Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-263
44.4. Az országgyűlés képviselőházának Bankról nem tudják megállapítani! Pedig zsidó, biztos!) Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ha — mint reméljük — nemsokára jön a részvényjog reformja, akkor méltóztassék, majd ezt a törvényt annakidején úgy kiegészíteni, hogy a zsidó részvényesek a kezükben levő részvényeket tartoznak bizonyos időn belül a keresztény társtulajdonosoknak átengedni, amennyiben pedig ezek nem akarják vagy nem tudják átvenni, akkor más keresztényeknek eladni. (Horváth Ferenc: Nagyon helyes!) T. Ház! Foglalkoznom kell még a 4. §-ban foglaltakkal, amelyek a kivételeket tárgyalják és a legtöbb vitára adtak alkalmat. (Rajniss Ferenc: Halljuk! Halljuk!) Teljesen egyetértek a javaslattal abban, hogy azoknak, akik az előző világháborúban különös hőstettekkel szolgálták a hazát és akik megszerezték a vaskorona,rendet, egy arany vagy két nagy ezüst vitézségi /érmet, vagy 75%-os hadirokkantakká váltak, száz katasztrális hold földet birtokukban kell hagyni, sőt hajlandó lennék ezt a kedvezményt azokra is kiterjeszteni, akik 50% -os hadirokkantak és egy nagy vitézségi érmük van. Bár számszerű adatok nem állnak rendelkezésemre, meg vagyok győződve arról, hogy ezeknek száma olyan minimális, hogy alig lesz számottevő a gya- , korlatban az a földmennyiség, amely ezen a réven mentesülni fog. Bizonyos aggályokat kell azonban kifejeznem ennek a bekezdésnek ama rendelkezésiével szemben, amely ugyanilyen kivételezésben részesíti azokat, akik az ellenforradalmi mozgalmakban részt vettek. (Rajniss Ferenc: A gazdag zsidó miért legyer bolsevista?) Félő, hogy ez a rendelkezés nagyon sok nehézséget fog okozni a végrehajtás során, és igen sok kivitelre fog alkalmat adni, mert bár ellenforradalmár zsidó nem igen volt, (Rassay Károly: Hányat felakasztottak!) mégis a legtöbb zsidó fel van szerelve sokszor egészen jó helyekről származó igazolványokkal. (Rajniss Ferenc: Ügy van! Sajnos!) Arra kérem ezért.. a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék odahatni, hogy ezeket az igazolásokat egy tárgyilagos és független fórum bírálja felül és a végrehajtás során csak azok részesüljenek ebben a kivételezésben, akiknek igazolását ez a bizottság .felülvizsgálta lés akikről minden kétséget kizárólag megállapította, hogy valóban életüket kockáztatták az ellenforradalom alatt. (Helyeslés.) Mivel tudomásom szerint a t. Ház túlnyomó többsége osztozik ebben az aggályomban, meg vagyok győződve arról, hogy a földmívelésügyi miniszter úr vagy a végrehajtás során vagy pedig a javaslat módosításával módot fog találni arra, hogy ezeket az aggályokat megnyugtató módon eloszlassa. Ezek után legyen szabad áttérnem a törvényjavaslattal kapcsolatos erdőgazdasági problémákra, amelyekkel előttem felszólalt t. képviselőtársaim nemigen foglalkoztak vagy csak futólag érintették. Előre kell bocsátanom, hogy a javaslatnak ezt a részét különösen azért tartom igen fontosnak, mert <az úrbéri rendezés óta a magyar törvényhozásban ez az első javaslat, amely az erdőingatlanhoz is hozzányúlt. "Magam is azt az elvet vallom, hogy az erdőingatlan többek között abban is különbözik a mezőgazdasági ingatlantól, hogy amíg az utóbbi kategóriában a kisebb kiterjedésű birtokokon is lehet mintaszerűen gazdálkodni, addig racionális és rentábilis erdő263v ülése 1952 június 9-én, kedden, gazdálkodást csak nagyobb kiterjedésű terűiéten lehet folytatni. Ez volt az oka annak, hogy eddigi földbirtokpolitikai törvényeink az erdőgazdaságot nem érintették, mert valamennyi ilyen vonatkozású törvényünk a nagybirtoknak csak bizonyos részét? bizonyos százalékát vette igénybe, és ha ugyanilyen hányadot vettek volna igénybe az erdőgazdaságokból is, ez az igénybevétel az erdőgazdasági egységek megbontásához és elaprózásához vezetett volna, ami sok esetben az üzem folytonosságát és az állandó hozam veszélyeztetését vonta volna maga után. Ennek a javaslatnak végrehajtása ezt a veszélyt kiküszöböli azzal, hogy nem részlegesen veszi birtokba az erdőtulajdont, hanem teljes egészében, úgyhogy az erdőbirtok csonkítatlanul és zökkenő nélkül jut az új tulajdonos birtokába*. Az erdőgazdasági ingatlanok megváltási módjára nézve egyes felszólaló képviselőtársaim kifogásolták, hogy a mezőgazdasági ingatlanoktól dtérőleg a javaslat az erdőgazdasági ingatlanok megváltási árát nem a hataszteri tiszta jövedelem többszörösében állapítja meg, hanem becslőbizottságokra bízza és attól tartanak, hogy ezek a becslő bizottságok nem fognak pártatlanul eljárni; ezért azt kívánnák, hogy az erdőbirtok megváltási árát is kataszteri tiszta jövedelem többszörösében állapítsák meg. Űgy emlékszem, Tatár Imre képviselőtársunk tette ezt az indítványt. Rá kell mutatnom arra, hogy ezt az indítványt a gyakorlatban végrehajtani nem lehet, mert az erdő értékét nem a talaj értéke szerint állapítják meg, hanem értékelés szempontjából elsősorban a rajta levő faállomány jön tekintetbe, márpedig a fallomány nincs semmi összefüggésben a kataszteri tiszta jövedelemmel, ezért ezt nem lehet alapul venni. Minthogy pedig a zsidó erdőbirtokosok általában az "erdőt is üzletnek tekintették, és igyekeztek a birtokukban levő' erdők faállományát minél jobban kiirtani, sajnos, a legtöbb zsidóbirtok csak letarolt és újríaerdősitési kötelezettséggel terhelt talajból áll, amelynek értéke egy fix szorzószám esetén sokszor lényegesen meghaladná a becslési, vagyis a tulajdonképpeni értéket. Ezért a magam részéről a becslőbizottság bekapcsolódását igen szerencsés megoldásnak tartom és különös megnyugvásomra szolgál az, hogy ennek a beoslőbizottságnak mind a három tagja okleveles erdőmérnök-szakember, akik tárgyilagosan, de mindig önzetlenül és a nemzeti szempontok figyelembevételével fogják a. rájukbízott feladatokat elvégezni. AB Alföld fásításáról szóló 1923:XIX. te. alapján telepített erdőknél a megváltási összeg megállapítását a javaslat nem becslőbizottságra bízza, hanem ezeknél a területeknél már a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresében állapítja meg az értéket. Sajnos, nem állanak pontos adatok rendelkezésemre arról, hogy ezeknek a területeknek mennyi a kataszteri tiszta jövedelme. Feltételezhető azonban» hogy a 2 aranykoronát nem haladja meg, miután leginkább silány, homokos és kevésbbé értékes talajokat jelöltek ki erdősítésre, úgyhogy abban az esetben, ha a kataszteri tiszta jövedelem a 2 korona kataszteri tiszta jövedelmet nem haladja meg, a negyvenszeres szorzószámot a magam részéről megfelelőnek tartom. T. Ház! Előfordulhat azonban az aa eset, hogy a kataszteri tiszta jövedelem egyikmásik ilyen birtoktestnél több mint 2 korona, sőt ennél lényegesen magasabb, amely esetbén