Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-242

Az országgyűlés képviselőházának nak azt a kezdeményezését, hogy a kivételes állapotokat deklaráló törvények hatálya idején a kormányzóhelyettesi intézmény bevezetésé­ről törvényjavaslatot nyújtott be az ország; gyűlésnek. A törvényjavaslattal bevezetni szándékolt intézmény történelmünk, tanulsá­gaival nem igazolható; az államfői jogkör gyakorlásában személyi kettősséget vezet be és súrlódásoknak, fennakadásoknak és viszá­lyoknak magvát rejti magában; nem felel meg a korszerű kormányzás követelményei­nek; az államfő megválasztásának a nemzetre visszaszállott jogát szabad érvényesülésében • nehezíti. Mindezeknél az okoknál fogva a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség e törvényjavaslatot nem fogadja el, részletes tárgyalásában részt nem vesz és a törvény létrejöttéért és az ebből származó fejleménye­kért minden felelősséget elhárít magától.« (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Engedjék meg, hogy mint magyar ember és mint felelősségemet érző törvényhozó, aki álltain olyan poszton, ahonnét a messzebbre látáshoz szoknia kellett a szemnek, mégis egy­két kérdést intézzek a t. túloldalhoz és talán a terem falain kívül mindazokhoz, akik a tör­vényjavaslat törvényerőre emelkedésében részt vállalnak. Számolnom kell azzal, hogy a javaslatból törvény lesz. (Egy hang a jobboldalon: Ez biztos!) Számolnom kell azzal is, hogy a meg­hozott törvény alapján kormányzohelyettest választó országgyűlésre kerül a sor. Arra kérném ezért önöket, hogy a személy megvá­lasztásánál legyenek tekintettel arra, hogy ennek az országnak, hogy be tudja tölteni európai hivatását, hogy az új európai rendnek, mint független és szabad nemzeti életet élő állam, méltó és tisztelt tagja legyen, egy tisz­tultabb szociális szellemre és ennek megfelelő állami és társadalmi berendezésre van szük­sége. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbalolda­Ion.) Remélem, hogy fognak találni olyan igaz magyar férfiút, aki ezt a szükséget nemcsak megérti, hanem szívében átérzi és egyéniségé­nek súlyával és emelkedettségével érvényre juttatja, olyan férfiút, aki az új Európa lelkét is meg tudja látni a maga valójában és meg tudja találni azt a szintézist, amely sajátos ^és örök magyarságunkat ezzel az új európaiság­gal összehangolja. És legyenek tekintettel kérem, még egyre. Hadban állunk és háborúban való részvételünk különös jelentőséget kölcsönöz az államfői jogkör ama részének, amelyet hadúri jogok néven ismerünk. Ezeknek gyakorlása a katonai tudásnak és tapasztalatnak igen magas fokát igényli (Ügy van, úgy van, a szélsőbaloldalon.) és hálát kell adnunk az Úristennek, hogy kor­mányzó urunk személyében ízig-vérig Katona­ember áll az ország kormányrúdjánál. Ha a kormányzóhelyettesi tiszt minden tekintetben megnyugtató megoldásáról akar a nemzet gondoskodni, akkor szerény véleményem sze­rint efre a körülményre, a hadúri jogok eset. leges gyakorlásánál megkívánt követelmé­nyekre kell, hogy indokolt figyelemmel le gyen. Remélem és bízom benne, hogy a válasz­tás mindezeket a szempontokat bölcsen mér­legeli és ha már az intézmény hibás, leg­alább a személyben történjék meg az intéz­mény korrekciója (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) és hogy olyan személy ke­Xt. ülése 19 h2 február 10-én, kedden. 53 rüljön a kormányzóhelyettesi székbe, aki egyéniségével is tekintélyt kölcsönöz az in­tézménynek és a megnyugvás elérhető legna­gyobb mértékét adja meg a nemzetnek. Nyilt sisakkal állottunk az ország színe elé. Egyéni érdekekről megfeledkezve, senki­nek az érdekét nem szolgálva, csak a nemzet javát r nézve teljesítettük lelkiismeretünk pa­rancsát. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül? Árvay Árpád jegyző: Csia Sándor. Elnök: Csia Sándor képviselő urat illeti a szó. Csia Sándor: T. Ház! A kormányzó he­lyettesítéséről ^ a miniszterelnök úr által beter­jesztett törvényjavaslatot a nyilaskeresztes Párt nem tartja alkalmasnak arra, hogy az államfői hatalom gyakorlásának egész terüle­tére kiterjedő közjogi vita alapjául szolgáljon. Mindamellett a nemzettel szemben fennálló felelősségünk tudatában fel kell hívnunk a töryényöctoizás figyelmét arra, hogy magyar közjogunk értelmében nincs olyan törvé­nyünk, amely az államfői hatalom gyakorlá­sában a kormányzói intézményt állandósí­taná. Az előadó úr által is említett 1920: 1. te. 12. §-a kimondja, hogy a nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mi­kéntjét véglegesen rendezi és amnak alapján* az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állam­polgárok közül titkos szavazással kormányzót választ. Mindezek alapján nem kétséges, hogy a magyar állam a főhatalom gyakorlása tekin­tetében immár huszonkét esztendő óta a köz­jogi provizórium állapotában él. A jelen álla­pot provizórikus jellegén nem változtat az, hogy a kormányzói tiszt huzamosabb időn át gyakoroltatik, mert egy ezeréves nemzet éle­tében és épp az állami főhatalom gyakorlásá­nak kérdésében két évtized nem jelenthet olyan idősültséget, amely az intézmény ideig­lenes jellegét állandó jellegűvé változtathatná. De a kormányzói intézmény ideiglenes jelle­gét kifejezetten kihangsúlyozza az a tény, hogy államunk ma is változatlanul magyar királyságnak neveztetik, mintegy szünet nél­kül figyelmeztetvén az állampolgárokat arra, hogy az állami főhatalom gyakorlásának mai módja csupán ideiglenes jellegű. Nem kétsé­ges, hogy különösen egy történelmi nemzet életében az állami főhatalom gyakorlása te­kintetében huzamosabb időn keresztül jelent­kező ideiglenesség nem kívánatos. Nem kívá­natos nemcsak azért, mert közjogi bizonyta­lanságot jelent ez az állapot, de nem kívána­tos azért sem, mert az ideiglenes államfő tör­vényeink értelmében nincs abban a helyzet­ben, hog;y a teljes főhatalmi jogkört gyakorol­hassa. Hogy egyébre ne hivatkozzunk, csak azt említem meg, hogy a kormányzót nem illeti meg a főkegyúri jog gyakorlása, márpedig ez rendkívül fontos és a magyar szuverenitás szerves részét alkotó jog gyakorlásának hu­zamosabb időn keresztül való szüneteltetése, ha jogot nem is, de mindenesetre ürügyet ad­hat a magyar államon kívül élő tényezőknek 10*

Next

/
Thumbnails
Contents