Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-261

356 Az országgyűlés képviselőházának 261. ülése 194-2 június 3-án, szerdán. kényes munkáját igyekszik a legtökéletesebben ellátni. Az interpelláló igen t. képviselő úr azt a kijelentést tette, hogy a kormányzat a neki személyesen tetsző ügyek érdekéiben gyakorolja a cenzúrát. Azok az ügyek, amelyeknek az érdekében a kormányzat a cenzúrát gyakorolta és gyakorolja, ma: fajtánk létérdekei és holnap: Magyarország diadalmas felemelkedése,^ nemcsak a kormányzatnak személyesen tetsző ügyek, hanem pártkülönbség nélkül minden magyarnak legszentebb gondolata ós elhatározása. Kérem a Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi május hó 16-án. Kállay Miklós s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. r Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a miniszterelnök úrnak Maróthy Károly képviselő úr interpellációjára adott válaszát felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Maróthy Károly országgyűlési képviselő a képviselőháznak 1942. évi április hó 29-én tartott ülésén interpellációt intézett hozzám a sajtóellenőrzés revíziója w tárgyában. Erre az interpellációra a következőket közlöm: A sajtóellenőrzés tekintetében elfoglalt álláspontomat már kifejtettem Nagy László országgyűlési képviselő úrnak e tárgyban hozzám intézett interpellációjára adott válaszomban. Tekintettel arra, hogy Maróthy Károly országgyűlési képviselő úr interpellációjában a sajtóellenőrzés intézményét és az Országos Sajtóellenőrző Bizottság működését vele azonos szempontokból bírálja, Nagy László országgyűlési képviselő interpellációjára adottválaszomat egyszersmind az őáltala elmondott interpellációra is vonatkoztatom. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni

r méltóztassék. Budapest, 1942. évi májras hó 19-én. Kállay s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e miniszterelnök úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul veszi. Áttérünk az interpellációkra. Az első gróf Esterházy Móric képviselő úr írásbeli interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Írásbeli interpelláció a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. iparügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak azon mozgalomról, mely a badacsonyi 'bazaltbányák áttelepítését célozza? 2. Időszerűnek tartja-e a miniszter úr a háború tartama alatt ezen terv megvalósítását?« Elnök: A Ház az interpellációt kiadja az iparügyi miniszter úrnak. Következik Árvay Árpád képviselő interpellációja a külügyminiszter úrhoz, amelynek elmondására azonban a képviselő úr halasztást kért. Kérem a t. Házat, méltóiztatnak-e a kért halasztást _ megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. . Következük Serényi Miklós gróf képviselő úr interpellációja a honvédelmi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz a l3unai .Repülőgyár építkezése tárgyában. Van-e tudomása a honvédelmi miniszter úrnak, hogy a hadicélokat szolgáló Dunai Repülőgépgyár építkezésével nagyrészt zsidó származású egyenek lettek megbízva?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs itUX A képviselő úr nincs itt, interpellációját töröljük. Következik Lill János képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrihoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. iparügyi miniszter úrhoz a munkások gyermeknevelési pótlékának emelése és kiterjesztése tárgyában. 1. Mi az oka annak, hogy a drágulás következtében elrendelt munkabéremeléssel egyidejűleg nem emelkedett az ipariban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és kohászatiban alkalmazott munkások gyrmeknevelési pótléka? Hajlandó-e <a miniszter úr odahatni, Jiogy a gyermeknevelési pótlék a drágulás mérvének megfelelően felemeltessék? Továbbá hajlandó-e a miniszter úr a gyermeknevelési pótlék összegét a gyermekek számának megfelelően olyan emelkedő skála szerint megállapítani, mint ez a közszolgálati alkalmazottaknál már mgtörtént? 2. Hajlandó-e a miniszter úr odahatni, hogy a munkások gyermeknevelési pótléka kiterjesztessék minden dolgozóra, függetlenül az üzemben alkalmazottak számától?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Lill János: T. Ház! Interpelláeiómbian a dolgozó családos embert súlyosan érintő három kérdést intéztem az ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrhoz és pedig, hogy hajlandó-e a miniszter úr az 1938. évi XXXVI. te. áltál rendszeresített gyermeknevelési pótlékot a drágulás mérvének megfelelően felemeltetni, azt a gyermekek számának emelkedésével arányosan emelkedő skála szerint újra szabályozni és végül — amivel talán kezdenem kellett volna — hajlandó-e a miniszter úr az 1938. évi XXXVI. te.-ket olyanformán módosíttatni, hogy az abban rendszeresített gyermeknevelési pótlék minden családos dolgozóra kiterjesztessék, T. Ház! Mint már az iparügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál említettem, a munkások gyermeknevelési pótlékának törvényes szabályozása annakidején a családvédelmi intézkedéseknek első látható, vagy talán helyesebben azt mondhatnám, első kézzelfogható megnyilvánulása volt. Mi sem volna tehát természetesebb, szerény nézetem szerint, mint az, hogy ezt az intézményt, illetve ennek teljesítőképességét állandóan fokozzuk mindaddig, amíg hivatását száz százalékig be nem tudja tölteni. (Helyeslés a szélsöbaloldalovb.) Ezzel szemben az a helyzet, hogy a kormány azzal, hogy már ismételten elrendelte a munkabérek emelését, hivatalosan is elismerte a közszükségleti cikkek olymérvű drágulását amely a munkabérek újból való szabályozását tette szükségessé. Ha az e szabályozással bekövetkezett béremelés nem is volt olyan mérvű, amilyet az elsőrendű közszükségleti cikkek árainak emelkedése indokolttá tett volna, azért ez a dolgozó emberben mégis azt az érzést kelthette,volna, hogy nincsen teljesen magára^ hagyatva és hogy van valaki, aki megvédi őt a konjunktúrát a gyors meggazdagodásra al-