Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-265

Az. országgyűlés képviselőházának 265. ülése 19U2. június 11-én, csütörtökön. 521 zések a megyei, vagy a törvényhatósági város tisztifőorvosa javaslatának figyelembevételével történjelek, ne pedig a szokásos főispáni javaslat alapján. A törvényjavaslat 1. §-ának 3. pontjához megjegyzésem az, hogy a városi, községi és körorvosok áthelyezésénél szem előtt tartandók az exisztenciális és egyéb családi kérdések, amelyek az orvosokat az általuk betöltött helyhez kötik. Áz 1. § 5. pontja szerint a községi orvos és a körorvos a községi elöljáróságnak alá van rendelve, mert annak szakközege és az felhívást adhat a körorvosnak. Ez az orvosi tekintélyt megalázó rendelkezés még jobban el fogja riasztani az orvosokat attól, hogy körorvosi pályára menjenek. Az 1. § 5. pontjára még az a megjegyzésem van, hogy a törvényjavaslatban megjelölt orvosok állami tisztviselőkké való minősítése által a közigazgatási szervek intézkedései alól kivonassanak és közvetlenül a belügyminiszternek, vagy a megszervezendő közegészségügyi minisztériumnak, illetve a megyei vagy városi tisztifőorvosoknak rendeltessenek alá, nem pedig a polgármesternek vagy a főszolgabíróknak. A közigazgatási szerveknek, vagyis a főispánnak, az alispánnak, a polgármesternek, a főszolgabírónak kötelességük iegyen

y a tisztiorovosok intézkedéseinek végrehajtásában segédkezni, és ne az történjék, ami ma történik, hogy a tisztiorvosok véleményeznek, de a közigazgatási szervek döntik el, hogy a véleményezett javaslatból mit és hogyan hajtsanak végre, például a fertőző betegek kórházba utalását nem a tisztiforvos, hanem a főszolgabíró rendeli el. Egy másik eklatáns példa erre az, hogy a fertőző betegségekkel kapcsolatos óvóintézkedéseket, ami pedig tisztára közegészségügyi kérdés, nem az arra hivatott tisztiorvos, hanem a főbíró rendeli el. A helyénvaló ideális megoldás az lenne, ha egészségügyi kérdésekben a tisztiorovosok önálló hatáskörrel intézkedési jogot kapnának. Gyakran előlfordul például, hogy a polgármesternek, a főszolgabírónak nincs közegészségügyi érzéke és így a tisztiorvosi javaslatot nem teszi magáévá. Ez azután népünk egészség ügyének kárára vezet. Az 1876 :XIV. te. értelmében a tisztiorvos a főbíró és a polgármester mellé rendelt szakközege volt. A 900/1936. B. M- számú rendelet 3. Ha tisztiorvost alárendelt szakközeggé minősítette, természetesein közegészségügyünknek nem előnyére, hanem hátrányára, rovására. A Nép- és Családvédelmi Alap által a megye részére egészségügyi célra kiutalt pénzösszegek felhasználását, az egészségüggyel kapcsolatos támogatás helyét, idejét, módját, mértékét, a támogatandó családokat és személyeket kizárólag a tisztiorvos állapítsa meg. Ebből az alapból a szociális célt szolgáló támogatásokkal kapcsolatban pedig a tisztiorvosnak véleményezési joguk legyen. Itt csak azért véleményezési Dogot javasolok, mert mihelyt meg lesz a népegészségügyi minisztérium, a Népes Családvédelmi Alapban felölelt szociális intézkedési területek úgyis a népegészségügyi minisztérium hatáskörébe fognak tartozni. A törvényjavaslat 2. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy a városi orvosok, a községi orvosok és a körorvosok ellen a fegyelmi eljárást és az állástól való felfüggesztést a belügyminiszter és a imegyeâ ( vagy törvényhatósági jogú Városi tisztifőorvos rendelhesse el. A 2. Î (2) bekezd désével kapcsolatban pedig szükségesnek tartom, hogy a fegyelmi bíráskodást első fokon az illetékes kerületi orvosi kamara tagjaiból sorsolás útján választott öt tagból álló fegyelmi választmány, másodfokon pedig a belügyminiszter gyakorolja. A törvényjavaslat 3. §-ának (3) bekezdésével kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy a városi orvosi, községi orvosi és körorvosi állások az állasmi rendszerű VI—

IX. fizetési osztályokba tartozzanak. A harmadik pontban nyújtott kedvezmény ne a IX. fizetési osztályba, hanem a VIII. fizetési osztályba való kinevezés legyen és ebben a kinevezésben mindazok részesüljenek, akik legalább három évi orvosi gyakorlatuk alatt nem részesültek fegyelmi büntetésben. A 3. §. 4. pontja szerint a városi orvosi, községi orvosi és körorvosi állások számát és fizetési osztályok közötti megosztását a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. Erre az az észrevételem, hogy^ ezeknek az orvosoknak az előmenetele teljesen függetleníthessék a körorvosi állások számától és a fizetési osztályok közötti megosztástól és minden városi orvos, községi orvos két évenként lépjen elő a IX. és VIII. fizetési osztályba, hogy mielőbb családot alapíthasson. (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) A VII. és VI. díjosztályba pedig három évenként történjék az előlépés. A IX. díjosztályba eltöltött hat év után automatikusan a VII. díjosztályba, a VIII. díjosztályban eltöltött hat év után automatikusan lépjenek át a VII. díjosztályba és az ebben eltöltött kilenc év után lépjenek át automatikusan a VI. díjosztályba. Egyesek, vagyis a legkiválóbbak, a legérdemesebbek előtt nyittassék meg az V. fizetési osztály is. Vagyis azok előtt, iakik különös érdemeket szereztek a közegészségügyi szolgálat terén. Erre a Személyi előmenetelre rászorulnak a városi orvosok, a községi orvosok és a körorvosok, mert éjjelnappal állandóan őrségen állanak és lelkiismeretes, felelősségteljes munkájukra, amelyet megkövetelünk tőlük, a magyar társadalom és a magyar nép hivatalos egészségügyi fóruma azzal válaszoljon, hogy tisztességes falat kenyérhez juttassa őket. Ezzel kapcsolatban a következő, határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa): »Határozati javaslat. Javaslom» hogy a szóbanforgó törvényjavaslat szövegébe vétessenek fel az alábbi rendelkezések is: Az orvos státust akként rendezzék, hogy az újonan kinevezendő orvosok a IX., magasabb kor és nagyobb gyakorlati évek esetén ia VIII. fizetési osztályba kerüljenek, megfelelő nyugdíjév biztosításával és fokozott előmenetellel elérhessék az állami rendszerű V. fizetési osztályt. A magángyakorlatuk után szedhető tiszteletdíjat pedig országosan egységesen az orvosi díjazás legkisebb mértékére vo-r matkozó szabályzat alapján rendezzék.« A 4. §-hoz hozzáfűzöm, hogy az állásoknak a fizetési osztályok közötti megosztása mindenkor a protekcionizmusnak adott alapot és helyet. Amennyiben valamelyik orvos nem felel meg a kötelességteljesítés és az erkölcsi példaadás terén, a fegyelmi bíróságnak elbocsátás vagy a díjosztályba való visszahelyezésre joga van, de ne szorítsuk ki az előmenetelből a nagyszámú orvostársadalmat azért, mert alacsony számban állapítjuk meg a magasabb osztályok létszámát. A 6. § első pontjához megjegyzem, hogy