Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-259

298 Az országgyűlés képviselőházának 259. ülése 19k-2 május 29-én, pénteken. Legyen szabad ezzel kapcsolatban benyújtanom egy határozati javaslatot, amely a következőképpen szól (olvassa): »Határozati javaslat a 13. § (3) bekezdéséinek módosítására: Javaslom, határozza el a t. Ház, f

hogy olyan esetben, ha a bérbeadó zsidónak haszonbérbe adott ingatlanát házi kezelésbe nem kívánja venni és erre 60 nap alatt bejelentést nem tesz, úgy az ilyen haszonbérletek céljára feltétlenül igénybeveendő«. (Helyeslés a szélsőbaloldalon t T. Képviselőház ! Mint beszédem elején mondottam, most is ismétlem, biztos vagyok afelől, hogy ez a javaslat a most rohanió

1 idők parancsária született ínég*, tehát ennek a javaslatnak a mai idők parancsa szerint is kell törvénnyé válnia. A mai idők parancsa pedig az, hoigy minden szemszögből bírálva a javaslatot, a törvény keretét a magyar érdekeket szolgáló úton haladó értelemmel és céllal kell kitölteni. olyan értelemmel és céllal, hogy az. kijátszhatatlan és félremagyarázhatatlan legyen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez a javaslat nagy népi politikánk egyik legnagyobb részletéről, a földkérdésről kíván intézkedni és a magyar parasztságon kíván segíteni. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el-) Ennek lehetőségét azonban nem látom a javaslatban, mert nem látom ezzel a javaslattal párhuzamosan a> különféle mezőgazdasági tényezők pénzbeli alátámasztásához szükséges rendelkezések kiadását. Megtörténhetik ugyanis, hogy^ most elvesszük a zsidótól a tulajdonában és bérletében lévő mező-, erdő- és szőlőgazdasági birtokokat és odaadjuk a falusi parasztságinak, de az nem tudja majd a kiépítetlen gazdasági téren ázt produkálni, amit elvárnánk tőle, ez azonban nem a parasztságnak bűne lesz, hanem a jelenlegi rendszernek, amely csak ilyen törvényt tud alkotni. T. Képvislőház! Itt már eleve el kell hárítanom a falusi parasztsággal szemben esetleg felvetett felelősséget, mert ahogyan én ismerem a falusi parasztságot, az minden vonatkozásiban teljesítené a magyar nemzet iránt fennálló kötelességeit, úgy gazdasági, mint társadalmi és minden más vonatkozásban, ha erre a gazdaasági lehetőségeket a mindenkori kormány biztosítaná. Ámde, mint mondám, ebben a javaslatban ezt nem látom, annál kevésíbé látom, mert a földmívelésügyí miniszter úr az ezt a javaslatot megelőzően, már jóival korábban benyújtott egymilliárdos mezőgazdasági beruházási törvényjavtslatot netoi hozta ide tárgyalásra. Ennek következtében nem alkothatunk olyan törvényt a zsidó földbirtokról, amely ennek a másik törvénynek biztos alapján épült volna fel. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Több esetben, amikor bizonyos kérdéseket el kellett intézni a kormánynak, tudott a kormány kölcsönkötvények kibocsátásával pénzt szerezni, csak éppen most nem tud, holott ezen a kérdésen keresztül dől el a magyarság sorsa. Éppen azért, mert ez a javaslat nem követi a szükséges következetes utat, nem látom, hogy a kormánynak mindén igyekezete azon volna, hogy a zsidóktól elvett birtokokat a parasztságnak adja. Több olyan esetről van tudomásom, hogy a magyar földet olyan személynek juttatták, akinek nincs semmi köze a magyar földhöz. Itt ugyanúgv látom föld-viszonylatban az Aladárok begyökerezését, — ezeket földAladároknak nevezhetném — mint a magyar közgazdaság bármely más részén. Engedje meg a t. Képviselőház, hogy erre néhány konkrét példát felhozzak. Biztos oldalról nyert értesülés szerint a cirka 2400 katasztrális holdat kitevő Martosiés Herzfeld-féle tolmácsi birtokból Tolmács község színmagyar lakossága 248 hold földet kapott, Rétság község lakossága azonban már csak 80 holdat. Ebből a nagybirtokból ellenben egy középbirtok alakíttatott. Ezt a középebirtokot Fabinyi Tihamér nyugalmazott pénzügyminiszter úr kapta meg, (Nagy zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) 600 katasztrális hold szántó és 300 katasztrális hold erdő formájában. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — vitéz Várady László: Megadta érte az árát! Megvette!) Ugyancsak módomlban van a t. Háznak tudomására hozni, hogy Wiener Mór borsosberényi zsidó földjéből is alkottak középbirtokot, ezt pedig Arnóthy-Jungerth Mihály meghatalmazott miniszter és követ kapta. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. — Maróthy Károly: Nem szabad a parasztnak adni, tígy látszik!) Elnök: Osendet kérek képviseilő urak a baloldalon. Ifj. Tatár Imre: Ugyancsak tudomásom van arról, — itt egy 42 katasztrális holdas birtokról van szó, amely Gyónón fekszik — hogy ennek a birtoknak átírását, — a földmívelésügyi miniszter úr úgy tudom, április 22-én vette tudomásul — cfr. Ágh pénzügyminiszteri osztálytanácsos úr javára engedték meg. Pedig én, mint a község mezőgazdasági bizottságának elnöke, biztosan tudom, hogy erre a birtokra igenis volt több falusi kisparaszt igénylő, de a községi főjegyzőnek azt az indokolását fogadták el, hogy a birtoknak minőségre és a művelési ágakénti megoszlása nem alkalmas falusi parasztok között való szétosztásra, — történetesen pedig éppen az ott lakó szomszéd kisparasztok vettek volna meg — s ezért javasolta a jegyző nevezettnek birtokba juttatását. T. Képviselőházi Távol legyen tőlem az, hogy én a nevezett urak személye ellen lennék, mert tisztelet, becsület a működésüknek, amikor azonban a magyar parasztság létérdekét akarjuk a magyar haza határain belül megalapítani, akkor nem tartom lehetségesnek, hogy olyan emberek jussanak földhöz, akiknek ahhoz semmi közük nincsen. (Ügy van! a szélsőbolóldalon. — Szöllősi Jenő: Ügy van! Szégyen az ilyen! — Maróthy Károly: Nagvkövetntek kisgazdát tesznek? — vitéz Várad y László: Nem hagyja az parlagon, megdolgoztatja!) Ezzel kapcsoltban legyen szabad egy határozati javaslatot benyújtanom, amely a következőképpen szól (olvassa): »Javaslom, határozza el a t. Ház, hogy mindazon mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok, amelyek a most tárgvalás alatt álló törvényjavaslat alánján itrénvbevételre kerülnek, elsősorban a föld nélküli középbirtokos és kisbirtokos parasztság: számára juttatandó. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez adói kivételt csak okleveles gazdákkal vagy olyan más. résrebb idő óta földmíveléssel foglalkozó személyekkel lehet tenni, akik képzettsée'üknél fosna járási mintabirtokok vezetésével is megbízhatók. Tehát erre alkalmasak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az ilyen személyek középbirtokot is kaphatnak a megváltásra kerülő zsidóbirtokokból, azonban csak azon feltétel alatt, ha a nekik juttatott földet kizárólag saját művelésben tartják. (Helyeslés a szélsőbaloldalnn.) A juttatott középbirtokot haszonbérbe adui nem lehet.« Szöllősi Jenő: Ezt csak el lehet fogadni.) »Javaslom továbbá, hogy a most megvál-