Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-240

26 Az országgyűlés képviselőházának 2J/-0, A javaslatot, miután szociális szempontból nagy előrehaladást jelent a múlttal szemben, éppen úgy, mint a munkások, az alkalmazottak egészségének megóvása szempontjából és az üzleti forgalom szempontjából is, tisztelettel elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Kíván-e valaki a javaslathoz hozzászólni 1? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter úr kíván szólni. Varga József, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésévei megbízott iparügyi miniszter: T. Ház! Őszinte hálával köszönöm, hogy a felszólaló képviselő urak valamennyien helyeselték a javaslat benyújtását, sőt az az egyetlen képviselő úr is, aki a törvényjavaslatot nem fogadta el, elismerte, hogy ötven esztendei küzdelem eredményeként jelent meg ez a javaslat, amely haladást jelent egy nagyon megviselt és szabályozatlan életet élő társadalmi réteg számára. Ezzel a javaslattal nem az volt a célom, hogy bizonyos társadalmi rétegnek élemíszervagy egyéb árubeszerzését megnehezítsem, hanem hogy azok ellen, akik egyes üzletágakban az alkalmazottak munkaerejét kihasználták, — amit a mai szociális felfogás szerint nem nézhetünk tovább —, biztosítsam a törvényes intézkedés lehetőségét. A javaslattal minden részletében én sem vagyok megelégedve, de azt haladásnak tartom a szociális rendezés útján. Igyekeztem biztosítani a lehetőségét annak, hogy a javaslat rugalmasan alkalmazkodjék a különböző vidékek és városok életigényeihez. A javaslat igenis tekintettel van a falura és az agrárlakosságra, sőt a túlnyomórészt iparral foglalkozó városokra, illetőleg az olyan városokra is, amelyekben nagyobb tisztviselői létszám van. A falusi lakosság érdekét megvédendő, lehetővé teszi a javaslat a reggel 5 órai üzletnyitást, hétköznapokon az esti 8 órai üzletzárást a déli pihenő kötelező beiktatásával, szombaton az esti 9 órai zárást, amelynek meghosszabbítására törvényes lehetőség ma sincs. Ügy érzem, hogy a javaslat egyúttal nevelő hatású lesz a fogyasztóközönség felé is, amely túlzottan kényelmesem óhajtja esetenként áruszükségletét beszerezni. Nem a mai időkre vonatkozik ez a javaslat. Egy ilyen javaslatnak a fogyasztóközönséget is nevelnie kell, mert a javaslat elkészítése közben akadtak még tisztviselők is, akik helytelenítették azt, mondván, hogy nekik 9 órára kell bejönniök a hivatalba, mikor vásároljanak? A vasárnapi munkaszünet külön lapra tartozik, nem ebben a törvényjavaslatban kívánom rendeztetni. Lehetőség van a szombat délutáni pihenőnek a kiskereskedelemre való kiterjesztésére is, mert a javaslat 2. § 4. bekezdése gondoskodik erről & lehetőségről, ha a kereskedők többsége kívánja. Ez igen nagy könnyítés, mert az eddigi rendszer szerint, ha egy-két kereskedő eHenezte, akkor a 90%-os többség akarata sem érvényesülhetett. A mulatók zárórájának a rendezése nein hozzám tartozik, a trafikok zárórájának a kérdése sem. A pénzügyminiszter úrral ebben az ügyben érintkezésbe lépek. Egy közbeszólásra vonatkozólag, amelyet Meskó Zoltán képviselő úr tett, kijelentem, hogy a fodrászok munkaitdlejével külön szándékozom foglalkozni. Miután látom, hogy a t. Ház csaknem egyértelműleg elfogadja ezt a javaslatot, Isméülése 194% február 6-án, pénteken* telten köszönetemet fejezem ki és kijelentem, hogy a részletes tárgyalások során a szükséges javaslattételekkel szívesen nézek szembe és amit lehet, azt módosítás alakjában elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszeim a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavalatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadj javaslattal részleteiben a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság fog foglalkoznia T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. 'Mielőtt napirendi javaslatot tennék, bemutatom a t. Háznak a felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a feisőlház a miniszterelnök úrnak általunk ma letárgyalt három indítványát szintén elfogadta. Ezzel mindhárom indítvány országos határozattá emelkedett. A Ház a bejelentést tudomásul veszi és erről a miniszterelnök urat értesíteni fogja. Ezekután javaslom, hogy legközelebbi ülésünket a jövő héten hétfőn délelőtt 11 órakor tartsuk, és ennek napirendjére tűzzük ki a mai napra kitűzött, még le nem tárgyalt törvényjavaslatokat Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Vajna Gábor képviselő urat illeti a szó, aki a házszabályok 143. §-a 1. bekezdésének b) pontja alapján kíván felszólalni. Vajna Gábor: T. Ház! A képviselőház 236. ülésén, 1941 december hó 17-én kérdést intéztem a pénzügyminiszter úrihoz a Nemzeti Bank tisztviselőivel kapcsolatban. Interpellációm két részből állott. Első részében tárgyaltam a Lambert nevű angol megbízott jelenlétét a Nemzeti Bankban, a második készében pedig szót emeltem — és ez az, amire ki akarok térni — a Nemzeti Bankban alkalmazott zsidó, zsidó eredetű és zsidókkal összeházasodott tagok eltávolítása érdekében. Én a Ház egyöntetű kívánságára olvastam fel a 34 személyből álló hosszú listát. Már akkor kijelentettem, hogy itt nagy eszmei harcról van szó és ennek az eszmei harcnak az érdekében szólalok fel és végtelenül boldog lennék, ha ezek az urak megcájfolnának és az ellenkezője derülne ki és ha ez nem igaz, akkor az első leszek, aki bocsánatot kérek azért, hogy megsértettem őket azzal, hogy itt zsidó nexusokat akartam rájuk bizonyítani. így többek között három nevet említettem meg a sok között. Szó szerint olvasom a szöveget: »így például Mádai Sándor vezérigazgatóhelyettesről azt mondják, hogy a felesége zsidószármazásúd Ha valami tévedésemről meggyőződök, nem szégyellem azt a Ház nyilvánossága elé hozni. Ha keresztény embert megbi'mtottam, attól bocsánatot is kérek. Személyesen meggyőződtem iratok alapján arról, hogy Mádai Sándor vezérigazgató úr felesége született Mészáros Margit. Édesapját még Metzgernek hívták és a 66.594/1862. helytartótanácsi rendelet adott engedélyt arra, hogy nevét Metzgerrőt Mészárosra változtassa meg. Édesapja neve Metzger Imre Károly római katolikus, az Operaház volt igazgatója, nagyapja Metzger József Mátyás római katolikus 1827 február 10-én Wien-Leopoldstadtban született, nagyanyja Ried Rozina római katolikus, 1824 február hó 7-én született Iglauban. Anyai ágon édesanyja Fleischmann Frida,