Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-262

Az országgyűlés képviselőházának 262. úgy tetszik, a zsidók választhatnak maguknak királyt is. Nemcsak az antiszemitáknak az a felfogása, hogy önálló zsidó államra,van szükség, hanem a zsidóságnak magának is. (Meskó Zoltán*. tTgy van! A fajvédő zsidóknak is!) Hatalmas nemzetközi zsidó szervezet áll ennek a célnak szolgálatában, és ez a szervezet az egész világot behálózza. Az olyan megnyilatkozások tehát, amelyek a zsidóság, vagy akár a zsidóbarátok részéről megnyilvánulnak és barbárságnak minősítik ezt a felfogást, komolyan nem jöhetnek számításba. (Piukovich József: Zsidóbérencek!) Most az a kérdés merül fel, hogy mi történjék a zsidósággal itt az országban; addig, amíg ez a zsidó állam létrejön. Megítélésem szerint ebben az esetben is a józan észnek és a keresztény felfogásnak kell irányadónak lennie. Keresztények vagyunk, de a kereszténység, t. Ház, nem jelent sem balekséget, sem együgyűséget, nem jelent kegyetlenséget sem. (Meskó Zoltán: Ez a helyes magyar álláspont! — Maróthy Károly: Igazságos!) Éppen azért nem tudom helyeselni azt, hogy a kis zsidót ütik, üldözik (Egy hang jobbfelől: Hol ütik? Ki üti?) és ugyanakkor a gazdag zsidó továbbra is gazdagszik, jobban, mint valaha. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Éppen a keresztény felfogás alapján kijelentem azt, hogy minden zsidónak becsületes munkája alapján, amíg ebben az országban van, joga van arra, hogy szerényen megéljen, csak arra nincs joga, hogy vagyont gyűjtsön, és azt a vagyont majd a kitelepülés idején kivigye ebből az országból. (Bodor Márton: És hogy tobzódjék!) Az álhumanisták és az álkeresztények lehetnek más állásponton, de én újból tényekre hivatkozom. Sajnos, azok a szegény magyarok, akiket a liberális világban éppen a zsidók szorítottak ki ebből az országból, akik kimentek Amerikába, azok sem rendelkeztek mással, mint útiköltséggel, és kétkezi nehéz munkával mégis tisztességes exisztenciát teremtettek ma guknak Amerikában. (Meskó Zoltán: Azokat nem siratták!) Csinálják majd ezt a zsidók is az önálló zsidó államban. A másik elvi álláspont itt Apponyi igen t. képviselőtársam részéről hangzott el. Ez az álláspont az, hogy ez a javaslat «érelmes a polgári jogegyenlőség elve szempontjából. (Maróthy Károly: Hát az mil) A polgári jogegyenlőség' elve nagyon szép, csak sajnos, a gyakorlat, a valóság egészen mást mutat. (Horváth Géza: A pesti polgár!) Például a polgári jogegyenlőség klasszikus hazája, Amerika hogyan viselkedik a négerekkel szem'benl Gva korolja a polgári jogegyenlőség elvéti (Maróthy Károly: Hogyne, egy kis Un cselessel!) Vagy nem is olyan régen hogyan bánt az írekkel a polgári jogegyenlőség elvének másik klasszikus hazája, Anglia vagy a franciák hogyan gyakorolták a polgári jogegyenlőség elvét az elzászi németekkel szembeni Itt nem is akarok arról beszélni, hogy ugyanez az elv hogyan érvényesül az angolok részéről a színes fajtákkal szemben. (Maróthy Károly: Es hogyan érvényesítette a kisantant a magyarokkal szembeni! — Meskó Zoltán: És hogyan kell érvényesíteni a magyarországi színesekkel szembeni!) A polgári jogegyenlőség aranykorában vándorolt ki Magyarországról többszázezer magyar és vándorolt be ugyanakkor töbhszázezer zsidó. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Nekem az ilyen polgári jogegyenlőülése 19U2 június 5-én, pénteken. 409 ség nem kell! (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Máskülöniben is disztingválnunk kell. Amikor a liberalizmus klasszikus magyar képviselői — és úgy látom, legalább szavaiból úgy vettem ki, Szeder Ferenc képviselőtársam is ezen a vonalon halad — Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József, Szemere Bertalan és, maga Széchenyi is, amikor a polgári jogegyenlőség elvének érvényesüléséért harcoltak, ezt a magyarság érdekében tették és nem a zsidóság érdekében. (Meskó Zoltán: Ügy van!) Nagyon sokan közülük jóhiszeműen azt hitték, hogy ha megadják a polgári jogegyenlőséget a zsidóságnak, ezáltal a zsidóság tökéletesen magyarrá válik. Azóta majdnem száz esztendő telt el és sajnos, bebizonyosodott nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt, — és ezt a zsidóság is elismeri — hogy a zsidóság nem asszimilálható. A polgári jogegyenlőség elvének érvényesülése tehát a zsidókérdés megoldása szempontjából teljesen megbukott. Máskülönben is itt újból különbséget kell tenni, mert annak a liberalizmusnak, amelyet később Vázsonyi Vilmosok, Teleszky Jánosok, Szterényi Józsefek és Jászi Oszkárok képviseltek Magyarországon, a magyarsághoz semmi köze sincs, ez teljesen különbözik a régi klasszikus magyar liberalizmustól. T. Ház Ugyanezzel a javaslattal kapcsolatban a magántulajdon elvének szempontjából emeltetett kifogás. Én itt csak azt mondom, hogy az elvek vannak a magyarságért és nem fordítva: a magyarság az elvekért. (Ifj. Tatár Imre: Ez az igaz!) Nem hiszem, t. Ház, hogy a magántulajdon eszméjének javát szolgálná, ha fenntartatnék az a mai állapot, hogy néhány ezer zsidónak 700.000 hold tulajdona és 600.000 hold bérlete van, ugyanakkor pedig száz- meg százezer magyarnak egyetlenegy hold földtulajdona sincsen. Nem hiszem, hogy ennek az állapotnak fenntartása szolgálja a magántulajdon elvének propagálását és tiszteletét. A magántulajdon elvének sérelme szempontjából a törvény végrehajtóit a jövő magyar történelem nem fogja elitélni, de a végrehaitókat elítéli a magyar jövő és a magyar történelem akkor, ha ez a végrehajtás nem a népi Magyarország megteremtésének érdekéhen történik, hanem osztálv-, klikk- és, családi érdekek fognak dönteni. (Üay van! Úgy van! Élénk taps a szélsőbaloldalon.) Nagy kérdés a zsidókérdés és itt igenis lelkiismereti vizsgálatot kell tartani. A zsidókérdés radikális megoldása csak akkor erkölcsös, ha ennek a kérdésnek megoldásából a magyarság széles rétegeinek felemelkedése következik be. (Úay van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ellenkedő esetben erköles+eleneég minden cselekedet (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ez a szempont a zsidó földbirtok kérdésének a megoldására is vonatkozik. A következő elvi szempont, t. Ház, amely itt felvetődött, újból szóba került, a nagybirtok és kisbirtok kérdése. Én kisgazda fia vagyok, de nem csak mint kisgazda fia, hanem mint magyar ember is kiielentem, hogy az egészséges magvar kisbirtokrendszer hive vagyok. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Természetes! Ez a helyes! — Maróthy Károly: Nem is lehet más!) T. Ház! A középbirtokos és a nagybirtokos réteget nemzetvezető rétegnek szokták tartani. A kisbirtokos réteg pedig szerintem a nemzet fenntartója, (Ügy van! Ügy van! — Taps a