Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-265

Az országgyűlés képviselőházának 265. hetővé teszi az orvos fertőződését. Mindezekhez még hozzá kell tennem, hogy elmeorvosi magánprakszis úgyszólván nincs- Ezért nagyon indokoltnak látnám, hogy az elmeorvosok kategóriáit is bevonjuk ebbe a veszélyeseégi pótdíjba. (Helyeslés.^ A hullaszállítás, a foglalkozástól való eltiltás, a magasabb fizetési osztályba való helyezés, az áthelyezhetőség úgy, ahogyan előttem szólott igen t. képviselőtársam kotncedálta és ahogyan a törvényjavaslat indokolása nagyon bölcsen, helyesen és logikusan aláhúzza, ennek a törvényjavaslatnak olyan pontjai, amelyekről csak a legnagyobb elismerés hangjáiri lehet megemlékeznem. Nagyon helyes az egészségőr intézményének bevezetése. Baranya vármegyében tisztaságfelügyelők címén már régóta működik ez a szervezet s Erdélyben és a Kárpátalján ugyancsak nagyon bevált mód, úgyhogy valóban nagyoin^ helyes dlolog, hogy ezt az egészségőri intézményt az egész országban, minden járásban bevezessük. T. Ház! Még ,egy dologgal akarok idejönni s ez az Oti. kérdése. Ma már, amikor tényleg államosítjuk az orvosokat, amikor kifejeztem annak abszolút szükségességét, hogy a biztosítást egységesíteni kell, hogy a biztosítást közös és állami vezetés alá kell helyeani (Ügy van! a szélsőbaloldalon.), anakronizmus az Oti. autonómiája. Az Oti. feladata állami feladat s ezért ezt az autonómiát felfüggesztemdőnek tartom és kérem az igen t. belügyminiszter urat, hogy ezzel a kérdéssel minél előbb szíveskedjék olyan módon foglalkozni, hogy a Ház elé kerülhessen az errevonatkozó javaslat. Igen t. Ház! Paracelsus Theophrastus Bombastus, a XV. század csodadoktora, aki a mai modern orvostudomány egyik megalapítója és előfutára volt, azt mondotta: »Az orvos szívből ered, Istentől indul ki, ő a természet világossága és legnagyobbfokú orvossága a szeretet.« Ezt a szellemet érzem én ebben a törvényjavaslatban, amely a magyar életet akarja gyógyítani és ezért, amikor a magyar egészségügy vezetői, a miniszter úr és az államtitkár úr előtt legteljesebb elismerésem zászlaját hajtom meg, a legnagyobbfokú bizalomtól eltelve kérem a Magyar Élet Pártja megbízásából ennek a törvényjavaslatnak elfogadásai es azt magam is elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közüli Nagy Ferenc jegyző: Krancz "Raymund! Elnök: Krancz Raymund képviselő urat illeti a szó. Krancz Raymund: T. Ház! Az orvosi kar minden nép számára azt a hadsereget jelenti, amely a közegészségügy terén harcol minden olyan jelenség ellen, mely képes egy nép egészségét és így teremtőképességét csökkenteni. A kiegyensúlyozott egyéni életnek és egyben az eredményes munkának egyik alapfeltétele az egészség. Csak testileg és lelkileg egészséges ember alkalmas rendszeres munkára és képes megelégedett életre. Az emberek közösségének egymást kiegészítő harmonikus munkájára és életére szüksége van a korszerű ^ államnak.^ Ha ezt a kiegyensúlyozott munkát és életet biztosítani, állandósítani akarja, akkor az egészség és betegség kérdését nem bízhatja rá polgáraira» hanem magának kell erről gondoskodnia és kell őrködnie a legszélesebb néprétegek egészségén. A beteg ember > nem dolgozik s azért^ terhet és veszteséget jelent magának, családjának, környezetének és a közösségnek is, részülése 19U2. június 11-én, csütörtökön, 519 ben az elveszett keresettel, a munkaidővel, az egészségesek megterhelésével, részben esetleg még bizonyos betegségek terjesztésével is. Jól ismertek azok a számítások, amelyek bizonyítják, hogy az elhúzódó és gyakoribb betegségek, mint például a tuberkulózis, a szívbántalmak, vesebántalmak, izületi bántalmak, reumatikus bántalmak stb., mekkora kárt jelentenek évenként valamely nemzet életében és vagyonában. Még ennél is nagyobb az a veszteség, amelyet a betegségek az emberi életnek sokszor egészen korai kioltásával jelentenek, így a gyermekkori betegségek, a csecsemőbetegségek és fertőző kórokok révén. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a lélektani hatást sem, hogy az egészséget vesztett, illetve nem kifogástalan egészségű emberek nem egészen alaptalanul félnek a gyermekáldástól, attól tartván, hogy nem lesz, aki a családról gondoskodni fog. A magyar orvos feladata az új idők szellemének megfelelően az. hogy a kialakult íij világnézet szerint végezze orvosi teljesítméj nyeit, az orvosi hivatásnak új alapokon való felismerése által új irányt szabjon tudásának és teljesítményeinek, amelyekkel állandóan szem előtt tartja az egészségügy előmozdítását és így a nép teljesítményének felfokozását. A magyar nép szempontjából helyes egészségügyi politika megköveteli, hogy a szükséges reformokat gyökeresen végrehajtsuk, még akkor is, ha azok következtében az egészség; ügyi kormányazt túlzott aggodalmai által látni vélt különösebb megrázkódtatások átmenetileg esetleg be is következnének. Közegészségügyünk krízisét nem az orvoshiány okozza, hanem közegészségügyi intézkedéseink kísérletszerűsége és kisszerűsége. Ennek folyományaként a főhiba a kilenc és félezer orvosnak a, közegészségügyi gépezetünkbe való rossz beállításában és helytelen elrendezésében volt és van s ennek folytán ezek az orvosok eredményes munkaképességüket csak részben tudják kifejteni. Minden vitán felül áll, hogy a magyar nép fennmaradása sürgősen megköveteli a gyökeres reformokat. Meg vagyok győződve arról is, hogy a magyar keresztény orvostársadalom a fajtája iránti szeretetből készséggel vállalja majd azt a munkatöbbletet, amely népünk közegészségügyének ellátásával kapcsolatban a zsicfófajú és zsidókeverékű orvosoknak az orvosi karból és az egészségügyi ténykedésből való teljes eltávolítása után rájuk hárul. A zsidó orvosok eltávolítása következtében kezdetben talán előállható zökkenő az orvosoknak rendelkezésre bocsátandó gyors közlekedési eszközökkel könnyen elhárítható. Az újabban gyakran túlzottan hangoztatott orvoshiány semmi más, mint a zsidó orvosok megmentésére kitalált céltudatos zsidó propaganda. (Felkiáltások jobbfelől: Ez túlzás!) Nem lehet orvoshiányról beszélni ott, ahol kilenc és félezer keresztény orvos áll rendelkezésre. (Meskó Zoltán: Rendesen kell fizetni az orvost, kérem! Ott kezdődik! — Elnök csenget) Itt csu; pán szervezetlenségről és a rendelkezésre álló keresztény orvosi munkaerő nem helyes elrendezéséről lehet beszélni! (Meskó Zoltán: Nyolcvanpengős orvosok! Megszégyenítő rájuk nézve!) Elnök: Kérem Meskó képviselő urat, hogy jótanácsait szíveskedjék majd akkor elmon; dani, amikor a felszólalására sor kerül. (Meskó 83*