Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-225
7í) Az országgyűlés képviselőházának 225. Steiner Ármin nem átallott beadni egy valóság iránti ellenbizonyítást, amelyben elmondotta, hogy itt olyan dolgok vannak ellene, amelyek tisztán egy politikai hajsza következményei. Ugye, őt a nyilasok üldözik, üldözik ezt a szegény Steiner Ármint? Becsatolta az Esti Kurrir 1939. december 2-i számának 3. oldalát, mint jogforrást amelyben az van, hogy: »Elítélték a nyilas újságírót, mert vádló cikkeinek egyetlen szavát sem tudta bizonyítani; »egy ártatlan embert, megvádolhatnak«. Becsatolta a Magyar Nemzetet is mint jogforrást, még pedig az 1939. december 20-i számnak 5. oldalát. A szellemi honvédelemnek ezt a kiváló lapját méltóztatnak ismerni; ezzel azt bizonyította, hogy ő a legártatlanabb és a nyilasok áldozata. Becsatolta ezenkívül Az Est című napilap 1939. május 31-én kelt számának 9. oldalát, amelyen az áll, hogy : »így választott a vidék.« Ez a cikk a következőket mondja (olvassa): »...az országban olyan pénz gurul, amelyhez nemzethű magyar nem nyúlhat.« Ármin nem nyúlt ehhez a pénzhez, mi nyúltunk hozzá, — mondja ő. Ezt mondja továbbá ez a cikk (olvassa): »Mi nem akarunk eszközei és útvonala lenni a keletre törésnek«, az idegen eszméknek, idegen nemzeteknek. Ezt hozta a bírósághoz Steiner Ármin 1940-ben és hivatkozott arra, hogy ez a Magyar Élet Pártjának utolsó felhívása Szegeden a választások előtt. ívitéz Várady László: Elhalkult a szava, nem értettükí Mondja hangosabban!) Ez volt a Magyar Élet Pártjának Szegeden az utolsó felhívása a választások előtt. Tessék megnézni majd a többit, ami ebben benne van. Ez is egy adat az őszinte tengelybarátsághoz. Steiner Ármin természetesen mint politikai mártir volt ott és Steiner Ármin ellen nem lehetett semmit sem tenni, mert a főszolgabíró azt mondotta: ez nyilas terror, ezek a nyilasok erőszakkal dolgoznak ez ellen a szegény Steiner zsidó ellen, aki 75°/»-os hadirokkant. Steiner Ármin tudniillik körülbelül hat évvel ezelőtt jelentkezett, hogy ő hadirokkant. A minisztérium kétszer visszautasította. 1939-ben azután hervadhatatlan politikai érdemei elismeréséül (Bapcsányi László: Csak nem kormányfŐtaná csos lett?) a főszolgabíró, Vadas Rezső kiállított neki egy hadirokkantsági bizonyítványt (Felkiáltások jobbfelől: Az nem lehet! — Zaj. ~ Elnök csenget.), 75%-os rokkantnak nyilvánította Steiner Ármint. (Vitéz Várady László: Azt nem a főszolgabíró állítja ki!) Tessék csak várni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon! Budinszky László: Az Ármin megszerezte a hadirokkantsági igazolványt, pedig a háború alatt Budapesten egy katonai irodában ült (Bodor Márton Megrokkant ott! — Derültség. — Maróthy Károly: Az ülésben rokkant meg!) Az # trj-Lipótvárosban lakást, autót tartott, a Britannia-szállóban külön lakosztálya volt ennek a szegény Steiner Árminnak (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szegény!) és hiába volt minden r küzdelem, minden feljelentés, Steiner Ármin és Vadas Dezső főszolgabíró úr továbbra is uralták a helyzetet, Steiner Ármint nem lehetett megtámadni. (Egy hang .jobbfelől: De mi van a főszolgabíróval? — vitéz Várady László: Most is főbíró még? — Zaj. — Elnök csenget. — Kapcsányi László: Elment árjásítani biztosan! — Zaj.) Közbeni jött egy feljelentés 1939-ben, de nem történt semmi. Végül is katonaság útján kellett ezt az embert megDiszkálni és ilyen nehéz küzdelem után került Ste ner Ármin a börtönbe. (Felkiáltások jobbfelől: ülése 194-1 november 26-án, szerdán. Hála Istennek!) Vadas Rezső is börtönbe került, ő azonban már kint van. (Maróthy Károly: Tessék! Most csodálkozzunk!) Elnök: Csendet kérek, Maróthy Károly képviselő úr! Kérem, szíveskedjék a pad csap kodást abbahagyni. Budinszky László: Vadas Rezső már nincs hivatalban, de autóján használja az »E« betűt, mert hiszen szegénynek megvan még az autója és szabad neki az »E« betűt használni. (Zaj a jobboldalon.) . Elnök: Kérem a jobboldalon ülő képviselő urakat, szíveskedjenek a tárgyalás komolyságát megőrizni. Budinszky képviselő urat pedig kéreim hogy míg elnöki kijelentést teszek, szíveskedjék azt megvárni. Tessék folytatni. Budinszky László: A tárgynál akarok maradni abszolúte. Ez a »derék« Steiner Ármin berántott egy főszolgabírót, berántott ártatlan embereket, egy szolgabírót, egy Vidéki nevezetűt, aki ott volt és a főszolgabíró utasítására írt alá bizonyos felmentő ítéleteket. Ezt is felfüggesztették. Viszont dr. Bánfalvi főjegyző még minidig ott vaia Vadas Rezső pedig szabadlábon kint. Nincs internálva, pedig készül ellen© vádirat; pedig a belügyminiszter úr azt mondotta, hogy ha van vádirat, akkor internálni kell. Én ugyan ezt a jogi figurát nem ismerem, ez új dolog, de majd a jogi szemináriumban meg fogják tanulni, hogyan kell ezt értelmezni. De Steiner Ármin nem állt meg annál, •— nehogy azt tessék képzelni — hogy ő hadirokkant, hanem még a Nemzetvédelmi Keresztet is meg akarta szerezni, mert időközben négyszáz holdas birtokot is vásárolt. Ez természetes, mert hiszen ő fajzsidó; viszont ő hadirokkant, neki joga van hozzá. De miután van két fiú is a családban és meg kell menteni a birtokot és a 11 jogosítványt, mi történt? A Nemzetvédelmi Keresztre felterjesztette magát és ezt az alispán úr is aláírta, (Egy hang jobbfelől: Azt nem kaphatja meg!) igaz, hogy ma már a nyugdíjazását kéri. Ez történik Bars és Hont megyében. Nagyszerűek a közállapotok, nincs itt semmi baj! Es mi történt? Ne tessék meglepődni: elvonták tőle az italmérést, a kismértékbenit, de a nagybani ma is megvan Steiner Árminnak. Mit tetszik ehhez szólni, úgy-e, nagyszerű dolog? Sört, bort mindent nagyban mér, nincs itt semmi baj, minden rendben van, becsukták a kis putikot, de nagyban dogozhat Steiner Ármin. (Egy hang jobbfelől: Azt is elveszik tőle!) Nagyon érdekes, hogy a valutaügyészség megszüntette az eljárást, és nagyon érdekes, hogy a vámigazgatóság iratai közül a 2239/1937. szám alatti ügyirat melléklete, amely Steiner Árminnak az exportcukor körüli sejtelmes ügyleteit tartalmazta, eltűnt, és amint az átirat mondja, a legszorgosabb kutatás dacára sem volt talállható. (Egy hang a jobboldalon: Nagy gazember lehet!) Ezek mind apró dolgok, szórványos jelenségek, ritkán fordul elő ilyesmi. A Nemzetvédelmi Keresztre felterjeszttette magát, itt azonban már megakadt a dolog a mi fellépésünk, a nyilasok fellépése következtében, akik nem mondanak konkrétumokat, hanem általánosítanak, tetszik tudni; a mi fellépésünk elsöpörte az alispán urat, elsöpörte Vadas Rezsőt, elsöpörte a hozzá hasonló embereket, s — mondom — az alispán urat is; de mi nem mondunk konkrétumot, mi csak általánosítunk. Négy kerek esztendeig tartott, míg ezt a maffiát ki tudtam onnan piszkálni, négy ke-