Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-251

Az országgyűlés képviselőházának 251 és arra kell kérnem a miniszterelnök urat, hogy a belső fegyelem szempontjából kövec­sen el mindent, hogy azt a dolgozó, réteget, amely a kötelességét példásan r teljesíti, ne provokálják oktalanul olyan egyének és olyan tényezők, akik a termelés menetébe eddig nem folytak be. A termelés menetére nézve pe­dig a legkevesebb joguk van azoknak hivat­kozni a termelés folytonosságára, akik a múlt években egy könnyelműen felidézett bányász­sztrájkkal itt sokezer tonna szén kiesését okoz­ták és ezekkel a cselekményekkel nemcsak a budapesti fűtést, hanem a hadviselés érdekeit is súlyosan veszélyeztették. Ezeknek nincs er­kölcsi joguk, arra, hogy a belső fegyelemre és a belső rendre ilyen módon hivatkozzanak. ÍAz elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Az átmenetre vonatkozólag a noiniszter­elnök urat valamire meg kell kérnem. Min­den háborúnak egyszer vége lesz, bármilyen hosszú ideig tartson is, és a háború után egy gazdasági átrendeződés történik. Ezen gaz­dasági átrendeződés következtében sokezer dolgozó ember kénytelen lesz munkahelyét elhagyni és egy más munkakörben elhelyez­kedést keresni. Erre az átmeneti időre nem lehet ezeket az embereket minden any t a,gi tá mogatás nélkül hagyni és a kormány már ma gondoskodjék arról, hogy azok, akik ön­hibájukon kívül váltak munkanélküliekké, megfelelő anyagi támogatásban részesülje­nek. Ami több felszólaló .részéről elhangzott az újgazdagok és a pazarlás tekintetében, ab­ban osztozom; nagyon helyes lesz, ha ezen á téren egy kis rendet teremtenek és egy kis rend teremtődik a közigazgatás terén is. Ne történjék meg az, hogy a közigazgatás nem a törvények végrehajtója lesz, hanem kezd a törvények alkotója lenni. Ne csináljon min­denki magának minden íróasztalnál új tör­vényt, hanem hajtea végre a kormány inten­cióit. Az a centralizáció, amelyet a kormány itt hangsúlyozott, érvényesüljön is a gya­korlatban és ne történjék t meg az, hogy az alantas hatóságok a centrális hatalom intéz­kedéseit nem mindenkor hajtják végre és nem mindenkor állanak rendelkezésre. (Rupert Rezső: Szabotálják és megtagadják!) Szó esett itt még arról is a tegnapi nap. hogy itt egy új csoportosulás van, amelyről már' az előttem szólott t. képviselőtársain is beszélt, (Palló Imre; Mos't jön a népfront!) amelyben bennünket is aposztrofált (Egy hang a szélsőbaloldalon: Joggal!), miután én szociáldemokratának vallom magamat és ezt a tényt soha nem tagadtam. (Mokcsay Dezső: Magyarországinak!) Igen, ha ön ezt a kér­dést hajlandó velem tisztázni, rendelkezésére állok, de nem az én beszédidőmben. Hajiandi» vagyok elemi iskolai előadást tartani azok részéré, akik ezt a kérdést és annak történetét nem ismerik. (Mokcsay Dezső: Micsoda be­széd, ez*? — Zaj. — Elnök csenget. — Nagy zaj a baloldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Kérem, a képviselő urat, méltóztassék az ilyen sértő megjegyzésektől tartózkodni. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Rendre! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Kegyelmes elvtárs! —- Mokcsay Dezső: Egységokmány!) Peyer Károly: Az hangzott itt el, hogy egyesek, kisajátítják a független magyar ál­ülése 19i2 március 20-ó,n, pénteken. 125 i láspont szent gondolatát, egyesek kisajátítják a maguk számára és teszi ezt az a homályos, egyre jobban előtérbe lépő politikai irodalmi irányzat, amelynek hívei közt ott látjuk a levitézlett politikai irányzatok képviselőit (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mint magát!) — fél magyar-fél sváb származású törzsökösö­ket, világpolgárságot, és a többit. Talán há­lás lett volna a félzsidó származásról isi be­szélni ebben a kérdésben. (Nagy zaj a szélső­baloldalon. — Elnök csenget.) A félzsidókat miért kerülik olyan érzéke iyenî (Egy hang a szélsöbaloldalon: Népszava! Népfront!) A félzsidókat is be lehetett volna vonni, úgy látszik, nem akartak valami családi érzé­kenységet érinteni. . (Rapcsányi László: ütt vanna]: maguk között! — Nagy zaj.) Nem va­gyok hajlandó egy percig sem szó nélkül tűrni azt (Nagy zaj a szélsőbaloldalon), hogy a hazafias érzést és a magyar nemzeti érzü­letet a maguk részére ki akarják sajátítani. (Abonyi Ferenc: Vörös kakas! — Gosztonyi Sándor: Szerényebben egy kicsit! — Nagy zaj a, bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek a baloldalon.^ Kérem a képviselő urat, méltóztassék olyan értelem­ben és olyan módon beszélni, hogy ilyen vihar ne kövesse felszólalását. Peyer Károly: Bocsánatot kérek, a tárna; dásokra felelek. Nem vagyok hajlandó senki részére monopóliumot biztosítani itt a haza­fiasság tekintetében. (Nagy zaj a szélsőbalol­dalon. — Elnök csenget. — Abonyi Ferenc: Maga nem beszélhet erről! Mi van az egység­okmánnyall) Petőfi és Kossuth szobrához már akkor elzarándokoltam, amikor ez a velem szemben álló irányzat még a világon sein volt. Mi már Petőfi és Kossuth szobránál akkor ünnepeltük március 15-ét (Abonyi Ferenc: Nemzetgyilkos! — Gosztonyi Sándor: Nem le­het meghallgatni! — Nagy zaj a szélsöbalolda­lon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak rámbízni, hogy mikor tartom szüksé­gesnek beavatkozni. Peyer Károly: Még jóval az 1914-es há­ború előtti években megünnepeltük március 15-ikét, amikor a tüntetésnek és a tömegfelvo­nulásnak lehetősége volt. Mindig megrendez­tük március 15-~ét és meg fogjuk rendezni. (Állandó nagy zaj a szélsőbaloldalon. A^ vihar­csengő megszólal. — Lili János: Maga már semmit sem fog itt rendezni. Majd mi fogunk itt rendezni magának. Ne fenyegessen, maga bitang!) Mit mondott 1 ? (Lili János: Maga bi­tang, azt mondtam!) Elnök: Ha nem méltóztatnak a parlamenti tárgyalást lehetővé tenni, akkor kénytelen le­szek erélyesebb rendszabályt alkalmazni. Lili képviselő urat rendreutasítom. Kérem a kép­viselő urakat, méltóztassanak nyugodtan és higgadtan végighallgatni a szónokot. (Felkiál­tások a szélsöbaloldalon: Nem lehet! — Gosz­tonyi Sándor; Önök az utolsó szociáldemokra­ták Európában! Szerényebben!" —• Nagy zaj.) Peyer Károly: Nem fogom engedni azt, hogy a hazafiságot bárki másra használja fel, mint tiszta hazafiságra. (Kuhajda ^Vilmos köz. beszól.) Elnök: Kuhajdä képviselő úr, szíveskedjék csendben maradni. (Gosztonyi Sándor: Men­jen Moszkvába!) Peyer Károly: Én nem kérek politikai mű­ködésemben támogatást senkitől sem. (Palló Imre: Megkapja a zsidóktól! — Gosztonyi Sán-

Next

/
Thumbnails
Contents