Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-240

Az országgyűlés képviselőházának 2k0. ü cius 15-ét neesak törvényhozásilag, hfanem a gyakorlatban is nemzeti ünneppé nyilvánít­suk s ezen a napon az üzletek is zárva ma­radjanak. A második kifogásunk az, hogy a szom­bati 2 órai zárórát, vagyis a hétvégét az 1. §-sal az említett uagybanárusító üzletekre terjeszti csak ki ez a javaslat. A javaslat a, következőket mondja (olvassa): »Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján egy-egy város vagy köz­ség területére kiadott rendelkezéseknek a köz­ség területén az összes üzletekre nézve, város , területén egyfelől azokra az üzletekre nézve, amelyekben kizáróan vagy túlnyomóan élelmi­szert árusítanak, másfelől az egyéb üzletekre nézve azonosaknak kell lenniök.« Ez nagyon helyes. Nem tartom azonban helyesnek azt, hogy a hétvégi pihenőt nem terjesztik ki a kicsinyben árusító kereskedelemre is. Itt csak a nagyban árusító kereskedelemről van szó. Én szükségesnek tartanám, hogy ezt a hétvé­get a törvény terjessze ki a kicsinyben árusító üzletekre is, az élelmiszert árusító üzletek ki­vételével. Elismerem, hogy az élelmiszert áru­sító üzleteket még szombat délután is nyitva kell tartani, hogy legyen mód és lehetőség a ( bevásárlásra, hogy azonban miért kell egy divatáruüzletet, egy divatkereskedést, egy por­cellánkereskedést, csecsebecséket árusító üzle­tet szombat délután is nyitva tartani, azt józan ésszel nem látom be. Akinek pénze van, hét­közben is meg tudja vásárolni ebbeli szük­ségleteit. Kereskedő körökben azt az ellenvetést hal­lottam, hogy hétvégén van az embereknek pénzük. Ez nem igaz, mert ma már szombaton csak az egészen elmaradt munkáltatók fizetik munkásaikat, a legtöbb üzemben hétfőn, ked­den, szerdán, vagy pénteken fizetnek, úgy, hogy nem állja meg a helyét az az állítás, hogy azért kell szombat délután az üzleteket nyitva tartani, mert a munkások akkor kap­ják a pénzüket. Nem szombaton kapják a pén­züket. Ebből a szempontból nézve a dolgot, a detail árusító üzleteket is egészen nyugodtan szombaton délután be lehet zárni, hogy az al­kalmazottaknak és a kereskedőknek is legyen egy kis pihenőjük. Ha ezt a. kérdést nem lenne lehetséges országosan rendezni, akkor kérném, hogy a kért rendelkezést legalább terjesszék ki a fővárosra és a környékere, a törvényható­sági és a megyei városokra. Nem mondom, hogy a kisebb falvakra is, mert az átmenet idején még nincs olyan égető szükség ott erre a hétvégi pihenőre, azonban a zaklatott életű fővárosi alkalmazottak, azonkívül a budapest­környéki alkalmazottak, akiknek bizony meg­lehetősen nehéz munkájuk van az egész héten, rászorultak arra, hogy a hétvégén egy kissé pihenjenek. Rá akarok továbbá mutatni arra is, hogy van ennek a törvényjavaslatnak egy rendelke­zése, amely igen sok civódásra ad alkalmat és igen alkalmas airra, hogy a kereskedelmi r fő­nökök és alkalmazottak viszonyát egyik-másik helyen alaposan megrontsa, A 2. §. (2) bekez­désében azt mondja a törvényjavaslat, hogy (olvassa): »Az (1) bekezdésben említett ható­ságok az 1. §. (1) bekezdésében megállapítottnál korábbi üzletnyitási és későbbi üzletzárási idő­pontot csak abban az esetben állapíthatnak meg. na egyidejűleg az üzletnek a déli órák­ban legalább olyan hosszú időn át zárva tartá­sát rendelik el, amelynek tartama megfelel az 1. ^. fi) bekezdésében megállapított árusítási idő előtt és után lehetővé tett árusítás időtar- | tárnának. Az üzleteknek a déli órákban háirom lése 19 U2 február 6~án, pénteken. 21 óránál hosszabb időn át zárvatartását nem sza­bad elrendelni.« T. Há;z! Nagyon sok ilyen szociális érzéstől ment főnök azt fogja mondani, hogy reggel korábban nyitunk és délután három órát zárya tartjuk az üzletet. A tulajdonos szempontjából megfelelő dolog ez, mert ő hazamegy a laká­saira, megebédel, szépen elheverészik a pamla­gon, elalszik, vagy elolvassa az időt, az alkal­mazottnak azonban, akinek munkahelye lakó­helyétől meglehetősen messze van és aki a^ leg­több esetben albérletben lakik, nincs módjá­ban .ezt a három órát hasznosan eltölteni. Az ilyen alkalmaizott az utcán vagy a sétatereken ténfereg és cél nélkül tölti el idejét, nem is be­szélve arról, hogy mennyire hátrányos a köz­szempontjából az, ha este tovább kell az üzlet­ben maradnia és a hosszabb ideig való ott­maradás folytán több áramot kell fogyasztani. Feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy az 1. §. másodok bekezdése olyanképpen módo­síttassék, hogy kizárja azt a lehetőséget, amely itt most meg van engedve, hogy a munkáltató visszaéljen azzal» hogy a sízünidőt nem este, hanem, délben adja meg az alkalmazottnak. Délben semmi célját nem látja az alkalmazott annak, hogy az üzletet 3 óráig zárva tartják, míg a szabadidő este feltétlenül előnyös volna az alkalmazott számára. A 4. §. % r §-ának van egy rendelkezése, amely a romlásnak kitett áru megóvása szem­pontjából lehetőséget ad arra, hogy az üzleti zárórát későbbre tolják ki. Nagyon viszonyla­gos fogalom az, hogy mit jelent a romlandó áru. Aki romlandó áruval foglalkozik, úgyis berendezkedik arra, hogy az üzletnyitás tar­tama alatt az áru ne romoljék meg. Teljesen céltalan és osak a vexa túrára ad alkalmat az, 'ha a törvény lehetőséget nyujit arra, hogy az áru romlandósága címén tovább ott tartsák az alkalmazottat. Az egyik igen t. képviselőtársam szóvá­tette a mulatók záróráját. A 6. §-ban kétségkí­vül meglehetősen nagy számát statuálták a kivételeknek. Ebben a tekintetben én nem len­nék annyira szigorú, mit előttem szólott t. kép­viselőtársam, mert nagyon gyakran előfordul, hogy éjjel a sötétben a váltott üzemben dol­gozó munkások haza menve meg akarnak inni egy kis kávét, vagy egy tányér levest, ami igen igen jól esik nekik, itt azonban abususókat megengedni nem lehet. Ugyanis minden kis­városban engednek 2—3 helyiséget, ahol az em­bereknek dorbézolni, mulatozni lehet, és pénzt lehet szórni, ahol zen észnők gondoskodnak ar­ról, hogy a pénz folyékonnyá váljék. Ezt én sem tartom helyesnek és okosnak. Semmiféle szempont nem teszi indokolttá, ihőgy ezek a helyiségek éjjel nyitva legyenek és f dolgozó embereket is becsábítsanak és költekezésre szo­rítsanak. Amennyire híve vagyok annak, hogy dolgozó emberek, akik-mondjuk este 10 óráig dolgoznak — hiszen váltott üzemben reggel 6 órától délután 2 óráig, délután 2 órától este 10 óráig és este 10 órától reggel 6 óráig dolgoznak — utálna még egy tányér levest megehessenek, vagy megihassanak egy pohár sört. vagy két deci bort szódával, amennyire ezt szükségesnek * ártom, annyira feleslegesnek tartom azt, bosry este 9 órától reggel 4—5 óráig tartsanak üzem­ben olyan helyiségeket, amelyek egyáltalá­ban nem alkalmasak arra, hogy ott sok ember tartózkodjék, amely helyiségek füsttel, alko­hol-szaggal vannak tele, S ahol olyan doíbézo­lást visznek végbe az emberek, ami a mai ne­héz időMiiöz egyáltalában nem illik. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents