Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-241

Az országgyűlés képviselőházának het akárki!) Nagyon fogok örvendeni, ha a miniszter úr nyilatkozatot tesz ebben a kérdés­ben. Nekem az az érzésem, hogy ez a szakasz most már túlságosan megmerevíti az orvosok nak ezt a közérdekű mozgását. A második kérdés a 9. §-ban merül fel. Ez­zel kapcsolatban lenne egyetlenegy kérdésem. Lehet, hogy ebben, már van döntés. Én nem ál­lítom, hogy tökéletesen informált volnék és azt szeretném tudni, hogy ennek a paragrafus­nak alapján a szerződéses Oti. és más biztosító­intézeti orvosoknak a saját rendelőjükben vagy az illető biztosító intézet rendelőjében végzett orvosi tevékenysége a 9. § szempont­jából magángyakorlatnak számít-e vagy sem. Nem tudom, hogy erre van-e intézkedés, min­denesetre a miniszter úr meg fog nyugtatni, mert ebben a paragrafusban megint csak fel­merül — bocsánat, hogy ezt a szót kell hasz­nálnom — az az annyit sírt szempont, hogy mi Oti.-orvosok még mindig szociáldemokrata autonómiai tagok ítéletének vagyunk kitéve. (Matolcsy Tamás: Nagyon helytelenül!) Ebben a paragrafusban az a tendencia látszik, — nem is tendencia, hiszen benne van — hogy kvázi végképpen kiveszi az orvost, aki állami inté­zetnél vagy törvény alapján létesült intézetnél működik, a kamara fegyelmi hatósága alól. Ezt csak azért hangsúlyozom, mert tessék ne­kem elhinni, hogy sokkal szívesebben utalnám a kamara teljes fegyelmi jogkörébe a szociális biztosításban működő orvosokat, mint az egyes intézmények autonómiájának fegyelmi jogkö­rébe. Még csak egyetlen egy szempont, ha már mi doktorok, is hozzájutunk egyszer ahhoz, hogy a Házat orvosi problémákkal és ne poli­tikai kérdésekkel untassuk. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Egy vidéki barátomnak leveléből mondanék el egyet-mást, ami illusztrálja, ho­gyan is él a magyar közegészségügy hősies pionírja, közkatonája a vidéken. Azt írja ez a barátom, a minap panaszkodott egy orvos fe­lesége, hogy a földes lakás még valahogyan átmenetileg elviselhető lenne, de télen-nyáron a tyúkól melletti illemhelyre kimenni, ez talán mégsem okvetlenül követelménye egy ilyen magas kultúrájú szolgálatot teljesítő ember­nek, mint amilyen az orvos. A vidéki orvosla­kások megépítése, ne méltóztassék ezt a szót nagyon túlzottnak venni, becsületügyc : kell, hogy legyen a magyar r kormányzatnak és az egész magyar közvéleménynek. (Taps a szélső­baloldalon.) Hiába a családvédelmi alap, hiába a látványos gesztusok, orvos nélkül nincs köz­egészségügy és nincs szociálpolitika. (Ügy van! Úgy van! Taps.) Tessék egyszer mátr tudomá­sul venni» hogy az orvosi kar mindent vállal, mert eddig is vállalt, die a vidéki orvosok la­káskérdésének megoldása becsületbeli ügye, becsületbeli kérdése kell, hogy legyen az egész magyar közegészségügynek. Nem látom ennek a szellemnek érvényesü­lését, ezért wem fogadom el a javaslatot. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki a javaslathoz hozzászólni*? (Nem.) Ha szólni senki sem kí­ván, a vitát bezárom. A belügyminiszter urat illeti a szó. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! A javaslathoz hozzá­szólt képviselő urak hozzászólásai tulajdon­képpen ennek a javaslatnak rendelkezéseit — két részletkérdést kivéve, amelyet Incze képvi­selő úr érintett — egyáltalán nem tángálják. Méltóztassék megengedni, hogy ezeknek a részben érdekes felszólalásoknak azokra a ré­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XIH 24-1. ülése 19 U2 február 9-én, hétfőn. 41 i szeire, amelyek nem érintik a törvényjavasla­tot, ne is reflektáljak. Vannak kérdések, ame­lyekkel magam is foglalkozom, vannak bajok, amelyekkel teljesen tisztában vagyok és ame­lyeken segíteni akarok, azonban mindezek a kérdések nem tartoznak ennek a törvényjavas­latnak keretébe ós tárgykörébe. (Zaj a szélső­baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter; Ennélfogva méltóztassék megengedni, hogy tisztán erre a két kérdésre adjak felvilá­gosítást. Incze Antal képviselő úr ennek a ja­vaslatnak bizonyos rendelkezéseivel kapcsolat­ban felvetette a 8. szakaszt és elsősorban en­nek rendelkezéseire nézve kért magyarázatot. Ez a szakasz szabályozza, hogy egy orvos hol folytathat gyakorlatot. Abszolúte nem helyt­álló az az aggály, mintha egy orvos akár a be­teg hívására, akár mint konziliárius bárhova az ország területén el ne mehetne és ott ne gyógyíthatna. Ezzel a szakasszal ós a kamarai törvénnyel ez kizárva nincs, ebben a tekintet­ben méltóztassék teljesen nyugodtnak lenni. Már most, ami a kilencedik szakasz értel­mét illeti, a kilencedik szakasz rendelkezésére szükség volt azért, mert számos esetben kon­kurrencia lépett fel a hatósági fegyelmi eljá­rás és a kamarai fegyelmi eljárás között. Ez a két eljárás sokszor egymást keresztezte, egy­mással ellentétes döntésekre vezetett, ami meg­engedhetetlen állapot. Ezt a kérdést szabá­lyozza most ez a kilencedik paragrafus. Arra a kérdésre pedig, hogy az Oti. orvos az ő működési körében, mint Oti. orvos, orvosi rendelőjében Oti. beteggel szemben való eljá­rásra nézve milyen fegyelmi hatóság alá tar­tozik, a kilencedik szakaszból világosan követ­kezik a válasz, hogy az Oti. orvosi fegyelmi hatósága alá tartozik. A magánpraxisa tekin­tetében viszont természetes, hogy a kamarai fegyelmi bíróság elé tartozik. Tehát mindig az a döntő, hogy milyen minőségben végezte az orvos a,maga munkáját. (Zaj a szélsőbalolda­lon ) Azt hiszem, ezek után teljesen világos a törvényjavaslat szakaszainak rendelkezése. Nekem nincs egyéb mondanivalóm, mint az, hogy kéiem a javaslat elfogadását. (Egy hang a szélsőbaloldalon; Mi lesz a zsidó orvosokkal?) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfo­gadnál (Igen! — Felkiáltások a szélsőbalolda­lon; Nem!) A Ház a tör vény javaslatot általá­nosságban elfogadta. A javaslattal részleteiben a közigazgatási és társadalompolitikai bizottság fog foglal­kozni. Az ülést tíz percre felfüggesztem. CSzünet titán.) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését újból megnyitom. A miniszterelnök úr kíván szólni. Bárdossy László miniszterelnök: T. Kép viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém a kormányzóhelyettesről szóló törvényjavasla­tot benyújtani. Kérem annak kinyomatását és a Ház tag­jai közt leendő szétosztását. A házszabályok 130. §-ának (1) bekezdése értelmében egyúttal tisztelettel bejelentem, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának tarta­* mára előadóul Putnoky Móric, helyettes elő­8

Next

/
Thumbnails
Contents