Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-262

Az országgyűlés képviselőházának 262. ülése 194-2 június 5-én, pénteken. 421 Ez az egyik kérdés. A másik az, hogy a zsidóbirtokok juttatásánál az legyen a főszempont, hogy azokat az arra érdemes, földjét szerető és dolgozni akaró magyar parasztságnak kell juttatni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy azé legyen a föld, aki azt szereti, azért munkálkodni, dolgozni és harcolni tud. Ne essünk bele abba a hibába, amelybe 1867-től egészen az 1910-es évekig beleestünk, amikor ugyanolyan polgárnak tekintették a zsidókat, mint a többieket és ugyanolyan földszerzési lehetőségei voltak a zsidóságnak, mint a faj magyars ágnak, sőt jobbak. Mert sehol sem fordult elő, csak nálunk, Magyarországon, hogy a nemzetközi zsidó tőke egy része rendelkezésükre állt a fütyülő zsidóknak, akik később ezerholdas bérlőkké és földtulajdonosokká lettek. Nagy szükség van arra, hogy ennek ne csak véget vessünk, hanem hogy a zsidóbirtokok kérdését maradéktalanul oldjuk meg. Ha megoldjuk ezeket a kérdéseket és a magyar parasztság kezére fognak kerülni a földek, akkor középbirtokos ságunk is lesz. Nekem aggályaim vannak a negyvenszeres és hatvanszoros kataszteri tiszta jövedelemnek az adóztatás szempontjából való számításával kapcsolatban. Itt a helyzet a következő. Magától értetődik, hogy ha majd középbirtokból hagynak meg valamit, akkor a majort és a ^'obb földet fogják meghagyni, a távolabb eső 'rész viszont, amely rosszabb szokott lenni, a kisembereknek fog jutni. Ha a kisemberek a, rosszabb földért 20%-kal, majdnem háromnegyed résszel több árat fizetnek, vagyis 60-szoros szorzással a jobb földért viszont 40-szeres szorzással, ezt nem tartom igazságosnak. Ezért kérném a 60-as szorzószámot törölni és helyette csak a 40-szereset megállapítani úgy középbirtoknál, mint a nagybirtoknál akár 8, akár 10, akár 14 aranykoronás kataszteri tiszta jövedelemről van szó. Eel kell még itt említenem a zsidó bérletek kérdését is. A zsidó bérletek nagyon elharapóztak nálunk. Itt főleg arra utalok, hogy zsidó kaphat bérletet a földmívelésügyi kormányzat hozzájárulásával. Kérném, hogy ezt a pontot teljesen töröljük, mert állítom, mint aki ismeri a magyar falut, a dolgozó és iparkodó magyar parasztságot, hogy az el tudja foglalni az összes zsidó birtokokat úgy öröktulajdon, mint bérlet formájában. A földet a zsidóktól teljesen meg kell szabadítani és a magyar fajú népinek, a magyar parasztságnak átadni. Mi csak úgy illeszkedhetünk be az új Európába, ha mi magunk megfésülködünk, ne várjuk, hogy más fésüljön meg bennünket; meg kell fésülködnünk a zsidóságtól és a földet a magyar parasztságnak kell átadni. Azzal szemben, hogy sokan aggályukat fejezték ki, hogy kevés a 60 napi idő a zsidó bérletek vagy birtokok felmondására, tapasztalatból tudom, hogy teljesen elég, sőt egy hónap alatt is fel lehetne mondani és végre lehetne hajtani az átadást. Ennek bizonyítására egy példát hozok fel. Egy évvel- ezelőtt egy 700 iholdas zsidó birtokot juttattunk a magyar parasztság részére. Február és március hónappókban történt az átadás, tehát az ősszel még a zsidó intézte az őszi vetéseket, tavasszal már a kispiarasztság végezte a vetéseket és minden akadály, minden zavar nélkül bonyolódott^ le. Az, aki bevetett földet kapott, a munkadíjat és a vetőmagot megfizette, aki megszántott földet kapott, a szántási díjat minden pereskedés nélkül megfizette a zsidó tulajdonosnak, de semmi zavar, semmi fennakadás nem állott be a termelésben. A legrövidebb időn belül át lehet tehát adni a birtokokat és nem kevés a hatvan napos felmondási határidő a zsidó birtokokra és bérletekre vonatkozólag. A termeléssel kapcsolatban szólni kívánok még arról is, hogy a zsidó birtokokon a termeléssel szemben kifogások nemcsak a kalászos és hasonló növényekkel kapcsolatban emelhetők, hanem a tejtermelés és a hízott sertések előállítása tekintetében is. Meg kell nézni azokat a zsidó birtokokat, amelyek pár hónappal ezelőtt még nem tudták azt, hogy ez a törvényjavaslat jönni fog és máris teljesen kikapcsolódtak az intenzív termelésből úgy a hízott sertés előállításánál, mint a tejtermelésnél, úgyhogy az egészséges kisgazdaközségek sokszorosan felülmúlták ezek termelését. Arra kérjük a miniszter urat, hogy mielőtt ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkednék, fogadjon el minden helyes észrevételt, akár ellenzéki, akár» kormánypárti oldalról hangzott az el és ezeknek az észrevételeknek legcélszerűbb megszövegezésével kapcsolatosan szülessen meg olyan végrehajtási utasítás, amely ezerint teljesen a magyar parasztságnak és a magyar fajnak kell a magyar földet rendelkezésére bocsátani. Elnök: T. Ház! A tárgyalásra szánt idő lejárt. A vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek a t. Háznak arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 9-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk s ennek napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, továbbá a mai napirendünkön szereplő másik két ügynek a tárgyalását. Kérdezem, méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen?) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Haala Róbert jegyző (felolvassa as ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele az imént felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 56 perckor.) Hitelesítettéh : Horváth Géza $. k Zsámboki Pál s> h mplőbírálÓ-bizottsági tagok. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ UH. m