Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-263
450 Az országgyűlés képviselőházának 263. ülése 194-2 június 9-én, kedden. minden kétségen felül álljon, a tisztikar necsak kellő kiképzésben részesüljön, kellő tudással és kelló^ anyagi dotációval rendelkezzék, hogy hivatásának eleget tehessen, hanem annak minden lehetősége is el legyen kerülve, hogy egy úgynevezett nem egészen tiszta ügyletbe egy katonatiszt bele legyen keverve, ilyenben résztvehessen egy katonatiszt, álcár nyugdíjas vagy akár tartalékos is. (Rassay Károly: Legalább is nem illik igényelni.) Tehát visszautasítom azt az inszinuációt, hogy itt szüksége lett volna Bakv képviselő urnák velem szemben a tisztikar reputációját vagy becsületét megvédeni. Azonban a szó helyes értelmében vett militarista vagy, mondjuk, katonabarát felfogásnak igenis vannak bizonyos más sérelmei és vannak bizonyos más veszélyeztetett pontjai, amelyekre azok, akik igen helyesen olyan kényesek a tisztikar renoméjára és a helyes militarista felfogás érvényesülésére, szintén fel kellene hogy figyeljenek. Ilyen elsősorban az, hogy a katonáskodás honvédelmi kötelesség, tehát állampolgári kötelességen alapul mind az aktívoknál, mind a tartalékosoknál. A katonai kötelezettség éppen olyan állampolgári kötelezettség, mint teszem azt az adófizetés vagy bármely más törvényes kötelezettség. (Egy hang a szélsőbáloldalon: Nem! Sokkal többi) Aki tehát honvédelmi kötelezettségének eleget tett békében veszélytelenül, háborúban meg életveszéllyel, az kötelességét teljesítette. A kötelességteljesítés mint olyan, külön jogcímet nem alkothat semminemű anyagi kedvezmény elérésére, legfeljebb járulékos jogcím lehet arra, hogy egyenlő feltételek mellett előnyben részesítsük az illetőt. (Rajniss Ferenc közbeszól. — Az elnök csenget.) Én Baky képviselő úr támadásáról beszélek és ezzel kapcsolatban magyarázom meg álláspontomat. Azután ahol már nem is juttatásról van szó, hanem már az illető tulajdonában lévő vagyon elvételéről, nem. tartom helyes militarista felfogásnak, különösen ma» amikor háborúban vagyunk, háborús világ van és amikor a katonás szellem szükségességét annyira hangsúlyozzák sokfelől, hogy olyanoktól, akikről bebizonyosodott. r hogy kötelességüket az átlagon felül is teljesítették, — nem kívánok tehát külön jutalmat vagy ajándékot — elvegyék a meglévő vagyonukat és olyan szűk körre szorítsák a kivételezéseket, hogy például a hadiözvegy sem^ tarthatja meg a földjét, akinek ura a hazáért hősi halált halt és még az ebben a javaslatban lefektetett csekély kivételeket is sokalják éppen arról az oldalról, amelyen Baky képviselő úr ül. Ezzel röviden visszautasítottam Baky képviselő úr támadását. A másik támadás ellen is fel kel] röviden szólalnom. Ez Padányi Gulyás Jenő képviselő úr részéről ért. A képviselő úr beszédével nem akarok vitatkozni, sem a beszédem felett gyakorolt kritikájával, mert az végeredményben minden törvényhozónak elemi joga. A képviselő úr azonban jónak lájtta beszéde során olyan személyes természetű, teljesen magánügyeimmel foglalkozni, amelyek csak engem érdekelnek, s amelyeket egy baráti beszélgetés során mondottami öl neki, amelyek azonban semmiesetre sem tartoznak a képviselőház^ elé és nekem eszembe se jutott volna a törvényhozás türelmét ezekkel igénybevenni. Kénytelen vagyok ezekkel foglalkozni, mert a képviselő úr olyan hangon foglalkozott ezzel az egyébként a való tényeknek megfelelően előadott üggyel, mintha én amikor az elszakított, majd visszacsatolt területeken lefolyt cseh, román, stb. földreformokkal, s azoknak vagyonelkobzás jellegű intézkedéseivel foglalkoztam, ellenmondásba kerültem volna önmagammal. A képviselő úr megállapítása tény és való. _ Itt azután bocsánatot kérek, nem én hoztam ide a, dolgot, én halottak nevét nem szoktam a képviselőház elé hozni, különösen nem a nemzet olyan nagy halottjainak nevét, mint amilyen Teleki Pál, nem hoznám ide. A képviselő úr azt mondotta, hogy én úgylátszik kételkedem néhai Teleki Pál gróf erkölcsi felfogásában, vagy ilyesvalamiben, mert ő tanácsolta nekem, hogy a visszacsatolt Csallóközben volt birtokom igen csekély maradványát igényeljem vissza. Ez tény, így történt, ahogyan Padányi Gulyás képviselő úr mondotta. En azonban tiltakozom az ellen, hogy az én személyemmel kapcsolatban ilyen súlyos kegyeletsértés történjék ebben a Házban olyan valakinek részéről, akinek nemcsak miniszterelnöke, hanem pártvezére is volt a megboldogult miniszterelnökünk. » Azonkívül jónak látta Padányi Gulyás képviselő úr < a magyar nemesség nevében szembeszállni velem. Itt csak azt válaszolhatom a képviselő úrnak, hogy vagyok olyan magyar nemes, mint ő és nem szorulok' rá, hogy Padányi Gulyás Jenő engem kitanítson arra, hogy mi egy magyar nemesember kötel&spésce.J Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációskönyvet felolvasni. Incze Antal jegyző (olvassa): Árvay Ár pád — a külügyminiszterhez — a Magyarország elleni rágalomíhadjáratról, amely román részről folyik; Botár István — az iparügyi miniszterhez — az erdélyi ipari revízió tárgyában; Bálint József — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — Ditró nagyközségben a román állam által elvett római katolikus iskoák visszaadása tárgyában; Meskó Zoltán — a földmívelésügyi miniszterhez — a felszabadított Délvidék földbirtokrendezése tárgyában; Pápai István — a belügyminiszterhez -* a rosszindulatú híresztelések és suttogások radikális elfojtása tárgyában; Molnár Lajos — a földmívelésügyi miniszterhez — a délpestmegyei belvizek levezetése' tárgyában; szendrői Kovách Gyula — a miniszterelnökhöz — az országiján levő lakás-, üzlethelyiség- és telefonhiányról; Mester Miklós — a miniszterelnökhöz — az 1940/1941. M. E. számú rendelet tárgyában; Szilágyi Ferenc — az iparügyi miniszterhez — az iparjogosítványok felülvizsgálása tárgyában; Donáth György — a kormányhoz — zsidó háztulajdonosok által elbocsátott keresztény házmesterek ügyében; Mosonyi Kálmán — az igazságügyminiszterhez — az Ofh. megszüntetésével kapcsolatos egyes intézkedések miatt a bírói függetlenség védelmében; Eapcsányi László — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — á magyar nemzeti irodalom pártolása és a mételyező ponyvairodalom tárgyában;