Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-261
344 Az országgyűlés képviselőházának 261 Bank, részvénytársaság 1 , ügyvéd, mindenki földet akar. (Derültsége Nem erről van szó. Nem rohamot akarunk intézni a magyar főid ellen, hanem a magyarságot akarjuk a magyar földhöz juttatni és abban megerősíteni. Ezt a szempontot ne felejtsük el, mert még emlékezetemben él a Kereskedelmi Bank 5000 holdja, az ozorai birtok, amelyet a Kereskedelmi Bank a magyarság elől vett meg és hiába szóltunk, a kezén maradt. Ezt a földbirtokpolitikát nem tudjuk helyeselni. T. Ház! Van itt még egy másik szempont es ez az átvételi ár és az eladási ár kérdése. Az eladási ár — nagyon jól tudom, hiszen a javaslat is utal rá — csak a zsidótól való elvételt jelenti. Az átadás már birtokpolitikai töa> vényeink alapján megy. Nekem mindkettő ellen van észrevételem. Az átvételi árnál végre győzedelmeskedett a mi sokéves harcunk, hogv szorzószámmal operáljunk. Ezt mi harcoltuk ki. Hosszú ideig küzködtünk itt érte. És most ez megvan. Egyenesen helytelennek tartom azonban a hatvanszoros, ötvenszeres és negyvenszeres szorzószámot. Megmondom miért. Ma, a hálborús konjunktúra tetején ez bagatellnek látszik, pedig nem is olyan bagatell összeg, mert ezer pengőig is eljut, sőt afölé. Hol van azonjban előírva, hogy nem lesz valami katasztrófa, valami árzuhanás és aztán úgy járunk ezzel is, mint az Ofb.-földekkel. Mit harcoltunk itt azért, hogy leszállítsák a szorzószámot 70-ről 60-ra, azután 40-re. Hát ha van már tapasztalatunk arról, hogy egy gazdasági válság^ során ezek elviselhetetlen terhek, akkor miért vállaljuk magunkra ennek még csak a lehetőségét is? Kit érdekel, hogy mennyit kap a zsidóság ezekért a földekért 0 / Nem érdekel. Adjanak valamit forma szerint, de he ilyen jelentős tételt. Megmondom, miért van ennek jelentősége. Azért, mert annál kevesebbért, amennyiért a zsidótól átvettük a földeket, a magyarság sem kap.% meg. Ez tehát ennek a veszélye. En ismét ezért szólok csak, nem azért, hogy a zsidóság ellen beszéljek, hogy a zsidóságra most a korbáccsal még egyet húzzunk, mert azoknak már úgyis elég lesz, azt megteszik Berlinben. Nem erről van szó, hanem arról, hogy ha ilyen áron vesszük át a földeket, akkor ennél töhbért adjuk át a magyarságnak, ez pedig sok, ez egy. válság idején veszélyes lenne. Tessék tehát ezzel a kérdéssel foglalkozni és az átvételi árat mérsékelni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Elég a dO-szeres!) Ezek tehát röviden azok a szempontok, amelyeket nagyon lényegesnek tartok a megoldás tekintetében. Van még egy másik kérdés, amelyet a miniszter úr előtt is újra hangsúlyozni akarok, mert nem volt itt, most jelent meg, s ez a lebonyolítás kérdése. T. Ház! Megint egészen nyiltan és drasztikusan beszélek. Nagyon jól tudom, hogy ennek a törvénynek végrehajtása során a következő helyzet fog előállni. Lesz egy sereg kivételezett, mit tudom én, tízezer vagy húszezer holddal vagy nagyobb területtel, azután lesz, mondjuk, 50.000 hold, amelyet pesti vállalkozó, szellemű emberek — nem tudom kik — fognak megvásárolni középbirtoknak, a többi a magyarságé lesz. T. Ház! Amikör így látom a kérdés alakulását és amikor százezer hold vagy nem tudom mennyi lesz, amelyet így a magyarság elől elvesznek, arra kérem a miniszter urat, hogy amikor középbirtokok alakításáról lesz szó, — ez is lesz. de nem mi csináljuk a dolgot, mit ülése 1942 június 3-án, szerdán, tehetünk, nézzünk szembe vele — ha már így van, akkor ne strómanok kapják a birtokokat, mert máris tudok olyan esetet, hogy azonnal átvettek száz és kétszáz holdat és a leglehetetlenebb gazdálkodás folyik ott, éppen csak, hogy teng-leng ott minden, nincs komoly termelés., Ha már alakítanak száz és kétszáz holdas középbirtokokat a major közepén, akkor tessék előírni* még pedig a végrehajtási utasításban vagy akár a törvényben, hogy milyen gazdasági színvonalat követelnek tőle. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha Olaszországban és Németországban elő lehetett írni, hogy hány mázsa termésnek és mennyi jószágnak kell lenni katasztrális holdanként, akkor tessék előírni, hogy ezeken a birtokokon apaállat-tenyésztésnek keli lenni és a legkitűnőbb gazdálkodásnak kell folyni. Csak így tudnám elviselni annak még csak a gondolatát is, hogy ezekbe a birtokokba nem a földművelő nép, nem a kisbirtokosság kerül. Megint csak számtalan támadás, kellemetlenkedés, sok gyűlölködés fog megindulni kint a falun és a politikai életben, ha ezt a kérdést nem ilyen módon oldják meg. \ Végül befejezésül, amikor a kérdés megoldásáról beszélek, még egyszer hangsúlyozom, hogy véleményem szerint csak akkor lehet kellő eredmény, ha a gyors megoldást választják. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ne féljen senki ettől és ne mondják, hogy a kérdést nem lehet radikálisan és gyorsan megoldani. Az előbb utaltam egy példára és ma is azt vallom, hogy igenis, ezen a téren a lassú megoldás a veszélyes és a gyors megoldás hoz igazán eredményeket. Például a kisebb 5—10—20 holdas zsidó birtokoknak, — amilyenek mindén falun vannak — átvételét hetek alatt merném elintéztetni. Nincs helye a húza-vonának, mert emiatt borzalmas dolgokat tapasztaltunk már, amikor a legutóbbi törvények alapján zsidók eladtak kis földeket. Konkrét dolgokról beszélek. Egy zsidó orvos például eladott négy holdat egy magyarnak. Kisütötte a minisztérium, hogy a magyar drágán vette meg, mert akkor még mindig alacsony árakon gondolkoztak. Nem hagyták jóvá a szerződést. A pénz már ott volt, a bírói letétet visszafizették, a zsidóhoz pedig visszakerült & föld. Eettenetes húza-vona volt. Ezt a kérdést sokkal gyakorlatiasabban kell kezelni és a kisbirtokok átvételét azonnal, egy-két hét alatt kell elintézni. Ezt nyugodtan lehet Ötven holdig gyakorolni, abból semmi hiba nem lehet, ha ezeket a kisebb földeket vagy kisebb szőlőket rövid idő alatt átveszik. A másikra nézve pedig az a véleményem, hogy azokat a hangokat és kritikákat, amelyeket itt hallottunk a legkülönbözőbb oldalról, hogy majd ha a háíborúnak vége lesz, majd ha a katonaság hazajön, stb., eleve helyteleníteni, hiszen akik kint vannak, azoknak a hozzátartozói itt vannak és semmi akadálya nincs annak, hogy az érdemek betudásával ezt a kérdést sürgősen megoldják. Ezt a kérdést meg kell oldani és a magyar parasztságnak, illetve a magyar földmívelő társadalomnak kell átadni a földet. T. Ház! Csak ezeket a főbb szempontokat kívántam elmondani és újra hangsúlyozom. hogy ß javaslat fajvédelmi szempontjainál fogva egységes, messzemenő zsidóvagyon likvidálást és ezzel kapcsolatban a földkérdés szerves rendezését kérem. (Helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Ehiök: Szólásra következik?
