Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

134 Az országgyűlés képviselőházának 271. ülése 1942 június 24-én, szerdán. kell addig, amíg komolyabb baj nem szárma; zik belőle. Ezt az elégedetlenséget gazdasági rendszerünk tervszerűtiensége okozza. Itt van például a kenyérjegykérdés, azután a fekete áru és más egyéb ilyen tervszerűtlen intézkedések, amelyek ezt az elégedetlenséget leiidézik. Meg lehetne szüntetni az elégedetlenséget, ha igazságos mértékkel mérnének és a rendőrség felkutatná azokat a készleteket, amelyek el vannak rejtve a zsidóknál és lehetetlenné tenné, hogy azok továbbra is duskálkodjanak fekete árukkal és ezáltal felkorbácsolják a magyar közélet nyugalmát és megnehezítsék a háború kimenetelét. Ezt a szervezetlenséget, ami az elégedetlenségben kulminál, a zsidó-kommunista agitáció természetesen teljes mértékben ki is használja a maga javára. Tudjuk azt, hogy az elmúlt időkben is mindig elégedetlenséget szítottak, osztályuralmat hirdettek a szociáldemokraták az üzemekben, a műhelyekben azért, hogy elégedetlenné tegyék a munkástömeget és ezáltal állandó mozgásban, forgásban tartsák, amelynek révén azután ők felszínre tudnak kerülni. Csupa szemfényvesztés az, amelyen keresztül ők élték világukat. A kommunisták ma már szemtelenül és nyíltan agitálnak az egész országban, vendéglőkben, kávéházakban, vagy az utcán az élelmiszerért sorban állók tömege között, vagy bármilyen helyen, üzemekben és műhelyekben mindenütt, szítják az elégedetlen séget. Ez természetesen Moszkva utasítására a zsidók bevonásával történik. Nagyon sok szó esett már a Házban a baloldali kommunista akcióról. Még a túloldali kormányzópártban is igen erős bírálat tárgyává tették ezt a kérdést és kifejtették, hogy a kommunizmus milyen kártékony ,s mennyire szükség volna ennek megfékezésére. Éppen ezért, teljesen érthetetlen a jobboldali magyar közvélemény előtt, hogy úgylátszik, mintha a belügyi kormányzat keblére ölelte volna ezeket a kommunistákat, mert olyan szabadon és pimaszul garázdálkodnak, hogy az már szinte felháborító és borzasztó. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, szíveskedjék a parlament nívójának és méltóságának megfelelő kifejezéseket használni. A »pimaszul« szó nem a parlamentbe való. Koltai József: A kommunistákra értettem. Elnök: Semmiféle vonatkozásban ne tessék ezt a szót használni. Koltai József: T. Ház! Ma már mi vagyunk Európa egyetlen állama, ahol a kommunisták még szabadon garázdálkodhatnak. Mi vagyunk az egyetlen olyan állam, amely háborúban áll a bolsevizmussal és.mégis kommunista problémák lehetnek ebben az országban. Itt még szabadon űzik kisded játékaikat. Ebben a Házban minden oldalról hangzottak el már szavak annak érdekében, hogy a magyar közvéleményt a kommunizmustól megszabadítsuk. Ez alól a kormánypárt sem kivétel, ott is ugyanezt hangoztatták. T. Ház! Ezek szerint most már várjuk a választ a miniszter uraktól, mert eddig még nem kaptunk választ, hogy miért és milyen oknál fogva nem lehet eljárni ezekke-l a kommunista elemekkel szemben, melyek azok a háttérben levő erők, amelyek itt még olyan nagy erőt és nyomatékot képviselnek, hogy íiem lehet a kommunistákhoz hozzáférni, hogy szentek és sérthetetlenek a kommunisták? Elnök: Kérem, a képviselő úr véleményszabadságát nem korlátozhatom, nem is akarom korlátozni, de engedelmet kérek, olyan kép te lenséget ne méltóztassék a magyar képviselőházban állítani, hogy itt szentek és sérthetetlenek a kommunisták. Koltai József: Tisztelettel kérek öt perc meghosszabbítást, Elnök: Méltóztatnak a kért ot perc meghosszabbítást megadni? (Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbítást megadják, álljanak fel. (Megtörténik.) A Ház nem adja meg a meghosszabbítást Szólásra következik? Vámos János jegyző: ifj. Tatár Imre! Elnök: ifj. Tatár Imre képviselő urat illeti a szó. Ifj. Tatár Imre: T. Képviselőház! Ez a törvényjavaslat a rendkívüli helyzetre való utalással az 1931:XXVI. te. alapján megadott kivételes hatalmat és jogot akarja a kormánynak újabb másfél esztendőre biztosítani. Lehet, hogy furcsán fog hangzani kijelentésem, de állítom, hogy erre a felhatalmazásra szükség nincs, mert hiszen ebben a javaslatban tulajdonképpen a 42-es bizottság működéséről van szó, a 42-es bizottság működése pedig szerintem — ne vegyék rossz néven, ha ezt mondom — nem sokkal több a semminél. Ezt azért vagyok bátor kijelenteni, mert a minisztériumok által hozott rendelkezéseket mindig utólagos bejelentés címén hozzák a 42-es bizottság elé, amikor a minisztériumok által hozott rendelkezések már kiadattak és azokat megváltoztatni nem lehet. Felteszem tehát a kérdést, miért van szükség a 42-es bizottságra, amikor a minisztériumok az ő megkérdezése nélkül hoznak különféle rendelkezéseket? Ezt annak indokolásául voltam bátor felhozni, hogy szerintem nem volt szükséges ezt a javaslatot most a Ház elé hozni. Most pedig engedje meg a t. Ház, hogy ezzel a javaslattal kapcsolatban különféle gazdasági tárgyú kérdéseket világítsak meg. Mint mezőgazda egyetlen alkalmat sem mulaszthatok el, mert hiszen ez kötelességem, hogy rá ne mutassak itt a plénum előtt azokra a hibákra, amelyek az elmúlt esztendőben, de a jelenlegi kormányzati rendszer működése alapján is előálltak itt az országban. Nagyon Jiely esnek tartom, hogy bele kezdik verni a gazdasági közvéleménybe, hogy irányított gazdálkodásra van szükség. Ezt az irányított gazdálkodást azonban én nem úgy értem, hogy az eredményes gazdálkodás minden feltétele nélkül olyan termelési rendszerbe kényszerítsék bele a mezőgazdaságot, amely előbb-utóbb súlyos ráfizetést fog eredményezni és a magyar mezőgazdaság elsorvadását fogja jelenteni. Hogy mennyire igazam van, azt a jelenleg érvényben lévő árrendszerrel is igazolhatom. Nem ez az első eset, t. Képviselőház, hogy ebben a tárgy bain ezen a helyen felszólalok, ha még többször tenném, akkor m

ti szükségesnek tartanám, hogy a magyar mezőgazdaság megerősítése és továbbfejlesztése érdekében ezeket itt elmondjam T. Képviselőház! Állítom, hogy a mai árak alapján előállott gazdasági helyzet majdnem minden vonatkozásban az iparnak és a kereskedelemnek ad illetéktelen haszonszerzési lehetőséget a mezőgazdaság hátrányára- Ki merem jelenteni, hogy egyes személyek, egyes közületek, gyárak azért nem tartják be a kormányzat által megállapított árszínvonalat, mert a kormány egyetlenegy esetben sem foly-