Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-236

580 Az országgyűlés képviselőházának 2í zongva* ...csak elkeseredve é» békétlenkedve űsz tuk' tovább szekerünkön a kunsági latyakot.' ; Istennek hála, a mi felkelő napunk feljövetelt igér, az ég alján felkelő nap első idevett tett halvány sugarai végigcsókolják a kunsági sáros rónát. A kunsági parasztember kaszája, nyelére támaszkodva csodálja ezt a nagyszerű fordulatot és lelke igézettel telik meg, mert annyi csalódás után hinni mer a szebb, a jobb jövendőben. Az egymilliárdos Programm megváltási lehetőséget igér nekünk azokon a vidékeken. Hálás köszönet érte a jóakarat határáig a kormánynak. Mi jól tudjuk azt, hogy a mi sorsunk tökéletes meg javulása, könnyebbé tétele csak a köves utak által lehetséges, viszont azt is tudjuk, hogy minden dülőút helyébe anyagi okok miatt, szegénységünk következtében hiába is várunk kőutakat. Nem is ezt kérem ebben az interpellációban a földmívelésügyi miniszter úrtól, hanem azt kérem, hogy az 1894 : XII. te. 37. §-ának kiegészítéseképpen méltóztassék kibocsátani egy úja'bb rendeletet, amelyben rendelje el, hogy záros határidő alatt, — talán öt esztendő vagy hat esztendő alatt — de mindenesetre figyelembe véve az alföldi parasztvilágnak elesettségét és anyagilag szegény voltát, minden község határában a főutak és a dűlőutak földdel járhatóvá tétessenek, természetesen az érdekeltek hozzájárulása mellett. Az volt a múltban is a baj, hogy ha megcsinálták is az alföldi utakat, ha járható állapotba is hozták, tovább az útra nem gondolt senki. Tisztelettel kérem tehát a miniszter urat, hogy elbben a rendeletében intézkedjék arról is, hogy a községi elöljáróságok utasíttas; sanak, hogy területenként, járásonként olcsó díjazású útfenntartási munkásokat állítsanak be, akik nem hagyják az egyszer már jókarba hozott utakat elromlani, hanem azok fokozott karbantartásáról gondoskodnak. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Molnár Lajos képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annaJi szövegét felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a, m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése tárgyában. A m. kir. földmívelésügyi miniszter úrnak a vallás- és közoktatásügyi és a belügyminiszter úrral egyetértőleg a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése tárgyában kiadott rendelkezésével kapcsolatiban kéretm a m. kir. földmívelésügyi miniszter urat, hogy a keresztyén elvek gyakorlati alkalmazásához híven ehhez hasonló rendelet a jövőben ne

r adassék ki.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. A képviselő úr nincs jelen, interpellációját töröljük. Következik Koltai József képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. ; Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a földmívelésügyi^ miniszter úrnak arról, hogy az unigniegyei Nagykapos köaaég 14 gazdája erdőikitermelési engedélyét betiltotta az ungvári erdészeti hivatal? Erről azonban semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak, csak az erdőőr által adták tudo. ülése 19hí december Í7-én, szerdán, másukra. A tulajdonukat, képező erdőből még a saját szükségletükre gallyat sem szedhetnek. ; 2. HajLandó-e a miniszter úr ezen jogellenes állapot ; megszüntetésére ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Koltai József: Igen t. Képviselőház! 1935ben, még a cseh megszállás alatt, a leleszi premontrei rend eladott egy erdőrészletet, amelyet nagy kaposi gazdáik; vásároltak meg. Erről az erdővásárlásról nekik hivatalos írásuk van, a nyugtájuk is megvan, hogy készpénzzel kifizették ezt az erdőrészletet, és amikor a birtokukba átment, természetesen meg is kezdték ennék az erdőnek a kitermelését. 1935-től 1939-ig termelhették ki eat az erdőt, jogosan, hiszen az övék volt, és azért is vették az erdőt, hogy valami hasznuk legyen belőle, azért fektették bele azt a tőkét, amelyért megvették. 1939-ben azonban az erdőőr által értesítést Ikaptak az ungivári erdészeti hivataltól, hogy a» erdőt nem szabad kitermelni. Semmiféle hivatalos írást nem kaptak, csak az erdőőr beállított a gazdákhoz ©a tudomásukra adta, hogy az ungvári erdészeti hivatal küldte őt azzal, hogy az erdőt nem SBiabad tovább irtani, illetőleg kitermelni. Tehát még a saját erdejükbe sem mehettek be ezek a nagykaposi gazdák. JAz ungmegyei Nagyíkapös község gazdái sajátkezű aláíírásukkal átadtak nekem egy levelet, egy ívet, amikor most fent jártam Ungváron. Elbben a levélben elpanaszolják, felsorolják a panaszaikat és sérelmeiket. Ezeket a panaszokat kívánom a földmívelésügyi miniszter úrnak tudomására hozni és figyjelmébe ajánlani. Panaszolják ezek a nagykaposi gazdák, hogy azóta, amióta a fakitermelést betiltották, 800—1000 pengőig terjedő kár érte őket, Továbbá panaszolják azt is, hogy a saját tulajdonukat képező erdőkből nemhogy fát nem vihetnek el, de még a gallyaikat sem szedhetik össze,

f még a gallyakat sem használhatják fel a saját szükségletükre, és így kénytelenek privát úton fát vásárolni kilószámra, akkor, amikor erdőtulajdonosok, amikor a saját erdejükről hivatalos írásuk, adásvételi szerződésük van, és nyugtákkal tudják igazolni, hogy kifizették a vételárat. Érdekessége^ enriek a dolognak az, hogy u felmerülő 'költségekét, az erdőben előforduló munkálatokat és azonkívül az adót természete sen ma épúgy fizetik ezek a nagykaposi gazdák, mint annak előtte, mielőtt eltiltották őket az erdőirtástól. Ezek a nagykaposi telepesek már jártak Heneidától Boncidáig, jártak már a földmívelésügyi minisztériumban, keresték érdekeik orvoslását, azután jártak az erdészéti hivatalban, de mindenhol : elutasító választ kaptakSzóval ezek az iratok elcsúsznak, eltűnnek és nincs senki, aki ezt az ügyet kézbevenné. Azért vagyok kénytelen ezt az ügyét most ide hozni a t. Ház elé, mert ennek talán mégis csak lesz valami értelme és a földmivelésügyi miniszter úr mégis csak fel fog figyelni arra» hogy mi történik itt Magyarországon. (Papp József: Nem törődik az véle!) Az egész erdőkitermelési és letiltási ügy érthetetlen volna, ha abban a levélben, amelyet a nagykaposi gazdák a kezembe ndtak a sajátkezű aláírásukkal, rá nem világítanának ennek az egész ügynek a hátterére. Ezt a nagykaposi gazdák által aláírt levelét fel fogom itt olvasni a t. Ház előtt, hogy tudják meg és lássák a t. Ház tágjai is, nop"' íni történik