Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-225

Az országgyűlés képviselőházának 225. ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell és azt hiszem, a belügyminiszter űr nem is foglalkozott soha komolyan ezzel a gondolattal. Az orvosi közegészségügyi ellátás megoldását éppen úgy, mint az egész társadalombiztosító intézmény korszerűsítésének kérdését elsősorban akkor tudjuk... Elnök: . figyelmeztetem a képviselő urat. hogy beszédideje lejárt. Szíveskedjék befejezni. Jandl Lajos: — befejezem — ...helyes irányba terelni, ha azokat a példákat fogjuk szem előtt tartani, amely példák rendelkezé-, sünkre állnak azokban az országokban, ahol tökéletesebb tormában oldották ezt meg, elsősorban Németországban, ahol & német orvosi, egészségügyi intézmények vezetője, Conti dr. a szabad orvosválasztással látta elintézhetőnek az orvos és a beteg problémáját és ezen az úton haladt a német betegsegélyzo biztosító orvosi kar további kiépítése. Kérem a belügyminiszter urat, hogy ebben az irányban minél rövidebb időn belül törvényjavaslattal jöjjön a Haz elé. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Kossuth Pál képviselő úr inter

: pellációja a földművelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Zeöld Imre Péter jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a sátoraljaújhelyi Ronyva Ármentesítő Társulat részére nyújtandó államsegély tárgyában. Van-e tudomása a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrnak az ezideig még szabályozatlan Konyva-folyó által Sátoraljaújhely megyei város és környékének okozott sorozatos elemi csapások méreteiről és hajlandó-e a Ronyva-folyó sürgős szabályozását 50%-os államsegély nyújtása által lehetővé tenni, illetve támogatni és az érdekeltségnek a jelzett célra állami kedvezményes kölcsönt biztosítani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kossuth Pál: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) A természet elemei, mint például a víz, gyakran a legellentétesebb hatásokkal vannak az emberiség életére, gazdasági tevékenységére aszerint, hogy áldásos, hasznothajtó módon hatnak-e vagy állíthatók be egy nemzet vagy egy országrész gazdasági, kulturális célkitűzéseinek- szolgálatába, avagy pedig káros és veszélyt hozó megnyilvánulásokban éreztetik hatásukat. Ha egy országban az ország egyes vidékem medreik között szabályozott folyók és tavak vannak, ezek nem okoznak veszedelmet, bajokat és károkat. És ha partjaikon esetleg a hajózás, a kereskedelem, a halászat virágzik és idegenforgalom virul fel, ez nagyon áldásos tünet. Ha ellenben látunk vidékeket ebben az országban, ahol az árvizek pusztításai és az ennek következtében beállott elmocsarasodások következtében csak a nyomor és szenvedés üti fel tanyáját, ahol a házak tetejéig elöntött tanyák, nyomaveszett vetések, csak a tetejükkel kilátszó szénaboglyák vannak, akkor ott igenis, a nyomor és a szenvedés kiáltó tüneteivel állunk szemben. A mi országunkban, sajnos, az utóbbiból jutott ki nagyobb rész. A közemuit két esztendőben nagyon sokat foglalkoztatta a magyar képviselőházat az árvizek kérdése, nagyon sok képviselő elsírta panaszait és hála kormányunk gyors és erednieKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII, ülése. 19 Ul november É6'án, szerdán. itt nyes intézkedéseinek, ha voltak is nagy károsodások és bajok, ezek idők multával megszűntek, orvosoltattak, az árvízsújtotta lakosság bizonyos fokú kártérítést kapott és reméljük, hogy a kedvezőbb időjárás beáltával ezek a bajok előbb-utóbb meg fognak szűnni. Egészen más azonban a helyzet ott, ahol ilyen tekintetben állandó, krónikus tünetekkel és jelenségekkel találkozunk, ahol tehát nem tüneti kezelésre és tüneti segítségre, hanem radikális, alapos és végérvényes intézkedésekre van szűkség. Ilyen esetekben szerintem haladéktalanul és eredményesen intézkedni kell. Sátoraljaújhely városnak és környékének a Ronyva folyó pusztításaival kapcsolatos képét szeretném itt az igen t. Ház előtt röviden feltárni. Ez a kis Ronyva folyó északi irányból érintve Sátoraljaújhely keleti és déli részeit, folyik le és később belefolyik a Bodrogba. Ez a kis folyó, amely normális viszonyok között tulajdonképpen csak olyan széles, hogy egy lóval átugratható vagy gyalog is átlábplható, huzamosabb esőzés vagy gyorsabb hóolvadás, erős felhőszakadás esetén valóságos ördögi folyóvá válik, elönti Sátoraljaújhelynek lapályosan fekvő házait, behatol a pincékbe, a szegény kisemberek istállóiba és én megértem már 1913-ban olyan árvizet ettől a Ronyvától Sátoraljaújhelyen, hbgy nem túlzás az, ha azt kicsinyben a szegedi árvízhez hasonlítom: állatok pusztultak ei, csecsemők vesztek oda és a szerencsétlen árvíztől sújtott lakosság esak a puszta életét tudta megmenteni az öszszeomló házak között. A Sátoraljaújhelynek ezen a részén lakó szerencsétlen lakosság most is örökös bizonytalanságban él: mikor jön egy felhőszakadás, mikor jön egy rohamos olvadás, mikor kell egyszerűen csak az életét megmentendő, minden ingóságát odahagyva elmenekülnie. Igen t. Ház! Nemcsak ebben érezteti a Ronyva folyó a maga kártékony hatását, hanem nagyon tekintélyes kiterjedésű mezőgazdasági területeket is el szokott önteni. Nem tudván lefolyni a lapály alatt, egy ilyen Ronyva-kiáradás lefutása után körülbelül 4—5000 katasztrális holdnyi területen lápok és mocsarak keletkeznek, amelyek az egész esztendőre terméketlenné teszik azt a területet. Azt hiszem, az igen t. Háznak nagyon sok tagja utazott a Budapest—Sátoraljaújhely—ungvári vasútvonalon és láthatta, hogy egyenesen elképesztő és hajmeresztő az a kép, amely a tokaji hegy mögött < egészen Sátoraljaújhelyig az ember szeme elé tárul. Az oroszlánrészt, ebben ugyan legnagyobbrészt a Bodrog kiöntései teszik ki, de Sárospataktól Sátoraljaújhelyig csak a Ronyva kiöntései láthatók és ezek veszedelmesebbek, mint a t Bodrog kiöntései, mert a Bodrog kiöntései végeredményben lefolynak, de a Ronyva kiöntései ott maradnak egész állóesztendőn keresztül. így tehát mondom, nemcsak a várost és nemcsak azt a 4—5000 katasztrális holdnyi területet fenyegeti állandó pusztulással a Ronyva, hanem a magyar államvasutak egyik fővonalát, az egyik stratégiai vonalát, a Budapest—Sátoraljaújhely—ungvári vasutvonalat, ezt a kétvágányos vasutat körülbelül 5 kilométernyi kiterjedésben, állandóan elmosással, átszakítással fenyegeti, nem is beszélve arról, hogy hidait, átereszeit sokszor tönkreteszi, sőt a törvényhatósági útból is egy 5 kilométeres útszakaszt minden esztendőben lemos, elpusztít, átszakít, ami által szintén mérhetetlen károkat okoz. • - • ' • •-.:...:•, • n ü