Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-264

472 Az országgyűlés képviselőházának Elnök: A t. Ház, ülését újból megnyitom. Tegnapi ülésünkben hozott határozatunkhoz képest egy órakor áttérünk az interpellációk meghallgatására. A vitát tehát félbeszakítom és javaslatot teszek a t. Háznak anravoinat­kozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt tíz órakor tartsuk és annak napirend­jére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását, továbbá a miniszté­riumnak az 1931. évi XXVI. tc.-ben adott fel­hatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Ház az elnök napi­rendi javaslatát elfogadja. Következik az írásbeli miniszteri vála­szok, felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék a közellátásügyi miniszter úrnak Biró István képviselő úr interpellációjára adott válaszát felolvasni. iloczonádi Szabó Imre jegyző {olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Biró István ország­gyűlési képviselő úrnak a képviselőház 1942. évi április 29-én tartott ülésén a székelyföldi korpaellátáte tárgyában hozzám intézett inter­pellációjára az alábbiakban vagyok bátor vá­laszomat megadni. A pu áros vásárhelyi EMGE a hozzáérkező községek korpaigényléseit együttesen terjesz­tette fel a m % kir. Közellátási Hivatalhoz, azonban az igényléseken könnyen észrevehető javítások f voltak, mely javítások szerint a koeadiszuoik száma a községi igazolás meg­történte után javíttatott ki, illetve emeltetett fel. Ezen javításokkal telt igénylés alapján a Hivatal természetesen kiutalást eszközölni nem tudott, s az igényléseket visszaküldte. Ezzel egy időben értesül teán arról, hogy Ma­rosvásárhelyen a malmokban korpát férőhely hiányában tárolni nem lehet és hogy tekinté­lyes mennyiségű korpa az udvaron szalmával letakarva romlásnak van kitéve. Postafordul­tával intézkedjéis történt az iránt, hogy Maros­torda vármegye közellátási kormánybiztosa a megfelelően el nem helyezett korpamennyisé­get az igénylők között saját hatáskörében azonnal ossza szót, illetve utalja ki. Tudomá­som szerint ezen rendelkezésem végrehajtása késedelem nélkül meg is történt. A m. kir. Közellátási Hivatal egyébként Székelyföldről máshova nem disponál korpát és az ott kiőrölt korpa a székelyföldi közsé­gek igénylői között szabályszerű igénylésre bármikor kiutalható. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetétől bekért jelentés szerint Szé­kelyföldön ' mindössze 42 vagou korpa volt. A korpakiutalás rendjére vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy a mai rendszer, amikor minden q korpát a Hivatalnak kell kiutalnia, valóban korrekcióra szorul s a jövőben intéz­kedni fogok, hogy az 50 holdon aluli igénylők korpaigénylésének elbírálása a törvpnyható­ság első tisztviselőjének hatáskörébe utaltas­sék, mely esetben a kiőrlésre került korpa bi­zonyos százalékát részükre átengedném. Ügy gondolom, hogy ilyen rendelkezés kibocsásá­val az eddig valóban el nem hárítható nehéz­ségekben jelentős miértekben segíthetünk. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete valóiban nem • rendelkezik Székelyföldön még megfelelő helyi képviseletekkel, de ez a körülmény a korpakiutalásoknál késedelmet nem igen okozhat, miután a korpakiutalásokat a Szö­vetkezet központjaiban lévő erŐtakarmány-oisz­tály, nem pedig a vidéki fiókok, eszközlik aa 264-, ülése 19^2 június 10-én, szerdán. ottani közellátási kormánybiztos intézkedései alapján. Tisztelettel kérem válaszom tudomásul­vételét. Budapest, 1942. június 2. Győrffy­Bengyel Sándor s. k.« Elnök: Kprdem a t. Házat, méltóztatnak-e a közellátásügyi miniszter úr írásbeli válaszát tüdomásulvenni'? (Igen.) A Ház a választ tu domásul vette. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a köz­ellátásügyi miniszter úrnak gróf Serényi Mik" lós képviselő úr részére adott válaszát fel­olvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő úrnak 1942 április 20-án az úgynevezett rekviráló bizottságok szabály ­talán működése tárgyában hozzám intézett in­terpellációjára válaszomat a következőkben adom meg: A képviselő úr a miniszterelnök úrnak azt a kijelentését, hogy a rekvirálások rendszerét s az azzal járó zaklatásokat meg fogja szün­tetni, tévesen úgy értelmezte, mintha az az 1941. évi termésből származó termények gyűj­tésére is vonatkozna. A folyó idényben a ter­ményértékesítés rendszere természetszerűleg maga után vonta a gazdaságok elszámoltatá­sát, ameiy honvédbeszerző osztagok útján tör­tént. A képviselő úr értelmezésével szemben a miniszterelnök úr kijelentése a jövőévi értéke­sítési idényre vonatkozik, amikor olyan rend­szert szándékozom megvalósítani, amely a csépléskor történő számbavétel után. előrelát­hatólag feleslegessé teszi az összes gazdaságok későbbi zaklatással járó elszámoltatását. A képviselő xír szóvá tette azt az arányta­lanságot, amely az elszámoltatási el jártás költ­sége és annak eredménye között mutatkozik. Valóban voltak egyes vidékek, ahol az elszá­moltatás során igénybevehető felesleget nem találtunk, ahol tehát a gazdaközönség megér­tette és átérezte a közösség iránti kötelességet és azt elismer ésreméltóan teljesítette is. Nem lehet tehát általános hibául felróni, hogy egyes helyeken az elszámoltatási eljárás végrehajtá­sának költségei ós az elszámoltatás eredménye között aránytalanság mutatkozik. Meg keli azonban jegyeznem, hogy a képviselő úr által említett konkrét esetekben a rendelkezésemre álló hivatalos adatok nem egyeznek a kép­viselő úr által említett számokkal. Veresegyházán ugyanis az igénybevétel eredménye nem 180 métermázsa rozs, hanem 19474 métermázsa vegyestermény volt. Vác­dukán pedig, ahol a képviselő úr szerint 500 pengő költség merült fel s úgyszólván semmi eredmény nem volt, a hivatalos adatok szerint 527*48 métermázsa vegyestermény vétetett igénybe. ,. ^ Panaszolta a képviselő úr, hogy a Puspók­hatvanban és Bián működő honvéd beszerző osztagok sokszor törvénytelen és Szabálytalan módon jártak el. Lukács János és Walter Ist­ván püspökhatvani lakosok esetét említette, akik a Hombártól 32, illetőleg 32.50 pengőis egy­ségáron vásároltak búzát a náluk talált -és beszolgáltatásra előírt felesegekért pedig 25.60 pengő métermázsánkénti árat kaptak. Mindkét panaszt kivizsgáltattam s a vizsgálat ered­ménye szerint nevezett gazdák minőséig-búzát vásároltak a Hombártól, aminek ára méterrná­zisánként az 1 pengős jutalék hozzászámításával tényleg 32, illetőleg 32*50 pengő volt. Hogy a Lukács Jánostól igénybevett 50 kilogramrm búza aibból a tételből etred-e, amelyet nevezett ősszel

Next

/
Thumbnails
Contents