Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-250

98 Az országgyűlés képviselőházának 250 ezen a téren horribilis bajok tannak. (Fel- j kiáltások a szélsőbaloldalon: Vannak!) Lehet, hogy vannak bajok, de nagy megmozdulások idején, a régi elemek kikapcsolása és új ele­mek bekapcsolása idején ilyen bajok könnyen előfordulnak. Ezeket a kérdéseket azonban in­kább preventive tekintem, hogy azután bün­tetőjogi szankciójuk legyen mind a vesztegető, mind a vesztegetett vonalán mindazoknak a cselekményeknek, amelyektől a magyar köz­életet megtisztítani a legelsőrendű feladat. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a Imzépen.) Igazságügyünknek van még egy feladata és ez: gondoskodás a rendeletek betartásáról. Rendéleteket bocsátunk ki, egyiket a másik után, infláció van nálunk rendeletekben. De ugyanolyan eréllyel kell ma felsorakozni a rendéletek betartása mögé is és ez mindenki­nek kötelessége, mert különben a közrendet, a közellátást és hadrakelt seregünk biztonságát fenntartani nem tudjuk. Ezeket óhajtottam itt elmondani. (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Mi van az összefér­hetlenséggelf) Xígy tudom, hogy azt a parla­ment a maga kérdésének tekintette és várom ebben a tekintetben a javaslatot s akkor majd állást foglalok ehhez a kérdéshez. A parla­ment kérte az autonóm hatáskört, nincs mó­dom és nem akarom most ezt előre befolyá­solni. (Helyeslés.) T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Beszé­demet elmondottam. Elmondottam bizonyos uyiltsággal, ami talán annak tulajdonítható, hogy mintegy öt-hat év óta, de talán ínég régebben kikapcsolódtam az aktív politikából és aktív politikusnak tulajdonképpen sohasem tekintettem magamat. Ahhoz túltárgyilagosnak ismerem magamat: a kérdéséket úgy nézem, ahogyan vannak és úgy mondom el, ahogyan én azokat látom. Ezzel a szubjektivitással jöt­tem ide, de van objektív álláspontom is és ez a következő. Kérem a t. Képviselőházitól, minden képviselőtől, de kérem mindenkitől ebben az országban, hogy azt a három súlypontot, amit beszédemben megjelöltem m előtérbe ^állítot­tam: a hadrakelt hadsereg lelki, testi es ellá­tási intaktságát. másodszor a nemzetiségi poli tikát, általában a nemzetiségi problémákat, harmadszor pedig a nagyon nehéz közellátási kérdéseink torüleltét kapcsoljuk ki a pártpoli­tika mezejéről. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Matolcsy Mátyás: Ez termé szetes.) Ezt kérem: más téren rendelkezésre állok. Eleget tettem most feladatomnak, ha el­érem azt, hogy nemzeti egység alakul ki ezek­ben a kérdésekben, mert nehéz küzdelmünket nem tudnánk úgy megvívni, ha még ebben a három kérdésben sem lennénk egységesek az országban. (Ügy van! Úgy van! Taps a jobb­oldalon és a középen.) Köszönöm a t. képviselő uraknak, hogy meghallgattak. Be is fejezem mondanivaló­mat, merít most annak ideje következik, hogy én hallgassam meg képviselőtársaimat és min denkit, aki tárgyilagosan, jóindulattal közele­dik hozzám. Vállakózásomban, amelyhez támo­gatást kérek, útmutatóm a nemzet hűsége, útra­valóul pedig a háborúnak minden bajáit, min den küzdő katonánk szeretetét, minden küsz­ködő munkásunk verejtékét és az egész magyar szegénységet viszem magammal tarsolyomban és obsitnak majdan nem kérek mást, mint ma­gyar népem egy baráti kézszorítását. (Hosszan­ülése 194-2 március 19-én, csütörtökön. tartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon, a középen és a balközépen. — A szónokot tŐnie gesen üdvözlik. — Zaj. — Felkiáltások a szél­sőbaloldalon: Szünetet kérünk! — Rajniss Fe­renc: Öt perc szünetet kérünk.) Elnök: Méltóztassanak csendben maradni! Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A miniszterelnök úr által előterjesztett kormányprogramjaihoz a pártok egy-egy szó­noka szót kért. A szót a pártok egy-egy szóno­kának megadtam. A felszólalások a házszabá­lyok 151. Sha értelmében 15 percig tarthatnak, de minden szónok 15 pere meghosszabbítási kérhet. Kérem a képviselő urakat, hogy az, aki 15 percnél hosszabb ideig kíván beszélni, szí­veskedjék mindjárt beszéde elején kérni a meghosszabbítást, hogy ne kelljen a beszédet megszakítanom. (Helyeslés.) Szólásra kövek kezik? Árvay Árpád jegyző: vitéz Lukács Béla! vitéz Lukács Béla: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk! — Nagy taps a jobboldalon, a középen és a ballmzépen.) Tisztelettel kérném beszédidőm­nek 15 perccel leendő meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak megadni? (Felkiáltá­sok: Megadjuk!) A Ház a meghosszabbítást megadja. vitéz Lukács Béla: Mélyen t. Képviselő­ház! (Halljuk! Halljuk!) A magyar politika legutóbbi 10 esztendeje azon a fajvédő, keresz­tény és nemzeti gondolaton épült fel, amelyet szegedi gondolat néven ismerünk. (Ügy vam Ügy van! jobb felől.) Gömbös Gyula kormány­rajutása óta az egymást követő magyar kor­mányok mind elismerték ennek a jobboldali gondolatnak egyedüli jogosultságát, amely a kormányzat alapját képezheti és ez a párt, amelynek éni ebben a pillanatban szerencsés vagyok elnöke lehetni, (Éljenzés és taps a jobb­oldalon.) ennek a keresztény jobboldali faj­védő gondolatnak alapján állott mindenkor (Ügy van!^ Ügy van! jobbfelől.) és szíve sze­rint mindig lelkesen adhatta meg az annyira szükséges politikai alátámasztást annak a kor­mánynak, amely egyrészről erre a pártra tá­maszkodott, de amely kormányt és amely kor­mány elnökét egyben mint pártunk vezérét is ez a párt mindenkor hűséggel és lelkesedéssel követte. Kállay Miklós miniszterelnök úr (Éljenzés és taps a jobboldalon, a közepén és a balközé­pen.) mai bemutatkozó beszédében, de korábbi megnyilatkozásaiban is félreérthetetlen nyílt­sággal magyaros őszinteséggel jelentette ki, hogy az előző kormányok politikáját töretle­nül kívánja tovább vinni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Kijelentette továbbá, hogy sem a külpolitikában, sem pedig belső politikai vo­natkozásokban törés a kormány politikájában nem kövétkezhetik be, így tehát mi sem ter­mészetesebb, t. Képviselőház, mint az, hogy ez a párt, amelynek — mondom — szerencsém van elnöke lehetni, az új kormányt és annak miniszterelnökét a leglelkesebben, hűséggel támogatja és követi. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen.} T. Képviselőház! Az a Programm, amelynek alapján pártunk áll, nem az íróasztalok mellett született meg. Megszületett ez a Programm mil­lió és millió magyar ember lelkében (Ügy van! jobbfelől.) s él, dolgozik millió és millió ma.

Next

/
Thumbnails
Contents