Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-261

346 Az országgyűlés képviselőházának 261. ülése 1942 június 3-án, szerdán. mennek az ilyen terményárak mellett, amikor egy családos ember családjának a ruházatát sem tudja beszerezni a mostani terményárak­ból. (Ügy van! a balközépen.) Mondom, na. gyón kívánatos lenne tehát a meglévő gazda­ságok részére is, de különösen az új gazdasá­gok beállításánál, hogy azok a kezdő, szegény családok magukat fenntartani s családjuknak ruházatát és megélhetését biztosítani tudják. Ez azonban csak úgy érhető el, ha a termény­árak olyanok lesznek, hogy az iparcikkekkel felvehetjük a versenyt. A földek juttatásánál szerintem nagyon nagy súlyt kell helyezni a családokra. Mennél több magyar családot helyezünk életképes gaz daságokba, életképes birtokokba, annál több magyar em'ber mondhatja ezt a hont, ezt a föl­det magáénak (Ügy van! a szélsőbalcldalo^n.) és mennél több család tud elhelyezkedni á fel­dön, mint az egyedüli fundamentumon, annál több család, annál több magyar válik meg­ingathatatlan magyar jellemű, fölldszerető munkásává ennek az országnak, ennek a ma gyár társadalomnak. (Ügy van! a balközépen.) T. Ház! Én mint kisgazda, elsősorban min­denesetre a kisgazdákat, a kisgazda társadal­mat kívánom földhöz juttatni, mindazonáltal feltétlenül kívánatosnak tartom vidékenként egy-egy középbirtoknak a létesítését. Tapasz­taltuk azt és nagyon jól tudjuk azt, különösen< nálunk, erdélyi viszonylatban, ahol nincsenek 300 és 200 holdas kisgazdák, hogy milyen nagy jeden tősége van a középbirtoknak. A közép­birtokon lehet nemesített vetőmagvat ter­melni, a középbirtokon lehet nemesített állat fajokat, tenyészállatokat nevelni, és ezek a középbirtokok a kisgazdatársadalomnak is elő­nyére és javára szolgálnak. S _ itt kívánatos­nak tartanám a gazldasági szakiskolák részére is bizonyos területeket biztosítani. (Helyeslés.) \ gazdasági szakiskolák tanulói ott a/, iskola keretében szakszerű elméleti és gya­korlati munkát kaphatnak akkor, és haza menve az ott elsajátított tudományukkal fog­ják szolgálni a falusi nép érdekeit. A román megszállás idején mi kisgazdák az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület jóvoltából tud­tunk igazán gazdálkodni. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek köszönhettük azt, hogy mi magyar kisgazdák az elnyomó vo­rnan uralom ellenére mindig magasabb gaz­dasági színvonalon álltunk, mint az ott élő románság. Ez azért történhetett meg, mert a gazdasági egyesület irányította gazdálkodá­sunkat, igyekezett vetőmagvakkal, tanácsok­kal és minden, a gazdasági célt szolgáló esz.­közzel rendelkezésünkre állni, a gazdatársadal­mat gazdakörökbe tömörítette, és így egyse ges irányítással folytattuk a gazdálkodást. Ugyanígy a most kiparcellázandó földterüle­teken élő jövőbeni gazdatársadalmat is gazda­sági felügyelőségek és más gazdasági szervo zetek irányítása mellett kell a gazdasági élet szolgálatába beállítani, hogy az így irányított szakszerű gazdálkodással az a föld megteremje mind a családnak, mind az egyetemes. ma­gyarságnak is a szükséges terményeket. Nagyon jól tudom, és azt hiszem, mindanv­nyian tudjuk, hogy ebben a mai háborús hely zetben igen nehéz probléma a föld kisajátítása. A mezőgazdasági munkások és a mezőgazdák nagy része is kint van a fronton, a katonaság kötelékébén szolgál, bogy eleget tegyen az állam, a magyarság iránti kötelességének. De annak a honvédnek a kezében, aki ott kint vau a fronton és látja, hogy becsületes, jóra­való magyar családok itthon földet kapnak, megacélosodik a fegyver, mert tudja, hogy ha hazajön, nem lesz tovább nincstelen, neki is j otthona, biztos földbirtoka és a jövőben csa ládjának nyugodt megélhetése lesz. Ha ugyanis most a zsidóbirtokok megváltása során földhöz juttatjuk azokat, akik leginkább érdemesek arra és idehaza vannak, kell, hogy jöjjön a nagybirtokok földreformja is, amelynek során minden érdemes magyar család, minden hon­véd, aki életét adta hazájáért, meg kell, hogy kapja az őt megillető méltó jutalmat. (Helyes lés a szélsőbaloldalon.) A zsidó földreform I kapcsán gondolni kell arra is, hogy a zsidóság ; mit csinál, milyen álláspontot foglal el a mo£­; tani törvény végrehajtásával szemben. Már j most tapasztalatból tudjuk, hogy a zsidóság a ! falusi nép között kezdi terjeszteni, hogy azért I van ez az élelemhiány, ez az élelmezési za­! par, mert a zsidóságot nem hagyják eléggé i érvényesülni, azért van a kereskedelem is meg­! bénítva. Egy második 1918-at akarnak itt elő­! idézni. (Meskó Zoltán: Mi is ott leszünk majd!) ' Felkérem tehát a miniszter urat és a kor­; mányzatot is, hogy a zsidóknak ezt a tényke­dését kísérje figyelemmel. A zsidókat az ország­területéről minél nagyobb' tömegekben ki kell I vinni munkaszolgálatra, nehogy míg a magyar j honvédek eletüket kockáztatják és áldozzák, P J zsidóság itt bent az országban napról-nanni | még ma is szaporodjék. T. Ház! Ezek voltak azok a megjegyzéseim. ; elgondolásaim, amelyeket a zsidó földreiormtör­I vényjavaslat kapcsán el kívántam itt mondani. j Ennek a zsidótörvényjavaslatnak végrehajtása J különösen nekünk, felszabadult erdélyieknek n | szempontjából egy második országgyarapo | dást, egy második területgyarapodást jeleni Ismételten kérem tehát a miniszter urat, hogy ezt az országgyarapodást mielőtt valósítsa meg, a magyar kisgazdacsaládokat, földmunkásokat minél előtt juttassuk földhöz. Ezek után, bízva a földmívelésügyi minisz­i ter úr ténykedésében, munkásságában, a föld­mívelésügyi kormányzat iránt bizalommal vi­seltetve a törvényjavaslatot mind a magam, mind az erdélyi párt nevében tisztelettel elfo­gadom. (Éljenzés és taps jobbfelől és a közé­pen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Meskó Zoltán! Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Igaz érdeklődéssel hallgattam Bod­1 nár Sándor t. képviselőtársam beszédét, amely­ben olyan sok életből merített tapasztalat volt, csak egyen csodálkoztam, azon, hogy a képvi­selő úr kifogásolta, hogy mi a javaslat ellen iratkoztunk fel, holott örülnünk kellene, hogy ez a javaslat itt van a Ház előtt. Megmondom egész őszintén, azok közé tartozom, akik ugyan a javaslat ellen iratkoztak fel, mert a javaslat több rendelkezését nem tartom célszerűnek, nem tartom gyorsan célravezetőnek, de meg kell azt is jegyeznem, hogy ha az én szavaza­tomon múlnék, hogy ezt a javaslatot levegyük a napirendről, vagy megszavazzuk, feltétlenül a mellett lennék, hogy tárgyaljuk le, mert aï. | ország népe türelmetlenül várja, mi lesz a ! zsidó birtokok sorsa. Mélyen t. Képviselőház ! így kell beszél­nem, mert így 'diktálja a meggyőződésem, amely nem mai keletű, mert 25 évvel ezelőtt ugyanerről az oldalról, a r Képviselőház ülés­i termének ebben a szektorában hasonlóképpen nyilatkoztam, hasonlóképpen beszéltem, mint

Next

/
Thumbnails
Contents