképpen számolni. Nem vitás, hogy egy mázsa szén termelési költsége mindenestől, vezérigazgatóstól 80 fillér. A t. Ház tagjai tudják, hogy ezzel szemben mennyibe kerül égy mázsa szén Budapesten. T. Ház! Mindehhez hozzájárul még a bányászokkal való rossz bánásmód, hozzájárul az, hogy legújabban vájárvizsgát tétetnek 20, 21, 22 éves bányászokkal, akik 10—12 évvel ezelőtt végezték el az elemi iskolát, akik egész életüket a föld alatt töltik el. Vizsgát követelnek meg tőlük, így próbálják emelni a kultúrnívót. T. Ház! Teljesén lehetetlen és helytelen vágányokon halad ennek a nemzetre olyan fontos munkásrendnek az élete. Egészen elfeledkeznek róla, kihagyják az élő, a dolgozó emberek társadalmából. Még a bányászok testi épségére sem vigyáznak. A kisterenyei üzemnél van egy »Csigalejtős akna« nevezetű bánya, ahol általánosak a panaszok, mert a beszállásnál nem állítják meg a csilléket, hanem azok járnak és a bányászoknak életük veszélyeztetésével kell be- és kiszállniuk a bányából. Baglyasalján megtette a vállalat, hogy eladta a düledező, egészségtelen, emberi követelményeknek nem megfelelő lakóházakat a bányászoknak; óriási vívmány volt ez, olesón odaadta azért, hogy a bekövetkezendő hatósági vizsgálatok során, amelyek emberi lakásra alkalmatlannak találják ezeket a házakat, ne a társulaton hajtsák be a rendbehozási költségeket, hanem ezektől a Szerencsétlen bányászoktól követeljék. Ennek azután egyenes következménye az, hogy a kommunista és szociáldemokrata izgatás mérhetetlenül nagy ezen a bányavidéken. Be kell jelentenem, hogy a Nyilaskeresztespárt nemzetiszocialista alapon álló munkásai akadályozták meg most is a sztrájk kitörését a bányában. Mi azonban csak akkor tudjuk vállalni a felelősséget és megakadályozni a sztrájk kitörését, ha megszakad az a politika, amelyben a nemzeti szocialista érzelmű munkásság üldözésnek van kitéve, viszont a szociáldemokrata munkásság és a kommunista csőcselék nyugodtan tudja űzni az üzelmeit és tengelyellenes uszításait. T. Ház! A fekete gyémánt keserves dolgozói érdekében méltóztassék azonnal sürgős intézkedéseket foganatosítani, méltóztassék a vállalatokat reászorítani, hogy gazdasági téren emberi helyzetbe kerüljenek és megszabadítani őket a legerélyesebb intézkedésekkel az alól a politikai terror alól, amelyben a szociáldemokraták miatt élnek a hadviselés és nemzet jövője érdekében is. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a kormánynak. Következik Tóth János képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi és pénzügyminiszter — mint gazdasági csúosminiszter^— úrhoz az abraktakarmány-hiány elkerülése tárgyában. 1. Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy az elmúlt esztendőben és még idén is az abraktakarmány-hiány következtében, különösen a tejtermelés, jelentősen visszaesett? 2. Hajlandók-e a miniszter urak intézkedni azirányban, hogy a külföldre történő gabonaszállítások helyett lisztet engedjenek kiszállítani az országból és az így visszamaradt korpát maximált áron a termelő gazdáknak juttassák oda? 3. Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy az abráktakarmány-hiány következtében a takarmány (sok esetben zugforgalomban lebonyolítva) olyan magas árat ért el, hogy a jelenlegi tejár mellett lehetetlenség abból termelni tejet? 4. Hajlandók-e a miniszter urak sürgős intézkedést foganatosítani a tej árának rendezése tárgy álban?« Elnök: Az interpelláló képviselőt urat illeti a szó. Tóth János; T. Képviselőház! Nagyon sokat hallottunk már az abraktakarmány és a tejár kérdésének rendezéséről. Mfndeuütt, ahol termelői és gazdaösszejövetelek vannak, minduntalan felvetődik ez a két kérdés, hiszen szoros összefüggésben van egyik a másikkal. Az egyik kérdés az, hogy kötelességünk tejet termelni, mert hiszen a közellátást biztosítanunk kell. A tej ára a mostani abraktakarmányárakhoz képest — megjegyzem, abraktakarmányt csak zugban lehet sok helyen vásárolni — olyan alacsonyan van megállapítva, hogy a termelésre rá kell fizetni. Éppen a napokban zajlott le az Omge. székházában Budapesten: a Tejtermelők Országos Szövetségének közgyűlése, ahol telve voltak panaszszal mind a tejszállítók, mind a tejtermelő szövetkezetek kiküldöttei. Mi azt mondottak az országos tejtermelő szövetség vezetőinek: Nem elég, hogy ezek a panaszok itt elhangzanak, hanem egy olyan konkrét tervet kell kidolgoznia a szövetségnek, amelyet a gazdasági csúosminiszter elé kell terjeszteni, mert tarthatatlan az az ár, amelyet ma a gazdák a tejért kapnak. (Nagy Ferenc: Oda ugyan mehetnek !) Előttem Mester M iklós igen t. képviselőtársam vázolta már a tejár kérdését és én is néhány héttel ezelőtt, megemlítettem itt a Házban, hogy négy-öt községben napi 30.000 liter tejjel eset vissza a szállítás- 'Ügy érzem, hogy teljességgel halaszthatatlan és rendkívül sürgős a szállítás megindítása érdekében szükséges lépések és intézkedések megtétele. Itt van az abraktakarmánykérdés, amely összefügg a tejtermeléssel és a szarvasmanhatenyésztés minőségi oldalával. Ami az abrak• takarmánykérdést illeti, mi gazdák úgy érezzük, hogy már most, az új termés előtt kell j gondolkoznunk ezen és a "kormánynak lehetŐ! séget kell teremtenie arra, hogy ne legyenek : bajok a jövőben. Mi, akik gabonatermeléssel » j foglalkozunk, szívesen adjuk oda felesleges gaI bonánkat a megállapított maximális áron a ' közellátás biztosítására, de ugyanakkor a kormány is gondolkozzék azon, hogy a ga'bona, korpa visszakerüljön a gazdákhoz feletetés 1 céljára éspedig elfogadható maximális áron. ) Mert ha a gazdáktól megkívánják azt, hogy a ' sertést, a tejet és a többi terméket maximális ! áron adják, akkor nem lehet őket arra kéoyszerteni, hogy ezt tegyék, ha a zugforgalomban túlmagas áron veszik az abraktakarmányt. Ügy a tejtermelők, mint a szarvasmarhatenyésztők szövetségében felemlítették ezeket az