Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-250
108 Az_ ország gyűlés képviselőházának 250. ülése 19%2 március 19-én, csütörtökön. képünk az új Magyarországról. Azt, ami az új képbe beleillik, ha régi is, örömmel tartjuk meg, de ami nem illik bele, annak helyébe újat kell tenni, és pedig egy egységes, minden ízében egymással harmóniában lévő elgondolás szerint. Hogy ne mondhassák azt a t. túloldalon, hogy csupán általánosságokban (mozgok, — bár igyekeztem plasztikussá tenni a képét — egy igen fontos kérdésre mutatok rá. A mostani kabinetben is helyetfoglaló gazdasági csúcsminiszter úrtól hallottuk már azt a tételt, hogy irányított gazdálkodásra kell áttérnünk. Irányított gazdálkodáshoz elsősorban irány kell, azaz terv. Lehet, hogy van ilyen terv vagy vannak ilyen tervek, de mindenesetre keveset látunk belőlük, sőt még azt is thbzzátehetem, hogy ebben az egyébként indiszkrét országban ezeket a terveket illetőleg, meglehetősen sikerült a titoktartás. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Másodszor ezeknek a terveknek összefüggőeknek kell lenniök, tehát mezőgazdasági politika, iparpolitika, kereskedelempolitika, közlekedéspolitika stb. terén az egyes terveknek összehangolva kell lenniök. Ebből következik, hogy legyen felelős gazdájuk, valaki, aki dönt ezekben a kérdésekben, álldon a többi felett. Van gazdasági esúcsminiszterünk, db az ő hatásköre az, hogy legfeljebb rábeszélheti a többi minisztereket nézeteinek elfogadására. (Egy hang a szlélsőbaloldalon: Nem nagy sikerrel!) A kollegiális kabinetrendszer, az osztott és különálló felelősség nem egyeztethető öszsze az irányított gazdálkodással. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon J A további kellék az, hogy a tervekhez — ha vannak és összefüggőek — kell végrehajtó szervezet és ez a végrehajtó szervezet nem lehet az állami bürokrácia; egyrészt azért, mert távol áll az élettől, másrészt azért, mert nem győzné munkával, az adófizető pedig nem győzné pénzzel és végül ember sem, volna rá elég. Az állami apparátus funkciója tehát csak indító, rendelkező és ellenőrző lehet* a végrehajtáshoz az egész nagy gazdasági szervezetet, magát a gazdasági életet kell beállítani, megszervezni hivatások szerint és az embereket rá kell nevelni arra, hogy értelmesen beleilleszkedjenek és szívvel-lélekkel ennek az irányított gazdálkodásnak végrehajtói legyenek. T. Ház! Minthogy a miniszterelnök úr beszédében nélkülöznöm kellett annak az alapvető tételnek felismerését, hogy Magyarország átalakítása csak egy egységes koncepció, egységes terv szerint történhetik, nem mondhatok mást. nem fejezhetem be mással, mint amit Faust mondott: »Die Botschaft hör ich wohl, allein mir fehlt der Glaube« és ezért bizalmatlan vagyok a miniszterelnök úr politikájával szemben. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Haala Róbert jegyző: Maróthy Károly! Elnök: Maróthy Károly képviselő urat illeti a szó. Maróthy Károly: T. Képviselőház! Először is kérek 15 perc meghosszabbítást. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Méltóztatnak a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítási megadja. Maróthy Károly: T- Képviselőház! Kállay miniszterelnök úr Gömbös Gyula óta hatodik miniszterelnökünk. Az első három miniszterelnök, Gömbös, Darányi és Imrédy, politikus államférfiak voltak, akikben több volt a kezdeményezés, nagyobb tettvágy, több határozottság, több eredetiség volt és több reformvágy is volt, mint az utánuk következő háromban, akikhez immáron saját nyilatkozata alapján Kállay miniszterelnök urat is sorolhatom, tekintettel arra, hogy ő maga is azt mondotta, nem politikus ember, távolról jött. Megállapíthatjuk tehát a következő három miniszterelnökről, Telekiről, Bárdossyról és a jelenlegi miniszterelnök úrról, hogy ők &zakállamférfiak és bennük sokkal kevesebb határozottság, kevesebb programm és kevesebb reformvágy van, sőt ellenkezőleg: amíg az első három miniszterelnök igyekezett új utakat vágni, addig a másik három tulajdonképpen csak az előbbi három miniszterelnök munkáját javítgatta, illetve szándékozik javítgatni. A miniszterelnök úr maga is hivatkozott itt arra, hogy nem akar új gondolatokat hozni, hanem inkább a régiket akarja kimunkálni. Egy másik beszédében a miniszterelnök úr a 95 pontra, a Gömbös-féle nemzeti munkatervre hivatkozott, a kormányzópárt elnöke pedig egyenesen aposztrofálta itt azt a 95 pontot. Nem tudjuk, hogy ez egészen helyes volt-e 3 mert pontosan egy évtized után, most, 1942 tavaszán mégis csak mások a kívánalmak, mint voltak 1932 őszén. Az is kétségtelen, hogy akkor a 95 pont a nemzeti állam, a revízió és az egységes világnézet hárompillére körül cso. portosult. Ebből a három pillérből a nemzeti állam tulajdonképpen nemzetiségekben gazdag állam lett, a revízió részben megvalósult, míg viszont az egységes világnézet kialakulása még csak most van folyamatban. Ma tehát, i Ház, amikor egy régi kormányzat ígérvényét egy kései miniszterelnök írja alá, zsirálga, meg kell őt kérdeznünk, vájjon mit tart a maga részéről fontosnak ebből a zsirált ígérvényből, mert hiszen a 95 pont egy része tulajdonképpen ma már nem aktuális, másik része pedig nem valósult meg. A 95 pont közül helyeselünk azokat, amelyeket Lukács képviselőtársunk felsorolt, de ugyanabban a 95 pontban benne vannak a kö. vetkezők is: »Nem zárkózunk el a dunai államok együttműködése elől.« »Biztosítanunk kell a pengő értékállandóságát az aranypengővei.« »Fenntartjuk az aranyfedezeti rendszert.« (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Végül: »Köz^azdasájgunkat, a kinövések lenyesegetésével, a kapitalista termelés formái között tartjuk fenn,« (Kállay Miklós miniszteireflnök: Ezt nem én fogalmaztam!) De hivatkozott rá a miniszterelnök úr. Hivatkozott • rá, hogy együtt fogalmazták. Most, a mai időkben elfogadja a miniszterelnök, úr a kapitalista rendszert akkor, amikor a kapitalizmus mint uralmi rendszer tulajdonképpen csődölt mondott, (Zaj. — Elnök csenget.) amikor a kartellrendszer helyébe az állami irányítás rendszere lépett, amikor a német • nemzeti szocializmus és a _ fasizmus éppen nagy, világraszóló harcát vívja a Viberálkapitalizmussal szemben 3 Azt hiszem^ nem volt helyes az igen t. miniszterelnök úrnak ez a hivatkozása. Kérdem, hogy a miniszterelnök úr a 95 pont 4. pontját is valóban magáévá teszi-e?