Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-258

Az országgyűlés képviselőházának 258. birtokot — visszamenőleg már megtörtént el­adás esetén. (3. §. 6. bekezdés.) 3. Megterhelt zsidóbirtokok hitelezők kielégítésére eladhatók. (14. §, 3. bekezdés.) Ez lehetővé teszi, hogy bankok, illetve velük ösz­szeköttetésben álló vevők szerezzenek további földbirtokokat és ez ismét csökkenti a parcel­lázásra kerülhető földmennyiséget. 4. Jogi személy, amely zsidónak tekintendő, a törvény hatálybaléptéig átalakíthatja belső struktúráját és ezzel mentesülhet földbirtoká­tiak igénybevétele alól (3. §, 8. bekezdés.) 5. Birtokok, melyeket nyugdíjpénztárnak és alapítványok 1937. vége és 1939. május 5-e kö­zött zsidóktól vásároltak, ezen vétellel minden­képpen mentesítve vannak az igénybevétel alól. (3. §.5. bek.) Ez az intézkedés az. amúgyis túl­tengő holtkézi birtokot növeli. 6. Félzsidók a 4. §. 1. és 3. bekezdése alapján házasságkötéssel mentesülnek, illetve mentesül­hetnek birtokaik igénybevétele alól. 7. Az 1939: IV. te. szerint kivételezett zsidók birtokaik tekintetében továbbra is kedvezmé-r nyezve vannak, mert úgynevezett nemzsidó gyermekeikre, illetve — felerészben — nem­zsidó unokáikra átirathatják. (3. §. 7. bek.) 8. Ellenforrad-almi érdemek révén hír sze­rint nagyszámú tanúsítvány adatott már ki, ami együttesen sok ezer hold kivonását jelenti az átvétel alól. (3. § 4. bek.) 9. Zsidók tovább bírhatják bérben átenge­désre kötelezett birtokaikat. (14. § 5. bek.) 10. Zsidóbérleteket csak a földtulajdonos veheti át az instrukcióval együtt, holott kívá­natos lenne, hogy a zsidóbérletek helyébe kis­embereknek vagy új középexiszteneiáknak a bérletei lépjenek, ami pedig csak úgy lehetsé­ges, ha a zsidöbérleteknek és instrukciójuk­nak átvételére a termelésipolitikai szempont­ból kellő garaneiát nyújtó kisemberek és kö­zépexisztenciák is igénnyel bírnak. 11. Az erdőgazdasági ingatlanokat a föld­miveléBügyi miniszter) tetszése szerint juttat­hatja — megállapítása szerint közérdekű szem­pontok által indokolva — bárkinek. Ugyanez áll az erdőgazdasági használati illetőségekre is. 12. Igen súlyos rendelkezés az, hogy az át­engedésre kijelölt ingatlanok felhasználásá­nak módját, tehát azt az alapvető kérdést is, hogy mi legyen a birtokokból, kisbiirtok-e vagy egyéb — nemkülönben a juttatott ingat­lanokért fizetett ellenéréket, haszonbért! és ezen fizetségnek módozatait a földművelésügyi miniszter az eddigi földbirtokpolitijkai törvé­nyektől eltérően is szabályozhatja. Ez annyit tesz, hogy még az eddigiv a mi felfogásunk sze­rint ki nem elégítő földbirtokpolitikai törvé­nyekben érvényesülő és a kisbirtokok alakítá­sainak előmozdítására irányuló alapelveket is a földmivelésügyi miniszter a most átvételre kerülő zsidóbirtokok tekintetében egyszerűen félreteheti. Mindezek az intézkedések végeredményben azt jelentik, hogy a zsidók mező- és erdőgaz­dasági ingatlanairól szóló törvényjavaslat tö­kéletlenül, kivételeket és kibúvókat engedve oldja meg a zsidóbirtokok átvételének a kér­dését, de ami ennél még sokkal súlyosahb, egy­általán nem gondoskodik megnyugtató módon arról, hogy az átvételre kerülő zsidóbirtokok tekintetében a népi földbirtokpolitika követel­ülése 1942 május 28-án, csütörtökön, 283 menyei maradéktalanul érvényesüljenek. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sőt, az át­vételre kerülő zsidóbirtokok felhasználása te­kintetében az eddiginél rosszabb helyzetet idéz fel, amennyiben lehetővé teszi ezeknek a birto­koknak az eddig meghozott földbirtokpolitikai törvényekben meghatározott alapelvektől el­térő és a népi érdekeket figyelembe nem,vevő felhasználását. Teszi pedig mindezt tágkörű és bizonytalan tartalmú felhatalmazási rendelke­zésekkel, amelyeket nem elvi alkotmányjogi szempontból ellenzünk, hanem azért, mert az ilyen felhatalmazások megadása vagy meg nem adása tekintetében a politikai bizalom szempontja a döntő. Már pedig nyilvánvaló, hogy a kért felhatalmazások kétszeresen aggá­lyosak egy olyan kormánnyal, illetve egy olyan földmivelésügyi miniszterrel szemben, aki nemcsakhogy nem hajtja végre a,z 1940:IV. te. rendelkezéseit, hanem azoknak végrehajtása elől kifejezetten elzárkózik. Ezért — bármennyire egyetértünk is azzal az alapvető célkitűzéssel, hogy a zsidók a ma­gyar föld birtoklásából és a magyar földdel való - rendelkezésből kirekesztendők — a Ma­gyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszö­vetség nevében nem fogadhatom el a szóiban­forgó törvényjavaslatot (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Ha földről van szó, a fajvédelem szempontjai nem különíthetők el a népi föld­birtokpolitika szempontjaitól. Ezeket az álta­lunk helyesnek felismert, programúiként val­lott és megvalósítani kívánt népi földbirtok­politikai szempontokat fajvédelmi szemszög­hői nézve is annyira jelentősnek tartjuk, hogy érvényesítésüknek megnyugtató garanciái nél­kül a javaslatot jelen alakjában a részletes tárgyalás alapjául nem fogadhatjuk el. Bevezetőnek ismertetett programmunknak megfelelően azonban a zsidóbirtokok kérdésé­nek megoldását változatlanul sürgősnek vall­juk és ezen kérdés gyökeres és sürgős megol­dása érdekében a következő határozati javas­latot nyújtom be pártszövetségünk megbízásá­ból: Utasítsa a t. Ház a kormányt, hogy: a) az 1941 :XV. te. alapján a zsidónak minő­sülő természetes személyek és egy szigorú i. meghatározás szerint zsidónak minősülő jogi személyek által tulajdonul birt mezőgazdasági és erdőgazdasági ingatlanoknak, ezek alkotó­részeinek és tartozékainak, ilyen ingatlanokon levő vagy ilyen ingatlanokkal kapcsolatos mező- és erdőgazdasági ipari üzemeknek és üzemi berendezések átengedésének kötelezé­séről haladéktalanul nyújtson be — a, jelen javaslat visszavonása mellet — olyanúj tör­vényjavaslatot, amely semminemű kivételezési lehetőséget nem enged (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és amely az ilyen módon át­engedésre kötelezett mezőgazdasági ingatlano­kat azon földbirtokpolitikai elveknek megfe­lelően rendeli felhasználni amelyek az 1936: XXVII. és az 1940: IV. tc.-nek politikai alap­gondolatát alkotják. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbáloldalon.) b) a termelés folytonoságának biztosítása érdekében törvényerejű rendelet útján gondos­kodjék arról hogy a benyújtandó törvény ha­tálya alá tartozó mezőgazdiasági és erdőgazda­sági ingatlanok, stb. haladéktalanul közfelügye­let alá helyeztessenek (Helyes l és a szélsőbalol­dalon.) és ez a közfelügyelet fennmaradjon mindaddig, amíg az igénybevett földbirtokok a

Next

/
Thumbnails
Contents