Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-262
410 Az országgyűlés képviselőházának 262. ülése 194.2 június 5-én, pénteken. szélsőbaloldalon.) Nem szabad elfelejtenünk, hogy~ túlnyomó többségében a középbirtokos és a nagybirtokos réteg kezéből került a 700.000 hold tulajdon és 600.000 hold bérlet' a zsidóság kezébe. A földmíves nép, ha nem is tudott a liberális világban úgy szerezni, mint szerette volna, de sokkal jobban megőrizte és védte a saját földjét, mint a középbirtokos és a nagybirtokos rétég. (Ügy van! Ügy vän! — Taps a szélsőbaloldalon.) Tette pedig ezt akkor, amikor a magyar kisbirtok védelme ebben az országban egyáltalán nem volt megszervezve. (Ügy vtín! a szélsőbaloldalon.) A kisbirtok védelme példlául az öntudatos szász népnél népi gazdasági intézményekkel volt megszervezve. A románságnak is ott volt az Albinája, dé a magyar földmívesek Albinája hiányzott és még ma is hiányzik. (Ügy van a szélsőbaloldalon.) így csak ösztönszerűen védte földjét a magyar földimíves és nem egy amerikás magyarról tudok, aki itt szorgalmas kétkezi munkájával nem tudott földet szerezni, elment Amerikába, visszajött és úgy szerezte meg a magyar földet. Más társadalmi rétegekben ehhez hasonló önfeláldozó és heroikus példát nem láttunk. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mi lett volna akkor, ha a kisbirtokos elem, a földmíves nép nem ragaszkodik ösztöinszerűen a földjéhez és olvan könnyelműen dobja oda ezt a magyar földet prédául a zsidóságnak, mint például a nagybirtokos és a középbirtökos réteg igen jelentős része tette? Mi lett volna akkor, ha a kisbirtokos réteg ugyanúgy beházasodik a zsidóságba, mint ahogyan azt a középbirtokos és a nagybirtokos réteg tette? (Űay van! rí, szélsőbaloldalon. — Piukovieh József: A grófok meg a bárók! — Maróthy Károly: Gyökeréig rothad*!) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Nemzetfenntartó elem a magyar kisbirtokos réteg, a magyar földmíves réteg, 1919-ben a legnagyobb ellenállást is ez a társadalmi rétet? fejtette ki a kommunizmussal »zeniben (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és* ez nemcsak passiv ellenállás volt, hanem aktív ellenállás is. Kerületemben nagyon sok kisbirtokom és tcrnehirtokos magyar állta meg a helvét feavverrel a kezében a kommün iVákkal folytatott hareban. (Üny van! a szHsobaloldalon.) Ezen túlmenően arról is meg kell emlékeznem, hogy ez a magyar földmíves réteg, ez a kisbirtokos réteg töretlenül vészelte át lelkileg, sőt gazdaságilag is a trianoni megszállás idejét. Ezt nem lehet elmondani a középbirtökos és a nagybirtokos rétegről. A megszállók máról-holnapra tönkretették a középbirtokosokat és a nagybirtokosokat. Ezt nem tudták volna megcsinálni, ha ezeknek a nagybirtokoknak és középbirtokoknak helyén egészséges magyar kisbirtokok lettek volna. Az utóbbi időben két nagy katasztrófa érte a magyar nagybirtokot. A liberális világban 1867 után a zsidóság intézett sikeres rohamot ellene, Trianon után pedig a nemzetiségek, illetőleg a trianoni nemzetek, a románok, a csehek, a szlovákok, a szerbek végezték el szörnyű pusztító munkájukat a saját népük javára. Ebben az országban tehát mindenkinek jutott föld, csak éppen a magyarnak nem. (Ügy van! Xlgy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ha magyar emberek vásárolnak földet, különösen a mai időkben, ezek is, sajnos, rendszerint nem a földmívesrétegből kerülnek ki. Nem demagógia, ha hivatkozom Gesztelyi Nagy László kormánypárti képviselőtársam beszédére, aki egészen terjedelmes statisztikát olvasott fel. Ö szakértője ennek a kérdésnek és kimutatta, hogy bizonyos vidékeken tömegével vásárolnak kis- és nagybirtokokat. A vásárlók között mindenki szerepel, csak éppen a magyar parasztság hiányzik a névsorból. (Egy hang a szélsőbaloldalon: tfj földesurak!) T. Ház! Ha a katasztrófát el akarjuk kerülni, akkor a zsidóbirtokok juttatásán túlmenően gondoskodni kell arról, hogy a magyar parasztság munkája árán rendszeresen földet tudjon szerezni. Ezáltal tudjuk a legjobban szoij gálni a különböző társadalmi rétegek közötti ellentétek csökkentését. Ahhoz, hogy ezt meg! tehessük, népi gazdasági szervezetre van szük! ség, amint ezt Szabó Zoltán képviselőtársam is említette. Ebben a tekintetben teljesen egyetj értek vele. A parasztság részére népi, gazda| sági intézmény útján kell lehetővé tenni a rendszeres földszerzést. Egyetértek továbbá Szabó Zoltán képvii selőtársammal abban is, hogy a zsidó földet ! kizárólag kisembereknek kell juttatni. Ennek j a törvényjavaslatnak éppen az a legnagyobb hibája, hogy nem mondja meg, kié legyen a föld. Nem demagógia, ha azt mondom, hogy ] azé legyen a föld, aki békében megmíveli és ; háborúban fegyverrel megvédi. (Ügy van! a \ szélsőbaloldalon.) Amikor erről beszélünk, sajnos, bizonyos i aggályaim vannak, mert olyan jelenségeiket I látunk, hogy a zsidók kezében lévő magyar ! föld nem jut olyan ütemben a magyar föld| mívelőréteg kezére, mint ahogyan kellene, j Több levelet kaptam erre vonatkozóan. Ezek ; közül csak egyet olvasok fel: | Itt van az Ipolyvölgyi Mezőgazdasági j Szövetkezet szép névvel. Igen beszédes bizoj nyítékul szolgál arra, miként bújnak meg a j zsidók és buljtatják el vagyonukat hangzatos ! cégér alatt. Ez a szövetkezet 1934 május hó | 15-én alakult s azt a következő személyek ala| pították: Dr. Bársony Árpád zsidó, Breiner Sándor zsidó, Breiner Sándorné zsidó, Brinzer Gyula | zsidó, Friebert Mór zsidó, (Meskó Zoltán: Friej bért is? Ki hitte volna!) dr. Holló József sza! badkőmíves zsidó, dr. Holló Józsefné zsidó, KöS ves Samu szabadkőmíves zsidó, dr. Reinhardt ; Endre zsidó, dr. Sági Károly zsidó, Svarc Izsó l zsidó, továbbá szerepel néhány szlovák, akik a | Cseh-Szlovák állammal nagyon jó viszonyban í voltak s mint strómanok szerepeltek ennél a í szövetkezetnél, (vitéz Imrédy Béla: Hogy hív| ják?) Ipolyvölgyi Mezőgazdasági Szövetkezet. I Az Összes üzletrészjegyek száma 3002 darab, amely egyenként 200 csehkorona névértékű ! részjegyből tevődik össze, úgyhogy az üzletrész l közel 600.400 cseh korona összeget reprezentál; : ebből a 3002 darabból dr. Holló József és felesége 1490 darabot, Breiner Sándor és felesége szintén 1490 darabot birtokoltak, 15 daraib más zsidó egyén tulajdonában van, míg a fennmaradó 7 darabból 1 darab dr. Holló József zsidó ügyvéd keresztény alkalmazottja nevén, ! hat darab pedig hat jelenleg külföldi szlovák kisgazda nevén szerepel. A cseh megszállás j idejében a szövetkezet (Gesztelyi Nagy László: j Ez az az álszövstkezet!) ... elnökéül Menjár János szlovák kisgazdát választották meg, aki ezt a •• tisztséget egészen 1939-ig egy részjeggyel 1 képviselten töltötte be. Jó csehszlovák mentalitású egyén lévén, kifelé különösen a hatósá-