Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-270
118 Az országgyűlés képviselőházának 270. ülése 1942 június 23-án, kedden. az építkezések korlátozása tárgyában, a lábbeli előállításának és forgalmának szabályozása tárgyában, (Derültség a szélsőbaloldalon.) a kereskedelmi- és iparkamarák alkalmazottainak szolgálati viszonyára vonatkozó egye« kérdések szabályozása tárgyában kiadott rendélet. (Felkiáltások q szélsőbaloldalon: Mi közük ezeknek a honvédelmi bizottsúghoz?) Ezeket a rendeleteket nem á 42-ös bizottság tárgyalta, ezeket a 36 tagú honvédelmi bizottság tárgyalta! Ilyen volt azután az egyes ipari növények termesztésének szabályozása tárgyában, a zsidók tulajdonában lévő mezőés erdőgazdasági ingatlanok forgalmának korlátozása és zárlat alá helyezése tárgyában, (Derültség a szélsőbaloldalon) a textiláruk előállításának és forgalmának szabályozása tárgyában kiadott rendelet. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ezek többnyire olyan rendeletek, amelyek elsősorban és par excellence a 42-es országos bizottság elé tartoztak volna. Néha maga a kormány is belátta a dolgot és például a zsidóbirtokok zárlat alá vételére vonatkozó rendeletet azután utólag a 42-ets bizottságnak is bejelentette és vele is megtárgyaltatta. De most ugyanezt mondhatnám a másik oldalról is. Vannak ugyanis olyan rendelkezések, például lakásügyi rendeletek, amelyek inkább volnának honvédelmi kérdésekkel, mondjuk, a háborúval kapcsolatosak, — fel- , mondáskorlátozás és hasonló dolgok — ame j lyeket viszont a 42-es bízottság tárgyalt és nem a 36-os Országos Bizottság, holott tulajdonképpen inkább odatartozott volna. Legutóbb pedig egészen különös rendeletet tárgyaltunk, amely úgy szól, Ihoigy »a magyar királyi minisztérium 3410. számú rendelete egyesületi helyiségeknek, iskola céljára való igénybevétele tárgyában«. Ezt a 42-es bizottság tárgyalta, amelynek felhatalmazása úgy szól, hogy a gazdasági és hitelélet megóvása és a termelés folytonosságának biztosítása végett lehet a kormánynak rendeleti úton intézkednie és kell azután a 42-es bizottság véleményezése alá terjesztenie a kibocsátani szándékolt, vagy sürgős szükség esetén már kibocsátott rendeletet. Véleményem szerint nagyon nehéz itt a gazdasági hitelélet rendje vagy a termelés folytonossága biztosításának fogalma alá besorozni egyesületi helyiségeknek iskola céljára való igénybevételét. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Maga a kormány is érezte ezt, mert hivatkozott ugyan erre a felhatalmazásra, de ugyanakkor beírta a honvédelemről szóló törvénycikk 159. %-kt is mint jogforrást e rendeleti intézkedésre. Ez pedig úgy szól, hogy (olvassa): »a minisztérium a magánjogi követelések érvényesítése '•• tekinteteben, ideértve a váltókövetelések érvényesítését is, továbbá a magánjogi jogviszonyok rendkívüli körülmények következtében szükségessé váló rendezése, valamint a polgári peres és nem peres eljárás és általában a polgári jogi igazságszolgáltatás tekintetében a törvényhozás hatáskörébe tartozó kérdéseket rendeletekkel Szabályozhat és a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg«. T. Ház! Ha ezt a komplikált mondatot végigelemezzük, — én végigmentem rajta, tehát megkönnyíteni a parlament munkáját — »a magá.njogi jogviszonyoknak a rendkívüli körülmények következtében szükségessé ' váló rendezése«, a fogalomkör alá ezt valamiképpen talán be lehet sorozni, de bocsánatot kérek, ha magának a törvénynek az intencióját nézem, bizonyára távol állt tőle, hogy egyesületi helyisegeknek iskola céljára való lefoglalására céloztak volna. Itt egészen más kérdésről van szó. En nem nehezményezem ezt a rendeletet, feltéve, hogy egyesületi helyiségekről és nem politikai pártok helyiségéről van szó és nem politikai pártok működését akarja ez megbénítani. Nem tételezem fel, hogy ez volna a szándék, hanem csak arról van szó, hogy vaunak egyesületek, amelyek nem folytatnak működést, és így nem egyszer megtörténik, hogy hetenkint-havonkint csak egyszer jönnek össze. és helyiségek állnak üresen hetekig vagy hónapokig. Lehet, hogy a nagy helyiségeket valamiképpen racionalizálni akarják, kisebb szobákba akarják helyezni az egyesületeket. Mondom, ennek megvan a lehetősége, de őszin tén szólva a jogalapot, a felhatalmazást egyik idézett törvényhelyben sem látom e rendelet kibocsátásra. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) De még továbbmegyek. Ha egyszer tanácsadó és^ véleményező bizottságokat állít fel a törvény jogszabályalkotás céljából, akkor ez érteleimszerűen megkívánná azt, hogy azok. akik tanácsadásra és véleményezésre -hivatva vannak, valóban abban a helyzetben legyenek, hogy tanáccsal • és véleménnyel szolgálhassanak, tehát tájékozva legyenek arról a gazdasági helyzetről, amelyben bizonyo s intézkedéseket meg kell hozni. Az 1931 : XXVI. tc.-nek ma is érvényben lévő, illetőleg a meghosszabbítás folytán érvényben álló rendelkezése megmondja, hogy az országos bizottságnak — ennek a 42-es bizottságnak — a hatásköre rnire terjed ki. A törvény szerint az országos bizottság hatásköre arra terjed ki, hogy a minisztérium által tervbevett intézkedés helyességét és célszerűségét megvizsgálja és arravonatkozólag véleményét nyilvánítsa. Továbbá (olvassa): »Az országos bizottság a minisztériumtól felvilágosításokat kérhet, amelyeket a minisztérium köteles megadni; a minisztérium által bejelentett intézkedések körén túl is figyelmeztetheti úgy a minisztériumot, mint az országgyűlést a jelen törvény végrehajtása során tapasztalt hiányokra, javaslatokat tehet úgy a minisztériumnak, mint az országgyűlésnek a jelen törvény végrehajtása körében kívánatos és célszerű intézkedésekre, végül javasolhatja az országgyűlésnek a jelen törvény végrehajtása körében a minisztérium felelősségre vonását.« Mindebből csak azt ragadom ki, hogy ennek a bizottságnak joga van arra, hogy felvilágosításokat kérjen. Véleményem szerint nemcsak joga van, de kötelessége is felvilágosításokat kérni, mert tőle véleményt és tanácsot kér a kormány, márpedig tájékozatlan ember tanácsot nem adhat és lelkiismeretesen véleményt sem nyilváníthat. Tehát kötelessége volna a minisztériumtól felvilágosításokat é» tájékoztatásokat kérni. Ismételten szóvátettem a, 42-es "bizottságban, egy alkalommal a miniszterelnök úr máshol való jelenlétét felhasználva, ezt máshol is szóvétettem. Kaptam is tőle megnyugtató választ, hogy meg fogjuk kapni az egyes gazdasági szakminiszter uraktól ezt a tájékoztatást. Megköszöntük. El kell ismernem, hogy a boldogult közellátásügyi miniszter urat, Győrff y-Bengyel miniszter úr ő excellenciád át a miniszterelnök úr fel is kérte és ő tájékoztatott is minket a közellátási kérdésekről. Megvitatni, sajnos, nem igen volt módunkban ezeket a kérdéseket, mert csak egy rövid ülés állt rendelkezésünkre, de kilátásba