Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-242
Az országgyűlés képviselőházának nak azt a kezdeményezését, hogy a kivételes állapotokat deklaráló törvények hatálya idején a kormányzóhelyettesi intézmény bevezetéséről törvényjavaslatot nyújtott be az ország; gyűlésnek. A törvényjavaslattal bevezetni szándékolt intézmény történelmünk, tanulságaival nem igazolható; az államfői jogkör gyakorlásában személyi kettősséget vezet be és súrlódásoknak, fennakadásoknak és viszályoknak magvát rejti magában; nem felel meg a korszerű kormányzás követelményeinek; az államfő megválasztásának a nemzetre visszaszállott jogát szabad érvényesülésében • nehezíti. Mindezeknél az okoknál fogva a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség e törvényjavaslatot nem fogadja el, részletes tárgyalásában részt nem vesz és a törvény létrejöttéért és az ebből származó fejleményekért minden felelősséget elhárít magától.« (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Engedjék meg, hogy mint magyar ember és mint felelősségemet érző törvényhozó, aki álltain olyan poszton, ahonnét a messzebbre látáshoz szoknia kellett a szemnek, mégis egykét kérdést intézzek a t. túloldalhoz és talán a terem falain kívül mindazokhoz, akik a törvényjavaslat törvényerőre emelkedésében részt vállalnak. Számolnom kell azzal, hogy a javaslatból törvény lesz. (Egy hang a jobboldalon: Ez biztos!) Számolnom kell azzal is, hogy a meghozott törvény alapján kormányzohelyettest választó országgyűlésre kerül a sor. Arra kérném ezért önöket, hogy a személy megválasztásánál legyenek tekintettel arra, hogy ennek az országnak, hogy be tudja tölteni európai hivatását, hogy az új európai rendnek, mint független és szabad nemzeti életet élő állam, méltó és tisztelt tagja legyen, egy tisztultabb szociális szellemre és ennek megfelelő állami és társadalmi berendezésre van szüksége. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldaIon.) Remélem, hogy fognak találni olyan igaz magyar férfiút, aki ezt a szükséget nemcsak megérti, hanem szívében átérzi és egyéniségének súlyával és emelkedettségével érvényre juttatja, olyan férfiút, aki az új Európa lelkét is meg tudja látni a maga valójában és meg tudja találni azt a szintézist, amely sajátos ^és örök magyarságunkat ezzel az új európaisággal összehangolja. És legyenek tekintettel kérem, még egyre. Hadban állunk és háborúban való részvételünk különös jelentőséget kölcsönöz az államfői jogkör ama részének, amelyet hadúri jogok néven ismerünk. Ezeknek gyakorlása a katonai tudásnak és tapasztalatnak igen magas fokát igényli (Ügy van, úgy van, a szélsőbaloldalon.) és hálát kell adnunk az Úristennek, hogy kormányzó urunk személyében ízig-vérig Katonaember áll az ország kormányrúdjánál. Ha a kormányzóhelyettesi tiszt minden tekintetben megnyugtató megoldásáról akar a nemzet gondoskodni, akkor szerény véleményem szerint efre a körülményre, a hadúri jogok eset. leges gyakorlásánál megkívánt követelményekre kell, hogy indokolt figyelemmel le gyen. Remélem és bízom benne, hogy a választás mindezeket a szempontokat bölcsen mérlegeli és ha már az intézmény hibás, legalább a személyben történjék meg az intézmény korrekciója (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) és hogy olyan személy keXt. ülése 19 h2 február 10-én, kedden. 53 rüljön a kormányzóhelyettesi székbe, aki egyéniségével is tekintélyt kölcsönöz az intézménynek és a megnyugvás elérhető legnagyobb mértékét adja meg a nemzetnek. Nyilt sisakkal állottunk az ország színe elé. Egyéni érdekekről megfeledkezve, senkinek az érdekét nem szolgálva, csak a nemzet javát r nézve teljesítettük lelkiismeretünk parancsát. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Árvay Árpád jegyző: Csia Sándor. Elnök: Csia Sándor képviselő urat illeti a szó. Csia Sándor: T. Ház! A kormányzó helyettesítéséről ^ a miniszterelnök úr által beterjesztett törvényjavaslatot a nyilaskeresztes Párt nem tartja alkalmasnak arra, hogy az államfői hatalom gyakorlásának egész területére kiterjedő közjogi vita alapjául szolgáljon. Mindamellett a nemzettel szemben fennálló felelősségünk tudatában fel kell hívnunk a töryényöctoizás figyelmét arra, hogy magyar közjogunk értelmében nincs olyan törvényünk, amely az államfői hatalom gyakorlásában a kormányzói intézményt állandósítaná. Az előadó úr által is említett 1920: 1. te. 12. §-a kimondja, hogy a nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi és amnak alapján* az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ. Mindezek alapján nem kétséges, hogy a magyar állam a főhatalom gyakorlása tekintetében immár huszonkét esztendő óta a közjogi provizórium állapotában él. A jelen állapot provizórikus jellegén nem változtat az, hogy a kormányzói tiszt huzamosabb időn át gyakoroltatik, mert egy ezeréves nemzet életében és épp az állami főhatalom gyakorlásának kérdésében két évtized nem jelenthet olyan idősültséget, amely az intézmény ideiglenes jellegét állandó jellegűvé változtathatná. De a kormányzói intézmény ideiglenes jellegét kifejezetten kihangsúlyozza az a tény, hogy államunk ma is változatlanul magyar királyságnak neveztetik, mintegy szünet nélkül figyelmeztetvén az állampolgárokat arra, hogy az állami főhatalom gyakorlásának mai módja csupán ideiglenes jellegű. Nem kétséges, hogy különösen egy történelmi nemzet életében az állami főhatalom gyakorlása tekintetében huzamosabb időn keresztül jelentkező ideiglenesség nem kívánatos. Nem kívánatos nemcsak azért, mert közjogi bizonytalanságot jelent ez az állapot, de nem kívánatos azért sem, mert az ideiglenes államfő törvényeink értelmében nincs abban a helyzetben, hog;y a teljes főhatalmi jogkört gyakorolhassa. Hogy egyébre ne hivatkozzunk, csak azt említem meg, hogy a kormányzót nem illeti meg a főkegyúri jog gyakorlása, márpedig ez rendkívül fontos és a magyar szuverenitás szerves részét alkotó jog gyakorlásának huzamosabb időn keresztül való szüneteltetése, ha jogot nem is, de mindenesetre ürügyet adhat a magyar államon kívül élő tényezőknek 10*
