Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-236

586 Az országgyűlés képviselőházának 2í szetbeni szolgáltatásokra kötelezik, méltóztas­sék a lehetőséghez képest mellőzni, mert tel­jesen tarthatatlan, egész jogrendszerünkkel ellentétes és a jobbágyság idejéből fennma­radt csöke vény az, hogy a nemzet egyes réte­geit a rendes adózáson és közteherviselésen fe­lül még külön természetbeni szolgáltatásokkal is sújtják. (Maróthy Károly: Mégpedig milyen arányban! — Egy hana a szélsőbaloldalon: Robot!) Természetesen a háborús állapot kivé­tel: ezek alól a szabályok alól, mert akkor minden embernek kötelessége, hogy minden erejével segítségére siessen a köznek; termé­szetes kötelessége minden embernek, hogy en­nek a munkának eleget is tegyen. Ez azonban nem vonatkozhatik csak egyes rétegekre, ha­nem vagy a nemzet egyetemére vonatkozik, (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) vagy sen­kire sem. A honvédelmi törvény értelmében honvé­delmi munkára a lakosság igénybevehető. Ezt a honvédelmi munkára való igénybevételt a városi lakosság nem szenvedte meg eddig, a falusi lakosságot azonban erre kötelezi az 1940. évi 36.522. számú f honvédelmi miniszteri rendelet. Ennek értelmében aratásra, cséplésre és behordásra a falusi lakosság honvédelmi munkaszolgálat címén igénybevehető. Ez na­gyon helyes is volt, mert részben voltak be­vonulások, részben pedig más okból való ki­esések egyes helyeken s a közélelmezés, a köz­ellátás érdeike megkívánta, hogy ezekben az esetekben 1940-ben, amely egyébként is nehéz esztendő volt gazdaságilag, ez keresztülvites­sék. Ez az 1940. évre vonatkozó miniszteri ren­delkezés azonban nem terjesztetett ki to­vábbra, ez csak az 1940. évre szólott, jogilag tehát 1941-ben ezen a címen igénybevenni a falusi lakosságot nem lehetett volna. Ha azon­ban aratásra, cséplésre vagy behordásra igénybevettek volna valakit vagy egyes cso­portokat, vagy egy egész falut, ez magyaráz­ható lett volna abban az esetben, ha az illető aratóbanda vagy pedig a vállalkozó munkások bármilyen oknál fogva, akár betegség, akár behívás folytán, szóval vis major jellegű ok­nál fogva a gazdaságból kiestek volna. Nem ez a vitás, nem ez a beteg tünet, haneim az, amikor egyes magángazdaságok azért, hogy ne kelljen a szokásos munkabért megfizetni, nem végeztették el a gazdasági munkát, végül is megjelennek a hatóságnál és felkérik a hatóságot, lépjen közb© és honvédelmi munka címén kötelezze a lakosságot arra, hogy az ő magángazdaságuk magánmunkálatait elvégez­zék. (Bodor Márton: Ejha! Ilyen is van 1 ? — Szöllősi Jenő: Robotba! — Egy hana a jobbol­dalon: Meg kell fizetni azt is!) I)e ő nem azt fizeti meg, ami a rendes, szokásos napszám; tehát nem részért dolgoztat, — mert leginkább részben történik a megállapodás, amikor nincs vita, mert ennyi hányadban végzik el a mun­kát, ennyi hányadot kapnak terményekben — itt nem ez történt, hanem az, hogy kirendelik a lakosságot szabálytalanul, (Szöllősi Jenő: A minimális napszámbérekkel!) a legminimáli­sabb napszámbérek mellett végeztetik ej. a munkát és nem kapnak hányadot. Az 1848 :IX. tc.-kel az »úr dolga« megszűnt, eltöröltetett, a jobbágyság , megszűnt (Egy hang a szélsőbaloldalon: Papíron!) és az em­bereket egyik magángazdaság a másik ma­gángazdaságból! nem veheti hatalmi szóval igénybe. Most 1941-beni, amikor régen befeje­ződött az aratás, régen befejeződött a cséplés és behordás, eszébe jut egyes uraknak, hogy '. ülése 19U1 december 17-én, szerdán. kinn van a kukoricájuk — decemiberben; gazda képviselőtársaink tudják, mikor szokták azt behordani, tudják, hogy a gazdák hanyagsága az, ha ottmarad — (Egy hang a jobbodalon: Akarattal valószínűleg nem csinálják!) és ak­kor egyszerűen honvédelmi munka címén ki­rendelik a lakosságot. Konkrét eset. Prónay József földbirtokos nezsai gazdaságában történt még, — azt hiszem, gazdaképviselőtársaim ismerik ezt a gazdaságot — hogy 1941 december 11-én a falu egy részét kirendelték honvédelmi munkára, meg pedig répaásáshoz. A répaásás, azt hi­szem, nem honvédelmi munka, tehát a rende­let értelmében nem lehetett volna kirendelni a lakosságot. De ne helyezkedjünk jogi alapra, hanem helyezkedjünk a természetes szüksé­gesség alapjára. Ha ő decemberig nem tudta vagy nem akarja azt a répát felásatni, akkor milyen alapon jön ahhozi, hogy ä hatóság utján minimális munkabérek alapján kiren­deltesse a falusi lakosságot közmunkára? íMaróthy Károly: Egy kis jobbágyság, úgy látszik, még kell! — Felkiáltások a szélsőbalol­dalon: Szégyen!) Elnök: Csendet kérek. Budinszky László: A jobbágyságot eltö­rölték. Nem a törvényes rendelkezések megsze­gése és a törvény áthágása az, ami veszedel­mes, a veszedelmes az a lelki állapot, amely a falusi lakosság lelkében ennek következtében keletkezik, (Maróthy Károly: Esetleg nincs cipője, csizmája, bakancsa!) mert az úrgyűlö­let a társadalmi osztályok közötti ellentét ezáltal növekszik. A helyett, hogy a társa­dalmi osztályok közötti különbség mindig job­ban megszűnnék, ezáltal ennek az ollónak a szára mindig jobban kinyílik. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) A kirendeltek igénybevételi munkajegyet kaptak, amelyét le fogok tenni a Ház asztalára és amely úgy szól, hogy (olvassa): »A honvé­delmi törvény végrehajtása tárgyában kiadott 36.522/1940. szátmú rendelet alapján — ez az a bizonyos rendelet^ amelyre az előbb hivatkoz­tam — honvédelmi munkára kirendelem. Kö­teles 1941 december hó 11-én reggel 8 órakor késsel és ásóval felszerelve répaásáshoz — itt és ott — megjelenni.« Zaj a szélsőbaloldalon. — Szöllősi János: Hivatali hatalommal való visszaélés!) Elnök: Kérem, ne méltóztassanak előre ítéletet alkotni. Azt hiszem, a képviselő úr azért interpellál, hogy választ kapjon majd az illetékes miniszter úrtól. Budinszky László: Ez még nem elég, még hozzáteszik figyelmeztetőül, hogy (olvassa): »Figyelmeztetem, hogy ha munkahelyén nem jelenik meg, karhatalommal lesz elővezetve.« Nem tudom, mit ér a karhatalommal előve­zetett munkás; a gazdatársadalom jobban tudja, hogy mit ér az ilyen munka egyáltalá­ban. Azt mondja tovább (olvassa): »Ha a hon­védelmi munkakötelezettségen alapuló rendel­kezésnek nem tesz eleget vagy azt hanyagul végzi, akkor — ennyi és ennyi szakaszok ér­telmében — fegyházzal is büntetendő cselek­mény miatt az eljárást meg fogom indítani.« (Bodor Márton: És az a gazda, aki a munkát nem végezteti el?) Elnök: Kérem, Bodor képviselő úr, szíves­kedjék csendben maradni és nem kérdéseket feltenni, mert nem a képviselő úr interpellál. (vitéz Lipcsey Márton: Homályos az egész!) Csendet kérek a jobboldalon is.

Next

/
Thumbnails
Contents