Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-232
Az-országgyűlés képviselőházának 232. netán nem sikerülne, abból nemcsak magunkra nézve kellene sajnálatos következtetéseket levonnunk. (Ügy van! Ügy van! —• Taps a jobboldalon.) Ne legyen abban kétség, hoíry ez a nemzet csontja velejéig egészséges (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon.), hogy értelme és szíve a helyén van. (Ügy van! Ügy van! a jobboldd^n.) Ennen azért, mert mindenki tudja, milyen nehéz időkön megyünk át, nehéz időkön, amikor a sok szép szóra nem kell ügyet vetni. De mindenkinek végeznie kell becsülettel a maga feladatát. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon. — Baky László: Ebben egyetértünk!) Nem hagyhatom szó nélkül azt sem, ahogyan az ellenzék illusztris vezérszónoka Széchenyi egyik általam nem rég idézett mondását a rendről, értelemről és nélkülözésről perszifláUa. Azt mondotta, hogy ez az idézet legfeljebb egy belügyminiszteri rendőrosztály vezetője számára lehetne irányelv. (Felkiáltások a szélsőbal oldalon: ípy van! — Mozgás a jobboldalon.) Boesánatot kérek, ez talán mégsem egészen méltó. Mert vájjon szabad-e úery érvelni, mintha a »rend« fogalma alatt nem érthetnénk mást, mint a forgalmi rendőr, vagv a karhatalmi alakulat működésének eredményéi. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Vaay a politikai rendőrségét.) Ha az »értelem« fogalmát ott kellene keresnünk, ahol a eenzúra kénvtelen a sajtó, sokszor nagyon is hiányos nnlitikai bölcsesésrévei megbirkózni és ha a »nélkülözés«ben. ami a kereszténv lélek legszebb áldozatos vállalkozása, nem láthatnánk mást, mint a közellátás valamilven kritizálható tevékenységének eredményét? A fogalmak értelmének ez az erőszakos elcsavarása talán mégsem egészen méltó politikai eszköz. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon) Különösen, amikor olyan szellem megnyilatkozásáról van szó. mint amilyen Széehenyié volt, akinek elgondolásait és törekvéseit ez a három fogalom: rend, értelem, nélkülözés igenis rendkívül jel^mzően^ kísérte mindig véfig. Széchenyi mindig attól óvott, mindig attól rettegett, hogy nemzetig életünk belső rendje — persze nem a nojieiális rendre gondolt — ne billenjen meg. Min dia: azt hirdette, hogy reformáljuk meg életformáinkat, számoljunk fel azzal, ami rossz, javítsuk meg, ami javítható, de mindig értelemmel és^ sohasem a rombolással járó forradalom kockáztatásával, (filénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) 0 volt az, aki ehhez a munkához nélkülözést nemcsak kívánt, de vállalt is. Ez a magyar szellemiségnek, a magyar gondolkozásnak megfelelő evolúciós elgondolás az, amely bennünket vezet. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Mi. igenis, valliuk azt. hogy erőinket r és értékeinkéi meg kell óvni. Ez azonban korántsem jelenti, mintha a nemzeti erőket és értékeket e<?y hűtőszekrénybe kívánnánk bezárni és ez előtt a hűtőszekrény előtt akarnánk dologtalanul vártát állni. Az értékek és erők megóvása csak munkával, csak tettel, csak folytonos javítással szolgálható. (Helyeslés jobbfelől.) Mindez egy szóval reformot jelent, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) amit vállalunk, amit teliesíteni akarunk, (Helyeslés és taps a jobboldalon.) de nem nekiszalasztott hebehurgya módon, hanem mindig & lehetőségek, az előnyök lés az esetleges hátrányok gondos számbavételével. (Bodor Márton: ötszáz év múlva, miniszterelnök úr! — Derültség a jobboldalon.) Ha a t. túloldalról elvetik a nemsietés filoülése 19%1 december 5-én, pénteken. 437 zófiáját, amit — hogy félreértés ne legyen, én sem vallok magaménak, — (Maróthy Károly: Eddig ez volt a bölcseség!) akkor nekem viszont tiltakoznom kell az ideges, nyugtalan, türelmetlen, szinte kergetett sietés filozófiája ellen. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Kunder Antal: Hol vagyunk mi ettől? — Maróthy Károly: Hol van ez? — Zaj. — Halljuk! Halljuk jobbfelől! —- Elnök csenget.) Itt van közöttünk a különbség. Mi, igenis, akarjuk a nemzeti élet .p-yckeres reformját és átállítását! (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Baky László: Miért nem csinálják?) A szociális igaz^áa-. a néni együvétartozás szellemében és a közössségi érdek feltétlen előbbsége mellett. Mi, igenis, akarjuk azt, hogy minél több önálló és öntudatos exisztencia szolgálja a nemzet egyetemes érdekeit. (Helyeslés a jobboldalon. — llovszky János: Ez a legszebb Programm! Palló Imre: A gyakorlatba átvíve!) De ezt úgy akarjuk munkálni, hogy éppen ezeket az egyetemes érdekeket a mai forrongó világban, különösen a mai háború« viszonyok között, ne veszélyeztesse senki. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha olvasom vitéz Imr°dy Béla p-ondolatoklvm valóban gazdag beszédét, (Horváth Géza: Éljen Imrédy! — Élénk éljenzés és taps a szélsőbal oldalon.) úgy látom, hogy tulajdonképpen még ebben sincs közöttünk olyan ellentét, mint ő gondolja. Ö is azt mondja, hogy átmeneti, nagyon forrongó korban élünk. Szószerint így mondotta. Lehetetlen, hogy éppen ő, aki összehasonlíthatatlanul könnyebb időkben, az 193336-os esztendőkben bizonyára igen alapos meggondolások miatt szükségesnek tartotta nagyon is óvatosnak s elővigyázatosnak lenni. éppen most ne lenne tekintettel a forrone-ó korszak veszélyeire. Way va, 1 »! Ügy van! jobbfelől. — Gróf Károlyi Viktor: Többet csinált! — Maróthy Károly^ Villámháború van, kérem! — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Azt is mondja, hogy a forradalmak kora egész Európában lejárt és bolond ember volna, aki most forradalmi tűzzel akarna játszatni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De ha így van, — aminthogy csakugyan így van. — akkor miért kifogásolja éppen nálunk, hogy nem akarunk olyan metódusokkal élni, amelyek a forradalmak racionalista metódusai? (Helyeslés a jobboldalon.) Ha Európában a kiesre^ súlyozás korszaka következik, — ezt ismét ő állapította meg, igen helyesen — akkor miért helyte'eníti olyan türelmetlenül. hoT Magyarország is a kiegyensúlyozás keresésének útján éudtse ki a maga új életformáit (Egy hang a szélsőbalcldalon: Sokáig keresik!) Készen, testre öntött új életformák azonnali átvétele csak forradalmi cél lehet. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De még a forradalma kat sem vezeti mindig ez a cél. A fasiszta forradalom eveken át készítette elő és építette ki a maga nemzeti és állami institúcióit. (Maróthy T<r á^oly: De Rómát egy nap alatt foglalta el!) Ott is volt türell metlenség. sok nógatás a sietésre, de mindig a i meggondoltság maradt felül. A fasiszta forraj dalom tudvalevően, 1922 októberében jutott ura í lomra, Három évvel később, 1925 novemberében ! Mussolini a szenátusban tartott beszédében igeit | nyomatékosan hangsú'yozta, hogy csak fokon! ként lehet előrehaladni a fasiszta állam kiépíi tésénél és a munkát az állam létét védelmező I törvényekkel és intézkedésekkel kell elkezdeni. j (Zaj a szélsőbaloldalon.) 1930-ban, tehát 8 évvel I a hatalomrajutas után, a Tempo della Rivoluzione című cikkében a Duce még mindig ezt 59*
