Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-261
380 Az országgyűlés képviselőházának 261 egy csomó görögkeleti vallású állampolgárt, hanem a görögkeleti egyház elveszítette autonómiáját is. mert ahhoz, hogy ,a görögkeleti egyház autonómiát élvezhessen, feltétlenül szükséges az, hogy legalább három püspöksége legyen az illető vallásfelekezetnek, amelyek közül az egyik érsekség és ez a három püspökség tud együtt alkotni egy szinódust, egy zsinatot, amely az autonóm egyháznak előfeltétele — többek között — és amely az autonóm egyházak legfőbb dolgait intézni tudja. A trianoni békeszerződés után nem maradt meg a három püspkség, nem volt Magyarországon püspöki zsinat. Maradt egyedül egy püspökség, a buda—szentendrei görögkeleti szerb püspökség, amely ma is működik. A helyzet tehát az, hogy a világháború előtti autonóm magyar görögkeleti egyház elveszítette autokefáltását és ma, amikor a helyzet lényesen megváltozott, mert 42.000 görögkeleti hívő helyett, a görögkeletiek száma egy millió fölé emelkedett, ez a kérdés a lehető legaktuálisabb és ma a kormánynak ezzel a kérdéssel tényleg foglalkoznia kell. Mert amis: az ország lakosságának alig fél százalékát tette ki a görögkeleti vallású állampolgárok száma, addig ez a kérdés nem volt sürgős, ma azonban, amikor már ez a szám egy milliót tesz ki, a rendezés tényleg aktuálissá válik. Ebből az esrvmillió görögkeleti vallású állampolgárból 240.000 ruszin, 400.000 görögkeleti román és körülbelül 360.000 görögkeleti szerb, akik mind a visszacsatolt területtel tértek vissza. Ma már az a helyzet, hogy megvan már az a három nüspökség. amely az alapfeltétele annak, lmmegalakulhasson az egyházi zsinat, mert ma már négy görögkeleti püspökség is van, még pedig a buda—szentendrei görögkeleti szerb, amely megmaradt a trianoni szerződés után és megvan a kolozsvári és a nagyváradi görögkeleti román és az úividéki görögkeleti iPzerb püspökség fa. Ma tehát már az a helyzet, hogy meg lehet alakítani, létre lehet hozni az autonóm magyar egvházat. amire egymillió sröröírkeleti magyar állampolgár részére feltétlenül szükség van. Erdélyi képviselőtársaim nagyon jól ismerik, de mi is nagyon jól ismerjük a görög-keleti rozsán egyház pópáinak működését Erdélyben. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Ez a működés nem nemzeti, hanem nemzetiségi volt. (Biró István: De mennyire!) Ezeknek a működése sohasem a magyar nemzet szempontjából történt, hanem mindig román nemzeti szempontból. Œay hang a balközépen.- Ma is úgy vanf) Céljuk a román irredentizmus, a Naery-Románia (Birn István: Ma méa- fokozottabban!) és ma a Nagy-Románia álma és a román irredentizmus érdekében agitálnak. A görögkeleti egyházak mindig nemzeti egyházak voltak, nemzeti, nyelven tanítottak. A nemzeti nyely, a román nyelv, volt a liturgikus nyelvlük is. Ez annál veszélyesebb, mert ma. mint ahogvan kifejtettem, ezekben a román nüsnökségekben, de éppen úgy az újvidéki «yerb püspökségben is mésr olyan püsnököinlnek, akik ittmaradtak, akiket nem a magyar törvények szerint választottak meg, hanem a román, illetőiéi? a szerb törvények szerint. T. Képviselőház! Vizsgáljuk meg most. hogy mit jelent^ magyar nemzeti szempontból ez a meglévő négy görögkeleti püspökség. A buda—szentendrei görögkeleti szerb püspököt még Ferenc József idejében választotta meg a ülése 1942 jűnwis 3-án, szerdán. zsinat és az ő választását Ferenc József királyunk erősítette meg. Eddig rendben lenne a dolog, az a püspökség azonban a karlócai érsekséghez tartozott és amikor a trianoni szerződés elszakította tőlünk Karlócát, akkor Jugoszlávia a karlócai érsekséget egyesítette a belgrádi patriarchátussal, úgyhogy ma a Budán székelő buda—szentendrei görögkeleti szerb püspök végeredményben a belgrádi patriarchátus joghatósága alá tartozik és egyházi szempontokból ennek parancsait tartozik követni. Ez talán nem veszélyes, mert hiszen a budaszentendrei görögkeleti püspökség területe az ország belsejében van. Ha ellenben megnézzük az erdélyi, a kolozsvári és nagyváradi püspököket, akiket a román törvények alapján a román egyházi zsinat választott és a román király erősített meg és bizonyára nem azért erősítette meg a román király ezt a két püspököt a püspöki székben, mert magyar nemzeti érzelműek voltak, hanem azért, mert meg voltak győződve arról, hogy püspöki székükben egyedül a román nemzeti érdekeket fogják szolgálni, s ha megnézzük az újvidéki püspököt, akit a szerb király, a jugoszláv király erősített meg püspöki székében és a belgrádi patriarchátus, illetőleg zsinat választása alapján került az újvidéki püspöki székbe, mondom, ha ezt a három püspökséget nézzük, akkor rögtön rájövünk arra, hogy mennyire fontos és mennyire sürgős ennek a kérdésnek a rendezése. Mert elképzelhetetlen az. hogy ma az Erdélyben és a Bácskában élő 700.000 lelket kitevő görögkeleti vallású magyar állampolgár vallási, lelki szolgálatát olyan püspökök és a püspökök papi kinevezése folytán olyan papság lássa el, amelynek érdeke — állítom —, még ma is semmi szín alatt sem a magyar nemzeti érdek. fŰffv van! Ügy van! a szélsőbaloldalon) Ettől eltekintve a nagyváradi görögkeleti püspök, akit ugyancsak a román király nevezett ki. megszökött, úgyhogy Nagyváradon ma egyáltalán nincs görögkeleti püspök s ez a körülmény szintén szükségessé teszi, hogy ezt a kérdést rendezzük. T. Ház! A kultuszkormány szinián-érezte annak szükségességét hogy ezt a kérdést valamiképpen rendezni kell. véleményem szeret azonban olyan szerencsétlen lépéshez nyúlt, amely ellenkezik egyrészt a magyar törvényekkel, más^é^zt nedip* a p*öröf?keleti egyház kánonjaival is ellentétbe került. A knltuszkoT-; mány ugyanis Dr. Popoff Mihály görögkeleti papot kinevezte adminisztrátorrá és alája rendelte az egész ruszin papságot. Dr. Popoff Mihályt — mint értesültem róla — Eulogius párisi érsek megfosztotta páni minőségétől- vagyis laikus állapotba 'helyezte. Popoff Mihály azonban a prágai érsekkel való barátsága révén, méer annakidején micit mispök. Csehorszásr területére került és Savaties Práo-ai érsek őt. anélkül, hogy a prágai ércektől elboesátóleveil« 3 lett volna, felvette egyházuiPíryéne papjai közé. Görögkeleti egyházi szabályok szerint ezzel a lépéssel Savatics érceik. — aki máskülönben Bene« Eduárd ióbarátia volt — olyan hibát, mulasztási szabálytalanságot követett el. amely miatt ő maga is exkommunikáland'ó lett volna. A kultuszkormány a Csehország területén működő Popoff Mihályt kinevezte Magyarországon adminisztráttorrá, érseki helynökké- Ez a kinevezés azonban egyház jogilag lehetetlenség, mert Popoff Mihálynak a papi működéshez