Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-233
484 Âz országgyűlés képviselőházának 233. tog maradni Dési Géza, Orova Zsigmond és j Sárkány Ferenc. A szocialista pártból ki fog | maradni Bánóczi László, Berkes Jenő, Büch- I 1er József. Deutsch Jenő, Farkas Zoltán, Lévai Sándor, Mandl Oszkár, Révész Mihály, Reisz Mór. Steinherz Simon, Gál Benő és Halász Alfréd. (Derültséo és felkiáltások a szélsőbaloldalon: De szép névsor!) A polgári szabadságpárt részéről ki fog maradni Boros László, Bródy Ernő, Láng Lajos, Nagy Andor, Párkány Frigyes, (Incze Antal: De a képviselőházban benn ülhet Bródy!) Pollatschek Elemér, Vitéz Aladár, Vörösvári Miklós, Fábián Bé ] a és Frank Kornél. A törvényhatóságban öt tanusítványos fog maradni (Incze Antal: Milyen pártból?) az én becslésem szerint: Magyar Miklós. Németh Béla, Scheuer Róbert, Wellisch Andor, Garzó Zoltán. (Incze Antal: E?ek mind kormánypártiaki) Volt kormánypárti van köztük, de most már nem kormánypártiak. T. Ház! Ismétlem, egészen biztos, hogy mind a szociáldemokratapárt, mind a polgári ellenzék igazságtalannak fogja tartani a Javaslat 2. §-át, a törvény meghosszabbítása esetén a kormány majd nem tud erre választ adni. Ha választatna, akkor csattanós választ lehetne adni. Mert mégis csak tessék elgony dőlni, a legelfogultabb szocialista vagy polgári ellenzéki sem gondolja azt, hogy ha ma 108 törvényhatósági bizottsági tagot választanánk, akkor abból 4 lesz nyilas és 1 lesz az én pártombeli bizottsági tag — ezt már még sem lehet elhinni — (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ugyanakkor Budapest népe 28 polgári ellenzékit és 21 szocialistát fog megválasztani. (Gúnyos derültség a szélsőbaloldalon. — Incze Antal: Ez valószínűtlen ! —Fel' kiáltások a bal és szélsőbalcldalon: Próbáljuk •meg! Benne vagyunk!) Én a magam részéről és pártom a legnagyobb örömmel állunk ennek a választásnak elébe (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon!) és készséggel, a legnagyobb örömmel csináljuk meg ezt a próbát. ((ír. Afonyi György közbeszól.) De nem rajtunk múlik. A székesfőváros törvényhatóságának mai összetételével és e törvényjavaslat törvény; erőre emelkedése utáni összetételével bizonyítottam, hogy ha valaki komolyan súlyt helyez a törvénhatóságra és arra, hogy az illető közület a választók akaratát reprezentálja, akkor választatni kell. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, és bizonyos vagyok benne, hogy a t. kormánypárt is osztozni fog ebben a megállapításomban, hogy Budapest székesfőváros törvényhatósága — ismertettem az összetételét — nemcsak hogy a nemzetiszocialista világnézetet nem reprezentálja, (Incze Antal: Hát azt nem!) de a szegedi gondolatot sem reprezentálja. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Budinszky László: Á legliberálisabb!) amelyet a kormány talpkövének tekint. Itt bátor vagyok megmondani azt is, hogy az igazi szegedi gondolat és á nemzetiszocilalista világnézet között semminéven nevezendő különbség nincs. (Horváth Zoltán: Az íiem diktatúrát hirdetett!) Mindkettőben az a fontos, hogy nemcsak hirdetni kell eszméket, hanem cselekedni is kell és eszerint is kell élni* A legnagyobb erőfeszítéssel törekedtem arra, hogy beleilleszkedjem a kormánv gondolatmenetébe (Incze Antal: Nehéz, nehéz!) és megpróbáljam megállapítani, miért nem akar tulajdonképpen választatni, (Derültség a szélsöbaioldalon. — Incze Antal; Ezt pedig nem neülése 194-1 december 11-én, csütörtökön. héz kitalálni!) Azt mondják, hogy új törvény jön. Egy törvény szorította a kormányt arra, hogy ezt a közigazgatás megváltoztatásáról szóló törvényt egy év alatt nyújtsa be. de nem nyújtotta be. Ha tehát most időtlen-időkig adunk egy felhatalmazást, amely szerint nem kell választatni, akkor már törvény sem fogja szorítani a kormányt és akkor ez a törvény nem is tudom, mikor jön a Ház elé. (Incze Antal: Soha! Megkövesedett!) Akkor azt ígérték, hogy rövidesen, most meg azt mondják, hogy hamarosan. A szavak ugyanazok, de cselekedet nincs. Én úgy veszem észre. — és azt nyugodt lelkiismerettel mondhatom — hogy az új törvény Budapest székesfővárossal kapcsolatban semmiképpen sem ok erre. Budapest székesfővárosban nyugodtan lehetne választatni. Ha ugyanis új törvény jön, — nem tudom, fél év múlva, háromnegyed év múlva vagy egy év múlva — akkor tessék újból választatni, nem történik semmi baj Budapesten, semmiféle nagy izgalmat nem fog ez okozni. Engedelmet kérek: 200.000 pengő költség _nein olyan nagy összeg, hogy e miatt egy ilyen fontos akaratmegnyilvánulást el lehet halasztani, ha a kormány valóban az alkotmány, az autonómia híve! (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az időközi képviselőválasztásokat megtartjuk. Ha ezeket a választásokat meg lehet tartani, akkor Budapest székesfővárosban, sőt a vidéki törvényhatóságokban is meg lehet tartani a választásokat. De ezenkívül a kormánypárt magabiztos. Hiszen mindenütt hirdetik, hogy az ország 90%-a mögöttük van. (Börcs János: Nem hiszik ám el ők sem! -^ Horváth Zoltán: Ezt hirdeti Imrédy is!) Ez # a kormánypártnak szent meggyőződése is (Zaj a szélsőbaloldalon. — Mozgás jobb felől.), csak a kormány maga nem bízik ebben? A kormánypárt bízik abban, hogy ha választás volna, akkor ő óriási többséggel bejönne a törvényhatóságokban. (Felkiáltások a szélsöbaioldalon: Próbálja meg!) A kormány nem hiszi ezt 1 ? (Kunder Antal : A kormány tisztában van a helyzettel!) Én megvizsgáltam azt a kérdést is. hogy milyen konzekvenciája lenne a kormánypárt szempontjából annak, ha a törvényhatóságokban megtartanák a választásokat. Ha a kor* mánypárt kapja meg a többséget, akkor nagy a diadal, azt mondják, a választók igazolták, hogy a kormánypártnak van igaza és nem nekünk. Ha nem kapnak többséget, nem történik semmi baj, egy pár napig egy kis szomorúság, egy kicsit nagyobb csendesség van, azután elfelejtik az egészet és akkor ismét lehet hivatkozni a választók akaratára. Azonkívül a törvényhatóságok nem csinálhatnak itt semmit, mert a belügyminiszter úr azt csinálja, amit akar. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Meg is mondta a bizottságban, hogy a törvényhatóságok ne politizáljanak, ne foglalkozzanak politikával. Bár a törvény módot ad a politizálásra, mégis akár bizalmat, akár bizalmatlanságot szavaznak, egyformán nem jelent semmit. (Incze Antal: Világos!) Ez világos. A törvényhatóságok akármit csinálnak, a belügyminiszter úr úgyis azt csinálja, amit akar. Nem volna tehát nagy baj, ha a kormánypárt ott nem kapna többséget. (Derültség és taps a szélsőbaloldalon. — Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Piramis-rendszer!.— Elnök csenget. — Horváth Zoltán: Csakhogy az ő piramisa más. minta tietek! — Zaj. — Elnök csenget.) y Néztem a kérdést tovább is. Az ország
