Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-258

Az országgyűlés képviselöMzának 258. ülése ÍM május 28-án, csütörtökön. 269 alkalmazása szempontiából zsidó az, akinek legalább ket nagyszülője az izraelita felekezet tagjakent született, (Meskó Zoltán: Miért csak ez, kérem 1), valamint tekintet nélkül szárma­zására, az. aki az izraelita felekezet tagja. Nem esik a zsidókkal egy tekintet alá az, akinek két nagyszülője az izraelita felekezet tagjaként született ugyan, de ő maga keresztény feleke­zet tagjaként született és az is maradt és mind­két szülője házasságkötésük idején keresztény felekezet tagja volt, (Egy hang a szélsőbalol­dalon: Csak szűrnek!) Az erdélyi szombatosok, ha nem tagjai az izraelita felekezetnek, nem számítanak zsidónak, mert ezek fajilag, szár­mazásuknál fogva nem zsidók. A javaslat a mező- és erdőgazdasági ingat­lanokat a, zsidó faj kezéből akarja kivenni, és így természetes, hogy rendelkezései a zsidó­ságra mint fajra vonatkoznak. A javaslat ren­delkezései nemcsak a zsidó természetes szemé­lyekre vonatkoznak, hanem azokat alkalmazni kell zsidó jellegű kereskedelmi társaságra, egyesületre és egyéb jogi személyekre is. A zsidó jelleg megállapításánál az 1939 : IV. te. 20. $-án és a 7720/1939. M. E. számú rendelet 62. §-án túknenŐleg a társasági tőke származá­sának vizsgálatán kívül a társaság tagjainak, vagy a társasági tőke tulajdonosainak faj­szerinti megoszlását, a törzstőke többségének eredetét és azt is figyelembe kell venni, ha a jogi személy vagyonából vagy jövedelméből nagyobbrészben zsidók vagy zsidó jellegű cé­lok intézményesen részesülnek. Az oly rész­vénytársaságoknál pedig, amelyeknek alapsza­bályok szerint meghatározott tárgya mező­vagy erdőgazdálkodás, a javaslatnak a zsi­dókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkal­mazni kell, ha a földmívelésügyi miniszter a vállalat tárgya szerint érdekelt miniszterrel egyetértőleg megállapítja, hogy a részvénytár­saság zsidók irányítása alatt áll. Ezek után az általános érvényű megállapí­tások után a javaslat ingatlanszerzési tilalma az 1939 : IV. te. 15. §-ánál hatályosabb módon akadályozza meg azt, (hogy a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlant, ingatlanhasznalaa illetőséget, kis- és nagyközségben egyéb ingat­lanokat megszerezzenek, amennyiben kimondja* hogy ilyeneket sem jogügylettel, sem árverés útján nem szerezhetnek. A tilalom tehát szigo­rúbb az 1939. évi törvényben foglaltnál, mert az árverésre is kiterjed és nem engedélyez ki­vételeket! A javaslat értelmében a jövőben zsidók ilyen ingatlanokat csak öröklés utján szerezhetnek, de ezeket sem tarthatják meg, mert a javaslat további rendelkezései szerint közihatalmi úton az így szerzett, tehát örökölt ingatlanok birtoklását is el kell vonni tőlük. A javaslat az ingatlanszerzés tilalmazásán kívül a zsidóság birtokában lévő ingatlanok átengedésre kötelezését szigorítja, az eljárást pedig gyorsítja. Míg az 1939. évi törvény az átengedésre kötelezés gyakorlását diszkrecioná­lis joggá tette, addig a jelen javaslat ezt pa­rancsolólag írja elő és kiterjeszti az erdőgaz­dasági ingatlanokra, a használati illetőségekre, a mező- és erdőgazdasági ingatlanok alkotó ré­szeire és tartozékaira, az ezen ingatlanokon lévő vagy ezekkel kapcsplatos mező- vagy erdő­gazdasági ipari üzemekre és ezek üzemi beren­dezéseire is. Gazdasági szempontból nagyfontosságú a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a tíz ka­tasztrális holdnál nagyobb szőlő vagy gyü­mölcsös, továbbá az ötszáz holdnál nagyobb, akár egy, akár több személy tulajdonában, de KÉPVISELÖilÁZl NAPLÓ XIII. egységes kezelésben levő egyéb mezőgazdasági birtok átengedésre kötelezése esetében az íctl engedésre kötelezés kiterjeszthető a tulajdonos^ nak, valamint a birtok zsidó haszonélvezőjének és zsidó haszonbérlőjének élő és holt gazdasági felszerelésére is. (Meskó Zoltán: Az a lényeg; hogy ki kapja meg! — Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A javaslat elrendeli a kis- és nagyközsé­gekben fekvő egyéb zsidó ingatlanok igénybe­vételét is és az átengedésre kötelezés alól csak a lakóházat mentesíti a hozzátartozó szokásos vagy szükséges udvarral és kerttel. Mentesíti azonkívül az átengedésre kötelezés alól a mező­és erdőgazdasághoz nem tartozó ipari üzemi épületeket és az ipari üzem folytatásához szük­séges, üzemi területeket a földmívelésügyi mij* niszternek az iparügyi miniszterrel egyetértő határozata alapján. Az átengedésre kötelezésnél a javaslat az 1939. évi IV. te. 2. §-ának rendelkezéseit álta­lános kivételezési szabályként nem tartja fenn és ehelyett csak néhány személyes, az illető házastársára és le&zármazóira ki nem terjedő kedvezményt biztosít azoknak a zsidóknak, akik minősített hazafias magatartást tanúsítottak. (Derültség a szélsőbaloldalon,) Ezek a kedvez­mények a következők. Az átengedési kötelezettség alá eső ingat­lanából legffeljebb száz katasztrális hold mező­vagy erdőgazdasági ingatlant a szükséges lakó­házzal és gazdasági épületekkel, valamint élő és, holt felszereléssel, illetőleg egy hatszáz négyszögöles telket életfogytig tartó tulajdonul meg kell hagyni annak a zsidónak, aki az 1914—18-as háborúban &z ellenség előtt tanúsí­tott vitéz magatartásáért az arany vitézségi érmet vagy két ízben a nagy ezüst vitézségi érmet, vagy mint főtiszt, legalább a kardokkal ékesített harmadosztályú vaskoronarendet, vagy mint törzstiszt, ennél magasabb, kardok­kal ékesített kitüntetést nyert el, vagy aki hetvenötszázalékos hadirokkant, vagy aki az 1918—19. évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló nemzeti mozgalmakban résztvéve, életét kockáztatta vagy emiatt szabadságvesz­tést szenvedett. Az ilyen kedvezményben része­sülő zsidó záros határidő alatt előterjesztett kérelmére élethossziglani haszonbérletként még 400 katasztrális holdig terjedhető ingatlan visszahagyásában részesülhet. Mindezek a kedvezmények azonban ^ nem illetik meg a zsidót az elmondott feltételek fennforgása ellenére sem akkor, ha ellene az 1936. évi XXVIT. te 48. §-a első bekezdésének 1.. 6., 8. és 9. pontjaiban foglalt valamely tény­állás áll fenn, vagyis, ha az illető nem ma­gyar .állampolgár, ha politikai jogok gyakor­lását felfüggesztő ítélet hatálya alatt áll, ha fegyházbüntetésre vagy ha az állambelien irá­nyuló vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt más büntetésre jogerősen elítélték, vagy ha a töryeny szerint fegyházzal büntetendő bűntett, /yagy az állam ellen irá­nyuló, vagy nyereségvágyból elkövetett bűn­tett, vagy vétség miatt bírói eljárás alatt all. A kedvezményekre tekintet nélkül el Tehet rendelni az átengedésre kötelezést. ha az in­gatlant az ügynevezett kritikus időben. 1937 december 31-e és 1939 máius 5-e között a má­sodik zsidótörvény földbirtokpolitikai rendel­kezései alá eső személy átruházta és a tulaj­donost jelen javaslat törvényerőre emelkedése előtt átemigedésre — bár még nem jogerős hatá­48

Next

/
Thumbnails
Contents