Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-241
Az országgyűlés képviselőházának nélkül — pedig ők messze utat tesznek meg vidékről Budapestre — az Országos Orvosi Kamara választmánya határozatképtelen lenne. Elfelejtették azonban, hogy a budapesti orvosok közül többen nem azért maradtak távol az Országos Orvoskamara választmányának üléséről, mert más irányú orvosi elfoglaltságuk tartotta volna őket távol, hanem azért, mert az Ő képviseletüket az országos választmányban a törvény szűkre szabta. A most a képviselőház előtt fekvő törvényjavaslat ezt a kérdést rendezi és az arányos Képviseleti rendszer korrekt alkalmazásának megfelelően az ezren felüli taglétszámú kamraiák részéről az ezren felül levő minden 200 tag után rendeli el még egy rendes és egy póttag megválasztását. Az országos tisztikar ibudapesti tagjait is figyelembevéve, a javaslat az aOOO budapesti és 8300 vidéki orvos képviseletét 29:50 arányban állapítja meg. Ez a •megállapítás megfelel a szabatosság követelményeinek, mert a 200 tagnál alacsonyabb tagválasztó csoportok kijelölése ismét súlyosan háttérbe állítaná a budapesti orvosok képviseletét a vidékkel saemben az országos választmányban. Tekintettel aura, hogy az annakidején a budapesti orvosi kamara háttérbeszorítását sürgető okok azóta megszűnteik, a javaslat megállapítását helyesnek kell elfogadnunk. A kamarák ügyintéző szerveinek megbízatását a javaslat 3. §-a öt évre meghosszabbítja. A stabilizáció elve jut ebben érvényre, mert a kamarák ügyvezető szerveinek működését az öt évi időtartam nagyobb távlatban teszi szilárddá és észszerűvé. A javaslat 4. §-a a zsidók jogi térfoglalásának visszaszorításáról szóló 1939:IV. te. alkalmazásával foglalkozik; ennek részletes taglalásával nem veszem igénybe a törvényhozás türelmét. Ennek a kérdésnek minden részletét a törvényjavaslat általános indokolása úgyis pontosan kifejti. Különben is ez a kérdés már részletesen szerepelt a képviselőház napirendjén az ügyvédi rendtartásról szóló 1939 :IV. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1941: XIII. te. tárgyalása során. Az 5. § a kerületi orvosi kamarákba való felvételt szabályozza újra éspedig ugyancsak a mérnöki, a sajtó- s a színművészeti s filmművészeti kamarába való felvétel szabályozásához alkalmazza az alaptörvény annakidején másképpen megállapított rendelkezéseiít. A 6. § szövegét ismét tapasztalati okok iktatták be a javaslatba, mert az ország örvendetes meggyarapodásával kapcsolatban az orvosikamarákba való felvételt az alaptörvény 22. §-á,ban felsorolt kellékeken felül még egyéb feltételekhez is hozzá kellett kötni. Az egyik orvosi kamarából a másikba való átjegyzés kérdését az alaptörvény nem szabályozta eléggé világosan s ezért ebben a vonatkozásban is új rendelkezésre van szükség. Az orvosi kamarákat felállító alaptörvény 31. §-a nem számolt kellőképpen azzal, hagy a kormányzat az orvosokat a prevenció vonalán fokozottabban veszi igénybe s ezért az orvoskamara jogkörét az orvosi ténykedés helybeli kifejtésére nézve a magángyakorlat folytatására kellett korlátozni. Igen sok hatásköri vifta származott az 1936. évi I. te. 40. §-ának homályos szövegezéséből. Talán minden kerületi orvosi kamara irattára őrzi nyomát olyan eseteknek, amikor közhatóságnál vagy törvény alapján létesített biztosító intézetnél alkalmazott orvossal kapcsolatban olyan fegyelmi feljelentések kerültek a kerüli, ülése 19kt február 9-én, hétfőn. 35 leti kamarák fegyelmi fórumai elé, amikor a feljelentő orvosnak közhatósági jellegű, vagy a törvény alapján létesített biztosító intézménynél végzett munkájával összefüggő tevékenységét panaszolta fel. A javaslat ebben a vonatkozásban ismét rendet teremt és szabatosan rendelkezik arranézve, hogy az orvosi kamara tagja a magángyakorlat szempontjából tartozik a kamara fegyelmi hatósága alá. Ilyen módon az eddig felmerült jogviták bizonyosan meg fognak szűnni, mert az új szöveg, amely az 1936:1. te. 40. Vának helyébe lép, a kerületi kamarák hatáskörét a jegyeimi eljárás tekintetében is világosan kijelöli. A magyari orvosi rend hosszú vívódáson I ment keresztül, amíg majdnem száz esztendő után eljutott végleges szervezkedési formájának megalakításához. A magyar orvosok tudják, hogy a kamara létesítésére szükség volt és meg vannak győződve arról, hogy a kamara az a szerv, amely valóban hivatott arra, hogy uz orvosi rendnek az őt megillető társadalmi és politikai pozícióját kivívja, az orvosi rend kulturális előrehaladását biztosítsa és gazdasági bajait orvosolja. Az 1936. évi I. te. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat a kamarákat működésükben megerősíti, az eddig megismert hiányokat és nehézségeket pedig kiküszöböli. Orvosi rendünk, mint mindenkor, úgy ma is áldozatkészen áll helyt, azonban a maga megélhetését s azokat a nagy terheket és gondokat, amelyek a vállait nyomják, szem előtt kell tartani, mert csak így tud nemes és súlyos feladatának eleget tenni. Mi magyar orvosok aggódó szeretettel kísérjük hős honvédeink harcát és készséggel kivesszük részünket, a magyar nemzet létét fenyegető veszély elhárításából. Ápoljuk, operáljuk, gyógyítjuk sebe : sült katonáinkat és küzdünk a minden harci eszköznél veszedelmesebb ellenfelek, a veszedelmes járványok ellen. T. Ház! Amikor az összes magyar orvosok és kamarák nevében hálásan megköszönöm az igen t. belügyminiszter úrnak és kiváló munkatársainak, hogy az orvosi rendtartásról szóló 1936:1. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló javaslatát a t. Ház elé hozta, kérem a t. Házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban, a bizottsági részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés és t a ps jobbfelől és középen.) Elnök: Szólásra következik Matolosy Tamás képviselő úr, mint vezérszónok. Matoksy Tamás: T. Ház! Egyik múlt évi felszólalásomban kértem az igen t. kormányt, hogy neesak az ügyvédi, hanem az orvosi kamarára nézve is hozzon a Ház elé olyan törvényjavaslatot, hogy a zsidók csak 6 százalékban vehessenek részt a kamara életében. Örömmel kell üdvözölnöm a kormánynak azt a lépését, hogy elállott eredeti állásfoglalásától (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Miért állt elî) és ezt az elvet az orvosokra is kiterjesztve, a Ház elé hozta a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot, holott nem akarta ezt idehozni (vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter: Nem akarta?) és így nem is azokat az intézkedéseket fogom itt kritizálni, amelyek a törvényjavaslatban benne vannak, hanem azokat fogom hiányolni, amelyek nincsenek benne és kérni fogom az igen t. belügyminiszter urat, hogy ezeket a kéréseinket hallgassa meg, legyen szíves eze-
