Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

136 Az országgyűlés képviselőházának 271, ülése 1942 június 24-én, szerdán. a községi jegyzővel, hogy a feleségére jutó birtokrészt a községben lakó kisbirtokosoknak óhajtja haszonbérbe adni. Az előzetes tárgya­lás után létre is jött az ideiglenes megegye­zés katasztrális holdanként 150 kiló gabonáért. Most azon a címen, hogy a nevezett zsidó az örökösöknek a jogtanácsosa, elment az illető gróf úrhoz és azt mondta, hogy ne adja oda százötven kiló búzáért a kisbirtokosoknak a bérletet, hanem 200 kilóért adja oda, mert az annyit is megér. Különben pedig kérte a gróf urat, hogy ezt a haszonbérletbeadási jogot ru­házza rá, mert ő garantálja, hogy 200 kilóért is bérbe tudja adni. Mi itt a helyzet tulajdonképpen 1 ? Itt az a helyzet, hogy elsőisorban is meg akarja nehe­zíteni a községben lakó kisparasztoknak bér­lethez jutását, másodsorban pedig a szerződés Írásánál és egyéb jogi munkálatoknál nagy sápot akar magának szerezni. Ez a zsidó ügy­véd férfikorának delelőjén van és teljesen egészséges, nem tudom tehát -megérteni, hogy miért nem hívták be munkatáborba és miért nincs kint Ukrajna harcmezőin úgy, mint többi zsidó társai. Felelősségem telje» tuda­tában le kell szögeznem, hogy ez a zsidó ügy­véd itt igenis különféle szabotálásokat követ el ezen a címen. A társadalompolitikában te­hát addig nem tapasztalhatunk előbbre jutást és addig nem tapasztalhatjuk a mindenki ál­tal hangoztatott megbékülést, amíg ilyen ká­ros kinövések lehetségesek a magyar közélet­ben. T. Képviselőház! Ezekután kötelességem­nek tartom szavamat felemelni a falusi ma­gyar parasztság érdekében.' Most tárgyaltuk le a zsidók erdő-, mező- és szőlőgazdasági in­gatlanáról szóló törvényjavaslatot, amely ar­ról intézkedik, hogy milyen módon vegyék el a zsidóktól a birtokokat. Előre tudom, hogy azt fogják mondani: van már törvény és van már intézkedés arra, hogy a zsidóktól elvett birtokokat kiknek juttassák, én azonban ezt a gyakorlatban nem tapasztalom. Nem tapasz­talom már csak azért sem, mert számtalan esetben láttam, hogy olyan személyek birto­kába kerül a magyar föld, akiknek a magyar földhöz semmi közük sincs. Én nem osztály­gyűlöletből teszem ezt a kijelentést, mert tu­dom, hogy azok az illető urak, akik igyekez­nek magyar földhöz jutni, tanult emberek, akik állásukban teljesen megfelelnek és ott a legértékesebb munkát végzik. Ezt annál is in­kább állíthatom, merthiszen tehetségtelenül nem tudtak volna tőkét kovácsolni maguknak arra, hogy a birtokszerzéshez jogcímük le­gyen. De nem győzöm eléggé hangsúlyozni a magyarság jövőjének felépítése érdekében, hogy . Magyarországot csak akkor * tudjuk naggyá és erőssé tenni, ha az ország határain belül minél több paraszt-családot ültetünk be ilyen birtokba. Ezt pedig nem érhetjük el úgy, hogy a magyar földet azoknak az illető uraknak juttatjuk, akiknek foglalkozásukat tekintve, a, magyar földhöz semmi közük sincs. A magyar közéletnek szerintem ma a leg­nagyobb hibája az, hogy a gazdasági termelés nem a mai háborús» követelmények parancsai, nak megfelelően folyik. Nem tudom, történt-e már intézkedés arra, hogyan fog megtörténni Magyarország búzatermelésének átállítása arra az időre, amikor a háború befejeződik? Állítom, hogy a német alapossággal felépített ukrajnai mezőgazdaság olyan búzamennyisé­get fog az európai piacokra zúdítani, amely búzamennyiség azt a magyar gazdát, aki búzát t-ermel és aki egy mázsa búzát sokkal kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben állít elő, határozottan meg fogja fullasztani. Én szük­ségesnek tartom, hogy már most rálépjünk arra az útra, amelyen ez a nehéz probléma megoldható lesz. Ezt a megoldást pedig abban látom, ha már most propagandát indítunk mindazoknak a cikkeknek termelésére, ame­lyeket a nyugati államok klímájuknál és fek. vésüknél fogva nem termelhetnek, de ame­lyekre ,a népélelmezés helyzetének megválto­zása folytán nagy szükségük lesz. Itt arra gondolok, hogy nagymennyiségű vetőmagot lesznek kénytelenek tőlünk vásárolni. Magyar­ország klímájánál .és fekvésénél fogva a leg­alkalmasabb terület ezeknek a magvaknak a termelésére. Ha nem akarunk belefulladni ebbe a búza versenybe, akkor szükségesnek tartom, hogy az illetékes szakminisztériumok már most kimunkálják ezt a kérdést. Ha ugyanis akkor fogjuk ezt a munkát megkez­deni, amikor a nyakunkba zúdul a búzaver­seny minden veszedelme, akkor elkésünk. Szeretnénk egyszer már látni azt, hogy törté­nik itt nálunk is a kormányzati rendszeír ré­széről a magyar élet rohanásával párhuzamo­san intézkedés. T. Képviselőház! Utalva beszédem beveze­tésére, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a javaslatot elfogadjam. (Helyeslés a szélsőbaloldalion.) Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Palló Imre! Elnök: Palló Imre képviselő uirat illeti a szó. Palló Imre: T. Ház! Rövid felszólalásom­nak kettős célja van: egyrészt szeretnék rá­mutatni néhány olyan kérdésre, amelyet a 42-es bizottságban nines alkalmam a kormány­nak figyelmébe ajánlani, másrészt pedig a miniszter úrnak egyik kijelentésére kell párt szövetségem nevében reflektálnom. T. Ház! Öt kérdésre szeretném röviden fel­hívni a kormány figyelmét. Az előttem felszó­lalt képviselő urak alaposan kifejtették a gazdasági kérdéseket. Én szeretném megkérni a kormányzatot, hogy intézkedjék a legsürgő­sebben a felszabadult bácskai tisztviselők ki­nevesse ügyében és a cselédügyben. Azután utasítsa az iparfelügyelőségeket, hogy lehető­leg vizsgálják felül a Budapesten még ma is működő zsidó gyárakat, mert bizonyosan akadnak olyanok, amelyek iparigazolvány és telepengedély nélkül működnek. Harmadsor­ban pedig, mivel legutóbb is olvashattuk, a zsinagógában^ történt megleJhetősen szomorú eseményeket, amelyeket a zsidóság nem tagad­hat le, azt hiszem, a leghelyesebb lenne, — amint azt Rapcsányi igen t. képviselőtársam is kérte tegnap — ha elrendelnék a zsidóságnak a keresztényektől való teljes elkülönítését. Ez csak egy módon lehetséges, — és itt mutassa meg a belügyminiszter úr az ő meglehetősen erélyes intézkedni tudását — úgy, ha sárga foltot alkalmazunk. (Helyeslés a szélsőbalul­dalon.) Mivel ezekben a háborús időkben a nemzetnek minden erőforrást igénybe kell Yennie abból a célból, hogy eredményt tudjon produkálni, szellemi, kulturális életünkben is mutatkoznia kell legalább olyan haladásnak,

Next

/
Thumbnails
Contents