Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-261

346 Az országgyűlés képviselőházának 261. ülése 1942 június 3-án, szerdán. mennek az ilyen terményárak mellett, amikor egy családos ember családjának a ruházatát sem tudja beszerezni a mostani terményárakból. (Ügy van! a balközépen.) Mondom, na. gyón kívánatos lenne tehát a meglévő gazdaságok részére is, de különösen az új gazdaságok beállításánál, hogy azok a kezdő, szegény családok magukat fenntartani s családjuknak ruházatát és megélhetését biztosítani tudják. Ez azonban csak úgy érhető el, ha a terményárak olyanok lesznek, hogy az iparcikkekkel felvehetjük a versenyt. A földek juttatásánál szerintem nagyon nagy súlyt kell helyezni a családokra. Mennél több magyar családot helyezünk életképes gaz daságokba, életképes birtokokba, annál több magyar em'ber mondhatja ezt a hont, ezt a földet magáénak (Ügy van! a szélsőbalcldalo^n.) és mennél több család tud elhelyezkedni á feldön, mint az egyedüli fundamentumon, annál több család, annál több magyar válik megingathatatlan magyar jellemű, fölldszerető munkásává ennek az országnak, ennek a ma gyár társadalomnak. (Ügy van! a balközépen.) T. Ház! Én mint kisgazda, elsősorban mindenesetre a kisgazdákat, a kisgazda társadalmat kívánom földhöz juttatni, mindazonáltal feltétlenül kívánatosnak tartom vidékenként egy-egy középbirtoknak a létesítését. Tapasztaltuk azt és nagyon jól tudjuk azt, különösen< nálunk, erdélyi viszonylatban, ahol nincsenek 300 és 200 holdas kisgazdák, hogy milyen nagy jeden tősége van a középbirtoknak. A középbirtokon lehet nemesített vetőmagvat termelni, a középbirtokon lehet nemesített állat fajokat, tenyészállatokat nevelni, és ezek a középbirtokok a kisgazdatársadalomnak is előnyére és javára szolgálnak. S _ itt kívánatosnak tartanám a gazldasági szakiskolák részére is bizonyos területeket biztosítani. (Helyeslés.) \ gazdasági szakiskolák tanulói ott a/, iskola keretében szakszerű elméleti és gyakorlati munkát kaphatnak akkor, és haza menve az ott elsajátított tudományukkal fogják szolgálni a falusi nép érdekeit. A román megszállás idején mi kisgazdák az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület jóvoltából tudtunk igazán gazdálkodni. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek köszönhettük azt, hogy mi magyar kisgazdák az elnyomó vornan uralom ellenére mindig magasabb gazdasági színvonalon álltunk, mint az ott élő románság. Ez azért történhetett meg, mert a gazdasági egyesület irányította gazdálkodásunkat, igyekezett vetőmagvakkal, tanácsokkal és minden, a gazdasági célt szolgáló esz.közzel rendelkezésünkre állni, a gazdatársadalmat gazdakörökbe tömörítette, és így egyse ges irányítással folytattuk a gazdálkodást. Ugyanígy a most kiparcellázandó földterületeken élő jövőbeni gazdatársadalmat is gazdasági felügyelőségek és más gazdasági szervo zetek irányítása mellett kell a gazdasági élet szolgálatába beállítani, hogy az így irányított szakszerű gazdálkodással az a föld megteremje mind a családnak, mind az egyetemes. magyarságnak is a szükséges terményeket. Nagyon jól tudom, és azt hiszem, mindanvnyian tudjuk, hogy ebben a mai háborús hely zetben igen nehéz probléma a föld kisajátítása. A mezőgazdasági munkások és a mezőgazdák nagy része is kint van a fronton, a katonaság kötelékébén szolgál, bogy eleget tegyen az állam, a magyarság iránti kötelességének. De annak a honvédnek a kezében, aki ott kint vau a fronton és látja, hogy becsületes, jóravaló magyar családok itthon földet kapnak, megacélosodik a fegyver, mert tudja, hogy ha hazajön, nem lesz tovább nincstelen, neki is j otthona, biztos földbirtoka és a jövőben csa ládjának nyugodt megélhetése lesz. Ha ugyanis most a zsidóbirtokok megváltása során földhöz juttatjuk azokat, akik leginkább érdemesek arra és idehaza vannak, kell, hogy jöjjön a nagybirtokok földreformja is, amelynek során minden érdemes magyar család, minden honvéd, aki életét adta hazájáért, meg kell, hogy kapja az őt megillető méltó jutalmat. (Helyes lés a szélsőbaloldalon.) A zsidó földreform I kapcsán gondolni kell arra is, hogy a zsidóság ; mit csinál, milyen álláspontot foglal el a mo£; tani törvény végrehajtásával szemben. Már j most tapasztalatból tudjuk, hogy a zsidóság a ! falusi nép között kezdi terjeszteni, hogy azért I van ez az élelemhiány, ez az élelmezési za! par, mert a zsidóságot nem hagyják eléggé i érvényesülni, azért van a kereskedelem is meg! bénítva. Egy második 1918-at akarnak itt elő! idézni. (Meskó Zoltán: Mi is ott leszünk majd!) ' Felkérem tehát a miniszter urat és a kor; mányzatot is, hogy a zsidóknak ezt a ténykedését kísérje figyelemmel. A zsidókat az országterületéről minél nagyobb' tömegekben ki kell I vinni munkaszolgálatra, nehogy míg a magyar j honvédek eletüket kockáztatják és áldozzák, P J zsidóság itt bent az országban napról-nanni | még ma is szaporodjék. T. Ház! Ezek voltak azok a megjegyzéseim. ; elgondolásaim, amelyeket a zsidó földreiormtörI vényjavaslat kapcsán el kívántam itt mondani. j Ennek a zsidótörvényjavaslatnak végrehajtása J különösen nekünk, felszabadult erdélyieknek n | szempontjából egy második országgyarapo | dást, egy második területgyarapodást jeleni Ismételten kérem tehát a miniszter urat, hogy ezt az országgyarapodást mielőtt valósítsa meg, a magyar kisgazdacsaládokat, földmunkásokat minél előtt juttassuk földhöz. Ezek után, bízva a földmívelésügyi miniszi ter úr ténykedésében, munkásságában, a földmívelésügyi kormányzat iránt bizalommal viseltetve a törvényjavaslatot mind a magam, mind az erdélyi párt nevében tisztelettel elfogadom. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Meskó Zoltán! Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Igaz érdeklődéssel hallgattam Bod1 nár Sándor t. képviselőtársam beszédét, amelyben olyan sok életből merített tapasztalat volt, csak egyen csodálkoztam, azon, hogy a képviselő úr kifogásolta, hogy mi a javaslat ellen iratkoztunk fel, holott örülnünk kellene, hogy ez a javaslat itt van a Ház előtt. Megmondom egész őszintén, azok közé tartozom, akik ugyan a javaslat ellen iratkoztak fel, mert a javaslat több rendelkezését nem tartom célszerűnek, nem tartom gyorsan célravezetőnek, de meg kell azt is jegyeznem, hogy ha az én szavazatomon múlnék, hogy ezt a javaslatot levegyük a napirendről, vagy megszavazzuk, feltétlenül a mellett lennék, hogy tárgyaljuk le, mert aï. | ország népe türelmetlenül várja, mi lesz a ! zsidó birtokok sorsa. Mélyen t. Képviselőház ! így kell beszélnem, mert így 'diktálja a meggyőződésem, amely nem mai keletű, mert 25 évvel ezelőtt ugyanerről az oldalról, a r Képviselőház ülési termének ebben a szektorában hasonlóképpen nyilatkoztam, hasonlóképpen beszéltem, mint