Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-264

476 Az országgyűlés képviselőházának Ki ne emlékeznék az akkori szomorú időkre, és kinek ne jutna eszébe, Ihogy mik történtek akkor és hogy as akkori események miatt nemzetünk mennyit szenvedett el. Természetééi hogy ma, amikor újból háború van, mindez kell, hogy eszünkbe jusson és természetes az is, hogy minden erőnk latbavetésével azon kell lennünk, hogy a belső front nyugalma, a szilárd rend és biztonság itt biztosiíttassók, mert hiszen ma is háború van, ma is kettős a front. Az első fronton fegyverrel a kézben hőseink minden áldozat meghozatalára készen állnak szemközt az ellenséggel és halmoznak hősiesség tekintetében sikert sikerre. Az ellenség megtorpanva ennyi hősiesség láttára, minden lehetőt elkövet, hogy a hadi sikereket ha osak látszatra is, ha csak némileg is, a maga javára biztosítsa. Az eszközökben Valóban nem válogatósak. Valótlan rágalmakat eresztenek a világba, valótlan Ihíresztelésektől sem riadnak vissza. Hiszen mit is várhatnánk attól az Angliától, amely az álszentes nagyképűség köpenyében mindenre képes kalmárlelkületéről tett tanúbizonyságot a világ előtt, amikor Európa nemzeteinek majdnem felét állította a német diadalmas fegyverek elébe maga helyett, miközben önmaga mindig háttérben maradt. De mit várjunk attól a bolsevista Oroszországtól, amely emberi természetéből kivetkőzve, vadállat módjára rohan neki a józan világrendnek? Azt már látják ellenségeink, hogy fegyverrel nem lehet sikerük, mert mindenütt acélfalakba ütköznek, tehát az első fronton elszenvedett sikertelenségek után rávetik magukat a belső frontra és ott iparkodnak eredményt elérni, ahol nem a fegyverek szólnak. Rágalmakat, valótlanságokat állítanak és ennek érdekében minden eszközt felhasználnak a maguk javára. Gyáva, a cél érdekében minden aljasságra képes vaikondokmunka az, amit ellenségeink nálunk ebben a tekintetben elkövetnek. Ezzel szemben nincs más védekezési mód, mint a hallott rágalmakat nem elereszteni ^ a fülünk mellett, hanem azokat azonnal feljelenteni a hatóságnak, mert aki ezt nem teszi, hanem, útjára engedi a hallott rágalmakat, az tulajdonképpen maga is bűnt követ el, mert az ellenségnek tesz vele szolgálatot. Képtelennél képtelenebb rágalmak, valótlannál valótlanabb híresztelések látnak napvilágot, úgy Budapesten, mint vidéken, a nép széles rétegeiben. Jól tudják ezek a suttogok azt, hol kell ezeket az aknákat elhelyezni. A hiszékeny emberek meghallván egymástól ezeket a valótlanságokat, tovább adják, egyik a másiknak, az megint a harmadiknak és így tovább, úgyhogy rövid idő alatt nagyon sok ember kerül ezeknek a valótlan híreszteléseknek a hatása alá. Azután körültekintő óvatosság is jellemzi ezeket a suttogókat. Nem a nagytömeg előtt, hanem rendesen négyszemközt, bizalmasan eresztik útjukra ezeket a valótlan híreszteléseiket. A rádió 42-es hullámhosszán, ha nem minden este, minden második este, hallható egy híradás, hol női, hol férfihangon amely képtelen és valótlan rágalmak özönét zúdítja a mi édes hazánkra. Ezek a valótlan híresztelések már manapság megjelennek az utcán, a piacon, ezeket már addigra kiviszik az illetők, tovább adják őket, fertőzik velük a közhangulatot és próbálják megbontani a nemzeti egységet. Suttognak, rágalmaznak, névre szóló 26Jk. ülése 19k% június 10-én, szerdán. névtelen levelekkel okádják tele az országot, ma én kapok, illetőleg az egyik csoport kap ilyen névre szóló névtelen levelet, holnap meg a másik. Az emberi elmét felháborító aljas rágalmaktól hemzsegnek ezek a levelek. Nem szent előttük semmi, sem Isten, sem haza. Lemennek a pincébe, a pokol tornácába, felmásznak a magas helyekre, öltögetvén mindenütt szőröis, piszkos nyelvüket. Nincs hála, becsület, nincs érdem, nincs kiválóság előttük, mert az ördögi cél vakká tette ezeket az embereket. Ezeket az embereket, t. Ház, nem anya szülte és nem ember nemzette, hanem az ördög a pokolban. Ezek hazaárulók, akik minden eszközt felhasználnak arra, hogy a nemzeti egységet megbontsák és ezzel hazánknak ós a mi küzdelmeinkenek ártsanak. Nagyon jól tudjuk, hogy az 1914-18-as világháború után kik csinálták a bolsevizmust, illetőleg kik töltötték be a különböző tanácsokat és népibiztosságokat, kikből, a nemzetnek melyik rétegéből alakultak ezek. Ma sem kell másutt keresnünk a bomlasztás miazmájáit, ma is onnan ered a bomlasztás, a zsidóság köréből. Idáig nálunk olyan méltányos elbánásban részesült a zsidóság, hogy jónak látja elvetemültségében a régi receptet megpróbálni, jónak lá.tja újból megkísérelni, hogy Magyarországon újból 1918-at csináljanak. Én ezeket a kérdéseket a belügyminiszter úr előtt azért hozom fel, mert bár jól tudom, hogy a belügyminiszter úr ezen a téren a maga hatáskörében mindent elkövet evvel a bomlasztással szemben, de azt is tudom, hogy a saját pártjából is meg kell hallania a belügyminiszter árnak, hogy fel van háborodva az ország közvéleménye ezekkel a suttogókkal szemben és megtorlást követel azokkal szemben akiket ezen a bűnön rajtakapnak és ennek gyanújával gyanúsíthatok. Mert van s ha nincs, lennie kell intézkedésnek (és törvénynek, amely ezeket a cselekményeket gyökerestől elfojtja. Én arra kérem a belügyminiszter urat, hívja fel újból és ismételten az alárendelt szerveket, hogy ezeket a suttogásokat a legéberebb figyelemmel kísérjék és minden eszközt ragadjanak meg ezeknek meggátlására. Annak a bizonyos 42-es hullámhossziú rá-" diónak az elfojtására pedig az volna a tiszteletteljes véleményem, hogy a zsidók rádióját méltóztassék! leplombáltatni, ohne weiteres. (Derültség.) Semmi sorja nincs annak, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ügy van! Igaz!) hogy a zsidóság, amely ma Magyarországon feltélenül az ellenséggel cimborál, mert hiszen ez emberileg érthető is, külfödi híreket hallgasson és halljon meg. Hallgassák meg a budapesti híreket, de ahhoz, hogy a külföldi híreket hallgassák, semmi körülmények között eszközt nekik nem biztosítanék. Arra kérem a belügyminiszter urat, tapossa el a hidra fejét. (Helyeslés és taps a $obb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök; A Ház az interpellációt kiadja az illetékes miniszter úrnak. (Szöllősi Jenő: Visszaadják nekik a rádiót!) Következik Molnár Lajos képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. , Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció, szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a délpestmegyei belvizek levezetése tárgyában.