Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-225

Az országgyűlés képviselőházának 225. tam választ. Ki kell emelnem, hogy félreértésen alapul az az állítása, mely szerint a sertések levágásának időpontját a katonai osztag parancsnoka állapítja meg. A helyzet az, hogy a 777.000. számú közellátási miniszteri rendelet nem terjed ki a sertések igénybevételére, csupán aioknak számbavételére. Azt a kívánságot, hogy »a visszahagyható 11 kilogrammos zsiradékkészleten felül étkezési szalonna visszahagyása is 'engedélyeztessék, csak akkor tudom majd érdemben megvizsgálni, amikor már látom, hogy mekkor-a hízott sertésmennyiséggel számolhatok. Ez pedig éppen a jelenlegi számbavétel során válik majd lehetővé. Ha mód van rá, ennek a kívánságnak a teljesítését feltétlenül törekedni fogok keresztülvinni. Festetics gróf képviselő úrnak azt az állítását, hogy Olaszországba kivisszük a lisztet és mint makarónit hozzuk vissza, meg kell cáfolnom, miután Olaszországból évek óta semmiféle szárított tésztát nem hozunk be, s az, itthon forgalomba kerülő ilyen áruk kizárólag magyar gyártmányúak. A képviselő úrnak a lábbeli- és a textilellátással kapcsolatos észrevételeire már az eddigiekben válaszoltam. Báró Vay Miklós képviselő úr felszólalásával kapcsolatban közlöm, hogy az idénymunkások részére a gazdaságok szalonnát visszatarthatnak. Ezen szükséglet fedezésére a gazdaságok vágási engedélyt is kérhetnek. Nem tudok azonban egyetérteni azzal a javaslattal, hogy a sertésgazdálkodás keretében csak a hentesnél érvényesülő árak szabályoztassanak, és a gazdák vonalán az árak hagyassanak szabadon; hiszen éppen ez volt az az árpolitika, amellyel a háború kitörésekor megindultunk, ós amelyet utóbb ebben a házban oly sokan és nézitem szerint, joggal tettek kifogás tárgyává. Ugyanígy nem^ helyeselhetem azt a javaslatot sem, hogy kétféle árat kellene megállapítani a közforgalomba kerülő és a hizlalásra előre lekötött sertésekre. Kóródy Tibor képviselő úr szerint megnehezítjük a nagyvállalatok bérhizlalását. Ennek éppen az ellenkezője történik, mivel az engedélyezésig eljárásnak a célja csak az, hogy a bérhizlalást a takarmánymennyiségek által megszabott keretek között tartsuk és egyben a hízküási szerződéseket lehetőleg olyan gazdaságok felé irányítsuk, amelyeknek takarmányuk is van, és így elkerüljük a takarmányok felesleges utaztatását. (Helyeslés jobbfelől.) Ugyancsak Kóródy képviselő úrnak a felszólalására válaszolhatom, hogy tudomásom van arról, hogy a, nagykereskedők között, kü; löhosen a textiláruknál, számos történelmi nevű engedélyes is van. Ez egymagában még nem hiba akkor, ha az úi engedélyesek alapos szakképzettség után, élethivatásszerűen elő'bb is foglalkoztak ezeknek az árucsoportoknak adás-vételével. Azonban semmi sem irritálja jobban a közvéleményt, mint ha azt látja, hogy csak névleges kereskedelemről van sző, amidőn az előkelő név mögött idegen tőke, érdekeltség, vagy dilettantizmus húzódik meg. (Úffv van! Ügy van! jobbfelől.) Gondoskodni kívánok arról, hogy ez az anomália az általános revízió kapcsán megszűnjék. Épp úgy nem lehet szó arról, hogy egyes családok textilnagykereskedői engedélyhalmozók legyenek» — itt a Biró esetre gondolok — és arról sem, hogy egyesek ezeket az engedélyeket már úgyszólván végrendeletileg hagyják hátra szakértelemmel nem rendelkező utódaikra. (Taps jobbfelől.) Természetes az is, hogy az engedélyeseknek választaniok kell a nagy- és kiskeilése 19Al november 2ti-áh, szerdán. 59 reskedelmi tevékenység között. Lehetetlen az, hogy valaki egyszerre nagy- és kiskereskedő is legyen, mert e két funkció a gazdasági életben egész más természetű. Főleg tőke szempontjából egészen más követelményeket támaszt a kereskedést űzőkkel szemben. Meg fognak tehát szűnni majd a házmestert'ülkékb en működő nagykereskedők és eltűnnek a közgaz

1 daságból azok, akik csak dilettáns alapon akarnak a kc'z rovására gazdagodni. Szeder Ferenc képviselő úr szerint a Mász. a vágóknak 60—70 kg-os sertéseket is kiutal. Ez az állítás így nem áll meg. A helyzet az, hogy mangalicából 120 kg-on felüli és angol sertésekből 80 kg-on felüli sertéseket utalnak ki. Csak három héttel ezelőtt fordult elő, hogy a takarmányhiáiny miatt megduzzadt kínálat folytán ennél könnyebb sertéseket is át kellett venni, de ezekkel együtt a Mász. a hiányzó zsírmennyiség pótlására egyidejűleg 20—30 kg zsírt is kiutalt. Rapcsányi László képviselő úr kifogásolta, hogy a tej szerződések egy évre meghosszabbíttattak. Ez közellátási érdekből történt, mert a mai helyzetben nem engedhető meg, hogy a falusi tejszövetkezetek a legtöbbet ígérőknek adják el a »tejmennyiségüket. Ez a kötött árak rendszerével sem egyeztethető össze. Ahol a korábbi szerződés méltánytalan volta miatt módosításra van szükség, ez ellen a Tejtermelők Országos Szövetségének véleményezése esetén kifogást nem emelek. Rapcsányi képviselő úr kifogáisolta azt is, hogy a tojás ára vagylagosan van megállapítva, darabra és kilogrammra; ebben az árkormánybiztos szakértelmének hiányát véli felfedezni. Figyelmeztetnem kell azonban arra, hogy a tojásárakat már 1936. óta darab és kilogramm szerint jegyzik, T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Befejezésül legyen szabad rámutatnom arra, hogy a közellátási feladatokkal nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem minden hadviselő államnak foglalkoznia kell. (Ügy van! Úgy ván! jobbfelől.) A közellátási problémák alapjában véve termelési kérdések. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Megoldásuk a világháborús helyzet következtében csakis kényszerrendszabályokkal lehetséges. (Ügy van! Úgy van! batfelől.) Néhány példát erre. Németország közellátását a szokott alapossággal mintaszerűen szabályozta úgy a termelés, mint a szétosztás vonalán. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Angliában a takarmány hiány következtében szarvasmarha-kényszervágatások vannak napirendén é-3 tejet csak gyermekek kapnak. Anglia äz élelmiszerpazarlást kihágásnak minősíti és 9 font pénzbüntetéssel, vagy háromhavi elzárással sújtja. Franciaország általános jegyrendszert vezetett be nemcsak az élelmicikkekre, hanem a takarmányokra is. Franciaország a gabonával visszaélőkre statáriumot hirdetett. Romániában a közellátás biztosítását néhány nap óta a katonaság vette át. Az árdrágításért és az áruhalmazásért sok országban halálbüntetés i&T.JEgy hang jobbfelől: Helyest) A háiborús áru- és anyaggazdálkodással minden hadviselő államnak egyformán meg kell küzdenie. Ez a küzdelem magyar viszonylatban is a belső fronton folyó harccá magasztosul, így áll elő a harc az áruelrejtés és a zugforgalom ellen, a harc az árdrágítás és a pazarlás ellen. A láthatatlan ellenség elleni harcomhoz kérem ismételten a Házon keresztül az egész magyar társadalom bizalomteljes, megértő és fegyelmezett támogatását. 8*