Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-263

442 'Az országgyűlés képviselőházának Magyarországon a haza szolgálatában szerzett érdemeimért és azért, mert jó magyar ember, jó magyar katona voltam, sok gyermekem van. kapok 15—20 vagy 30 hold földet. Annak a hadiárvának, hadiözvegynek tíudnita kellene, hogy a haza nem feledkezik meg róla. Nem akarok kitérni azokra az özvegyi nyugdíjakra, amelyeket a hősi halált haltak özvegyei és árvái kapnak. Tudnia kellene annak az itthon élő magyar parasztnak* hogy itt a község határában ennyit és ennyit kap. Pia ezt tudná, akkor szorgalmasan, (becsületesen dolgozna. A zsidótól azonnali hatállyal átvett föld ügyeit az a keresztény jószágkormányzó, vagy gazdasági akadémiát végzett, vagy megfelelő szakismeretekkel rendelkező gazda ember szövet kezeti alapon úgy tudná vezetni, hogy abból a földből nem kevesebb, hanem több jönne ki. Mert ha a paraszt tudja, hogy övé a haszon, és ő abból családját fel tudja emelni, akkor kétszeresen beleadja minden erejét, hogy abból a földből minél többet hozzon ki. T. Ház! Ezzel kapcsolatban önkénytelenül félvetődik az a kérdés, hogy mi történik azokban a falvakban és azokon a vidékeken, ahol nincs zsidóbirtok. Kétségtelen — és ezt látjuk a nagy miniszterelnöki Ígéretekből és a m földművelésügyi miniszter 'úr Ígéretéből is — hogy ezt a kérdést meg akarják oldani. Feltétlenül számítanunk kell az egyházakra, főinemességünkre és nagybirtokosainkra, hogy azokban a falvakban, ahol nincs zsidóbirtok, ott önként fel fogják ajánlani a magyar földreform, a magyar parasztok földhöz juttatása céljára földjeiknek legalább egy tekintélyes részét. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ne^ legyen olyan optimista!) Ezeknek az egyházi és nagybirtokos-földeknek a vételárát kötvényekkel lehetne kifizetni és ezekkel a kötvényekkel meg lehetne vásárolni a zsidók bányáit, nagy ipartelepeit, házait. Nem tudom» vájjon nem csinálnának-e jobb üzletet egyházaink és nagybirtokosaink, mint a sok intéző által elkezelt nagybirtokokkal. (Derültség a szélsőbaloldalon^) Ha elővesszük a nagy dominiumoknak és nagy egyházi birtokok alapító-leveleit és megnézzük azokat a kötelezettségeket, amelyeket királyaink rájuk róttak a tanítás, a bíráskodás, a katonaállítás terén, akkor azt látjuk, hogy ezeknek nagyrésze már mind megszűnt. (Rajniss Ferenc: Csak a jövedelem maradt meg!) Nem tudom, mi lenne, ha ma azt mondaná az államhatalom a nagybirtokosnak, hogy tessék felállítani egy nehézbombázó századot sok millió pengős költséggel. (Rajniss Ferenc: Esterházy-századot! — vitéz Lipcsey Márton: Ilyen már volt!) Igen. volt a múltban és ha most ezt megtenné az államhatalom, akkor jogosan tenné meg és nem is lehetne ezt bolsevizmusnak nevezni, hiszen csak az alapítólevelekben lefektetett jogait érvényesítené. (Rajniss Ferenc: Esterházy-bombázók! Nagyon szép lenne! — Derültség.) Ezzel szemben ilyenirányú megmozdulást, elgondolást nem látunk. A legutóbbi napokban Pápa városában voltam. Pápán hadikórház számára, lefoglalták az öreg református kollégiumot, nevelőintézetet, ugyanakkor viszont Pápa város szívében ott áll egy 80 szobás kastély, amely egy 15 vagy 20 katasztrális holdas bekerített ős-parkban fekszik. Ennek a kastélynak már hosszúhosszú évtizedek óta nincs lakója, s a kastély tulajdonosának még sok más városban és helyen vaunak kastélyai. Az ember azt várná, 268. ülése 191*2 június 9-én, kedden, hogy ezeket önként felajánlják hadikórház céljára, hogy ne kelljen az iskolát igénybevenni. (Rajniss Ferenc: Esterházy-ejtőernyősök! Milyen „szép lenne! -- Derültség.) Meg vagyok győződve arról, hogy egyházi nagyjaink és főnemeseink rövid időn belül mérlegelés tárgyává fogják tenni ezt a kérdést és önként fognak a magyar földkérdés, a magyar paraszt-kérdés megoldása érdekében ilyen ajánlatokkal jelentkezni. (Szöllősi Jenő: Már elég régen mérlegelik!) Egy bizonyos: az ígéretekből már elég volt. A magyar katonák sok ígéretet kaptak a legutóbbi háborúban is, de csalódtak és nagyon szomorú lenne, ha a mostani miniszterelnöJd ígéretekben újból csalódnának, (Rajniss Ferenc: Pallavicini aknakutató! Ez is jó volna! — Derültség.) annál is inkább, mert ebben a nagy harcban, amely ma Európa csataterein folyik, a bolsevizmus és a zsidóság minden erővel izgat a pusztításra, a rombolásra, a szaboitázsra és az ország forradalmasítására,. A közellátási viszonyok kedvezőtlenek, az élelmezés, a ruha, a cipő ezek a fontosabb cikkek súlyos problémát jelentenek a magyar életben a magyar parasztnak, úgyhogy le kell vennünk a kalapot az előtt a magyar anya előtt, aki ilyen nehéz viszonyok között 8—10 gyermekét fel tudja nevelni. Az 1848 : VIII. te. az úgynevezett úrbéri törvény végrehajtásával, a jobbágyok felszabadulásával kapcsolatban azt tanultuk az iskolában, hogy olyan hűségesek voltak a magyar jobbágyok, hogy a szabad költözködés jogával nem éltek. Hát ugyanez lesz e törvényjavaslattal kapcsolatban is, mert azt mondják majd, hogy nem volt jelentkező a felszabadult magyar föld igénybevételére. Be ha nem lesz jelentkező, legfeljebb azért nem lesz, mert ennek a törvényjavaslatnak gazdasági megalapozottsága nincs meg és — mert — mint most már ismételten hallottam itt és a 36-tagú országos bizottságban is a földmívelésügyi miniszter úr kijelentését, — hogy a házhelyhez juttatási akciót forszírozza és segíti elő — azért nem lesz jelentkező esetleg a magyar földre sem, mert például, a sárbogárdi főszolgabíró 1942 március hó 7-én kelt 1242/1942. közigazgatási szám alatt egy 68 éves magyar parasztot, idősb Czeiner János napszámos*, azért, mert a házhelyakeióra, felhívta a község: lakóinak a figyelmét, mert 1942 márciusában még nem tudtak arról, a házhelyakeióra rászoruló nincstelenek és azért, mert aláírásokat gyűjtött, a főszolgabíró megbotránkozott, izgatásnak minősítette és internálását rendelte el. (felkiáltások a szélsőbaloldalon: így néz eis ki a gyakorlatban! — vitéz Lipcsey Márton: Jó volna Gyomára menniÖk, ott majd megmondanák a véleményükei — Taufi'er Gábor: Szóval izgatás a törvény végrehajtása. — Elnök csenget.) Nem nagyon , bízhatunk teh H abban, hogy azok a szép ígéretek, amelyek itt a törvényjavaslatban foglaltatnak, meg is valósulnak. A képviselőház 1942 május 29-i, pénteki ülésén a zsidó-javaslat tárgyalásakor gróf Apponyi képviselő úr felszólalása alatt Rupert képviselőtársunk azt mondotta, Rapcsányi képviselő úr felé fordulva: Vannak olyan magyarék a zsidók, mint önök! Erre a kijelentésre Rupert képviselő úr kijelentésének súlyát lemérve, ki kell jelentenem, hogy mi nemzeti szocialisták és tömegeink elsősor ban magyarok vagyunk és tiltakozunk az ellen, hogy éppen arról az oldalról ilyen gyanúsítások forduljanak elő, ahol pedig tudniok