Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-225
Az- országgyűlés képviselőházának -225. vizsgálatával akarom forgalomba hozni. ' Ez azonban csak az átmeneti segítség. Szükség van a szerves és intézményes rendelkezésekre^ amelyeket én a gyártással kapcsolatban hozni -kívánok, mert az előbb említett gyorssegély jellegű kiosztások természetesen igen kis mértékben fedezhetik a jogos és sürgés igényeket. (Egy hány a szélsőbaloldalon: Ez a -baj!) Ezért a lábbelikészítő és elosztó Iparokban'érdekelt összes szakmákat egy irányításom alatt álló lábbeliközpontba fogom össze. Ez a lábbeliközpont fogja majd a lábbeligyártást irányítani, a belföldi bőranyagot szétosztani és a lábbelit a kereskedelem útján a fogyasztóhoz eljuttatni. Ennek a köz • pontnak lesz a feladata először a kispénzű társadalmi rétegek igényeihez alkalmazott bor-, fa- és műtalpú lábbeli tömegyártásának a megindítása. Főleg nagy tömegben kívánok fatalpú bakancsokat és munkáscsizmát, valamint fatalpú papucsokat a lábbeliközpont közbejöttével gyártatni. A lábbeliközpontban a gyáripar, a kisipar és az elosztó szervezet együttműködése biztosítani fogja a meglévő szűkös készletek leggazdaságosabb felhasználásának intézményessé tételét is. A kisipar munkásságában is a legmesszebbmenő takarékosságnak kell érvényesülnie, -inert enélkül a munka folytatólagosságát alig lehetne biztosítani. Ebben az irány; bah sem tartható fenn a talpbőrkiosztás régi rendszere, amely rendkívüli pazarlásokkal járt és megkönnyítette a nagyarányú zugforgalom kialakulását. (Szöllősi Jenő: Éljen Laky H A második nagy probléma a népruházati akció kérdése. (Halljuk! Halljuk!) A népruházati akció bevezetésével kívánom megköny.nv téní a mezőgazdasági es ipsj.il inuiinaa ágnak, valamint a kisfizetésű polgárságnak azt, hogy mielőbb hozzájusson a legszükségesebb teli és háztartási ruha-, illetőleg fehérneműszükségletéhez. A gyáriparral karöltve és bizonyos áldozatkészségét kihasználva, a legrövidebb időn belül megszereztem először tízmillió méter panmtszövetet, (Éljenzés a jobboldalon.) főleg flanel- és háztartási fehérneműnek alkalmas árut, ami körülbelül 300.000 végnek felel meg, valamint 300.000 folyóméter kártolt és fésült szövetet, úgyszintén többszázezer darab meleg kötött-szövőt árut. Ezeket a legjobban rászorulóknak olcsó áron fogjuk odaadni, ami az akció szociális jellegét ki fogja domborítani. A szétosztást a Hangya Központ szervein keresztül végeztetem. Ezzel biztosítva látóin, hogy az áru útközben nem drágul meg és tényleg eljut a kisjövedelmű fogyasztókhoz. Ez az olcsó íiépruházati akció összegszerűen 30,000.000 pengőt reprezentál és méreteiben többszörösen fogja felülmúlni mindazt, amit eddig hazánkban e téren valaha is végrehajtottunk. (Éljenzés.) Kernelem, hogy ezzel a népruházati ciki kelt további, forgalomba jutását is megindítóim mert komoly készletek vannak bizonyos kezeknél a közfogyasztás elől spekulációs okokból eldugva és felhalmozva. (Egy hang jobbfelől: Zsidóknál!) Mindent el fogok követni, hogy özeket az eldugott készleteket rendeltetésüknek átadjam és hogy a bűnösök a megérdemelt büntetést megkapják. (Élénk helyeslés és taps.) Mivel ezeknek a készleteknek 40 százaléka azonnal rendelkezésre áll, az a rész karácsonyig a Hangyán és keresztény kereskedőkön keresztül olcsó pénzen — gyári plusz 10 százalék — eljutnak a vásárlókhoz. Ugyancsak rendezni kívánom a ki nem jelölt textilnagykereskedők készleteinek közfogyasztási - célokra való igénybevételét. E készítése 19Ul november 26-án, szerdán. 55 létből kívánom előmozdítani egyrészt a Főméitóságú Asszony segélyakcióját, másrészt a pestkörnyéki legszegényebb munkásság ruhaellátását, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye árvízkárosult lakosságának megsegítését, úgyszintén némi tartalékot képezek ma gamnak, amelyből a sürgősen jelentkező igényeket is ki tudom elégíteni. A népruházati akció tartama alatt szerves és intpizményes formában kívánok gondoskodni arról, hogy az olcsó népruházati cikkek kigyártására átállítsam —- az iparügyi miniszter úrral egyetér tésben — az egész textilipar termelését. Evég bői megalakítom a textilközpontot, amely a pótanyagoknak, különösen a csalánnak, lennek és kendernek, valamint a eotoninnak igénybe vételével elő fogja állítani azt a készárut, amely a csökkentett igények kielégítésére alkalmas lesz. A textilipar eme átállásánál nélkülözhetetlen a textilmjérnöki kar segítsége is. Hogy ez minél nagyobb mértékű és minél na gyobb értékű legyen, pótanyagokat állíthassunk elő hazai nyersanyagokból, amelyek a kieső pamutmennyiséget pótolni fogják, és ame lyekből elsősorban a támogatásunkra legjobban rászoruló réteg jut majd ruházati anyaghoz: ez alkalommal innen is felkérem a textilmérnöki kart, valamint a gyárakat, hogy a laboratóriumi munka keretében fokozott erőfeszítéssel dolgozzák ki az új gyártási lehetőségeket, mert az idő sürget. Ami a cukor kérdését illeti, a cukorellátásunk az eddigi rendszer szerint kielégítően folyik, és ezt a rendszert a jövőben is fenntartani kívánjuk. A pénzügyminiszter úrral egyetértésben a karácsony előtti héten egy külön fejadagot, személyenkint egy negyedkilograinm cukrot osztunk ki a fogyasztóknak, hogy ezzel a háziasszonyok karácsonyi gond-,, jait megkönnyítsük. Különös gondoskodásom tárgya a szappan kérdés is. Mióta a külföldi zsíranyagokat és olajokat nélkülöznünk kell, szappanellátásunkat teljesen át kellett állítanunk a hazai nyersanyagokra. Ezek a napraforgómag, olajos mag vak és faggyú, amelyek, sajnos, nem állnak szükséges mennyiségben rendelkezésre. így szappantermelésünk a békeévekkel szemben jelentősen csökkent. Különös gondoskodással foglalkozom a szappanelosztás kérdésével, mert feltétlenül el kívánom érni azt, hogy a termelt szappan el is jusson a fogyasztóhoz. Felhívom azonban a háziasszonyok figyelmét arra, hogy a téli fűtési idő alatt fahamu gyűjtésével jelentősen csökkenthetik a mosáshoz szükséges szappanmennyiséget. Ezen a téren a különböző nőegyletek és nőszövetségek felvilágosító munkájára van szükség. Minthogy a szap panfogyasztás korlátozását a jegyrendszer bevezetésével még nem látom végrehajthatónak, ezért a szappanjegy bevezetését egyelőre nem tervezem. (Helyeslés.) A háztartási tüzelőanyagok ugyancsak a közellátás körébe tartoznak. Jegy- vagy utalványrendszer bevezetését egyelőre itt sem tartom szükségesnek, mert egy régebben kiadott rendelet a szobák és a benne lakók száma szerint állapítja meg a háztartások által vásárolható legnagyobb tüzelőanyag-mennyiséget és e mellett a vásárlási könyvbe való bejegyzés kötelezettsége is fennáll. Most rátérek az árszínvonal alakulására. (Halljuk! Halljuk!) Az árszínvonal alakulásával kapcsolatos feladatok szervesen illeszkednek bele a közellátási miniszter munkakörébe. \z áralakulással kapcsolatos tennivalók két főcsoportra oszlanak; az árszabályozásra és